(Szerző: Fazekas Pálma/szabadeuropa.hu) Május 1-jén lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, két hónappal később pedig kezdődik a fél éven át tartó magyar EU-elnökség. A Szabad Európa úgy értesült, hogy az Orbán-kormány nem tervez központi ünnepséget az emléknapra. (A nyitó képen: az ország uniós csatlakozását ünneplők Budapesten, a Lánchídon 2004. május elsején.)

Információink szerint egyébként a kegyelmi botrány kirobbanása óta csak kármentés zajlik. Orbán Viktor nyilatkozataiban rendszeresen ostorozza az Európai Uniót, az európai és benne a magyar baloldalt, amely szerinte aknamunkát folytat Brüsszelben, hogy „elvegyék a tanárok pénzét (…) kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, a gyerekeket meg genderpropagandistáknak adnák”.

Március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén arról beszélt a miniszterelnök, hogy ha a magyarok meg akarják őrizni az ország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt. „Tudjuk, hogyan rendezzük át az EU-t, itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék” – fogalmazott Orbán Viktor.

Egy héttel később, a Fidesz pártalapítványának brüsszeli rendezvényén beszélt Orbán Viktor arról, hogy szerinte az Európai Unióban a progresszív liberálisok a szuverenitás felszámolására, a nemzeti hatáskörök minél teljesebb elvételére és a közösség politikai diktátumokkal történő irányítására törekednek. Úgy fogalmazott, a bürokratákat „el fogjuk küldeni oda, ahova valók, a történelem szemétdombjára”.

Nem hat az Orbán-kormány EU-ellenes narratívája – legalábbis ezt mutatja a júniusi EP-választás előtti utolsó Eurobarometer-felmérés. Az adatok szerint ötven nappal a választás előtt nagy a szavazói hajlam: az európaiak és a magyarok közül tízből heten valószínűnek mondták a részvételüket a június 6–9. közötti EP-választáson, ha a következő héten tartanák.

A válaszadó magyarok 77 százaléka szerint Magyarországnak előnyére vált a húsz éve tartó uniós tagság, és csak 17 százalékuk gondolja ennek az ellenkezőjét. Uniós átlagban 71 százalékos azoknak az aránya, akik szerint országuk előnyére vált a tagság. A magyarok kétharmada derűlátó, egyharmada pedig borúlátó az EU jövőjét illetően.

Magyarországon a 2003-i népszavazáson a választók 84 százalékos többsége döntött úgy, hogy az ország csatlakozzék az Európai Unióhoz, amelynek így 2004 május 1-jén, vagyis az idén éppen húsz éve teljes jogú tagjává vált.

Az Orbán-kormányok kapcsolata az EU-val egyre feszültebbé vált. Tíz évvel a magyar tagság kezdete után, a harmadik Orbán-kormány hivatalba lépésekor eltávolították a parlament homlokzatáról az Európai Unió zászlaját, és azóta sem tűzték ki.

Úgy tudjuk, Medgyessy Péter volt miniszterelnök meghívást kapott Strasbourgba, ahol viszont a tíz tagország akkori vezetőivel megünneplik az unió történetének legnagyobb bővítését.