A magyar álláspont világos: az első belépés elvének kell érvényesülnie, vagyis akik Görögországban léptek először az unió területére, azokat oda kell visszavinni – magyarázta. Hozzátette: ebben az ügyben vita folyik Magyarország és az Európai Bizottság között, és Ausztriának is fontos e kérdés tisztázása.
Kifejtette: szó volt arról is, hogy civil szervezeteket is bevonnának a segítségnyújtásba, főként azzal kapcsolatban, ami jelenleg a szerb–magyar határnál, szerb területen történik, hiszen ezért felelősséget viselnek. A szerb kormányt is be kell vonni a helyzet rendezésébe – vélekedett. Mint mondta, az igazságügyi minisztérium Bécs rendelkezésére bocsát iratokat a határőrizettel kapcsolatban, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot.
Kern úgy látja, ha megvalósítják mindazt, amiben most megállapodtak, augusztus végén, szeptemberben már lehet látni, hogy eredményesek-e az intézkedések, sikerül-e csökkenteni a bevándorlást, ami lehetővé teheti a további támogatás nyújtását Magyarországnak. Ehhez az kell, hogy stabilizálják vagy csökkentsék a jelenlegi belépési számokat Ausztriába – mondta. Hozzáfűzte: optimista azt illetően, hogy az intézkedések elegendők lesznek a bevándorlás csökkentésére.
Ugyanakkor Ausztriában vita folyik arról, mit tegyenek, ha nem elegendők a jelenlegi lépések, és a határőrizet erősítése is felvetődött – emlékeztetett. Úgy vélte, ez azonban nagyon problematikus kérdés, mert rengeteg gazdasági szál fonja össze a két országot. Ausztriának mindenesetre nem elsődleges célja lezárni a magyar–osztrák határt – hangoztatta.
Az osztrák kancellár kérdésre közölte: a magyar–szerb határszakaszon foganatosított intézkedések hatására számottevően csökkent a bevándorlás Ausztriába és Németországba, e két ország „profitált” ezekből a lépésekből. Ausztriának éppen ezért támogatást is kell nyújtania ezekhez az intézkedésekhez, és ezért visel felelősséget mindazért, ami szerb területen, a magyar határ előtt történik – mutatott rá.
Szintén kérdésre elmondta: szörnyű, ami ma Franciaországban történt, és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. (A franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray településen öt embert – egy papot, két apácát és két hívőt – ejtett túszul a két támadó. A 84 éves papnak elvágták a torkát, egy további túszt súlyosan megsebesítettek az elkövetők, akiket a rendőrség agyonlőtt.) A múlt tizennégy nap eseményeit vizsgálva fontos figyelni az összefüggésekre, és lényeges, hogy vitát folytassanak arról, miként lehet megakadályozni, hogy emberek annyira eltávolodjanak a társadalomtól, hogy ilyen borzalmas tettekre legyenek képesek – fogalmazott.
Christian Kern elmondta: gazdasági kérdésekről is szó volt a tárgyaláson, Magyarország ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztriának, intenzív gazdasági kapcsolatok és sok projekt kapcsolja össze a két országot. Meg kell vizsgálni több határátkelő nyitásának a lehetőségét – tette hozzá. Az osztrák kancellár közölte: az EU bővítéséről is szó volt, és megegyeztek, hogy van értelme perspektívát kínáló politikát folytatni a Nyugat-Balkán esetében.
Orbán: a magyar–szerb határ megvédésével lehet a legjobban védeni az osztrák határt
A magyar-osztrák határ megvédésének legjobb módszere az lenne, ha a két ország közösen védené meg a magyar–szerb határt – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Christian Kern osztrák kancellárral folytatott keddi budapesti megbeszélése után azt mondta, Magyarország mindent megtesz a következő időszakban azért, hogy a lehető legjobb szomszédja és partnere legyen Ausztriának.
Orbán Viktor az osztrák kancellárral együtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar–szerb határ megvédése végett az első lépés megtörtént azzal, hogy Ausztria húsz embert küld a határ védelmére. Hozzátette: Magyarország azt kérte Ausztriától, hogy vizsgálja meg az együttműködést folytatásának lehetőségét, a határra kiküldött emberek számának nagyságrendekkel való növelését.
A magyar kormányfő azt mondta, a migráció kérdését tekintve a két ország különböző helyzetben van, Magyarország a nemzetközi jog „hibátlan és szó szerinti” megtartásában érdekelt. Hangsúlyozta, Magyarország minden olyan migránst, aki itt lépett be először az EU-ba, azt a nemzetközi szerződéseknek megfelelően az osztrák–magyar határon visszaveszi és azonnal tovább is szállítja oda, ahonnan jött. Hozzátette: erre azért van lehetőség, mert a migránsok visszaadásáról Magyarországnak szerződése van a nyugat-balkáni országokkal.
Közölte, Magyarország megértéssel fogadja az osztrák határon tett intézkedéseket. Jelezte azt is, hogy Magyarország a magyar–szerb határt „légmentesen” lezárta, az ország területén illegálisan senki sem tartózkodhat, ezt a büntető törvénykönyv nem teszi lehetővé. Ezért illegálisan Magyarországra érkezett ember nem is tud Ausztriába távozni – mutatott rá, megjegyezve: nyolcezer katona és rendőr dolgozik a határon. Ha fent tudják tartani az eddigi gyakorlatot – folytatta –, akkor Ausztriát is meg tudják védeni az illegális bevándorlóktól.
Kérdésre válaszolva Orbán azzal magyarázta, hogy mégis csak távoznak Magyarországról migránsok Ausztriába, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, a zárt menekülttáborokat fel kell oszlatni, illetve nyitottá kell tenni őket. Ha lehetőség lenne zárt táborokban „állomásoztatni” a migránsokat a menekültügyi eljárásuk lezárultáig, akkor egyetlen ember sem menne Magyarországról Ausztriába – mutatott rá. Orbán Viktor szerint a mostani európai jog ebben a kérdésben nem segíti Magyarországot, hanem akadályozza.
A magyar miniszterelnök azt mondta, a kancellárral az egész migránsügyről a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel beszéltek. Közölte: „úgy tekintjük Ausztria problémáját, mint a miénket, amelynek a megoldásához minden segítséget megadunk”.
Egy kérdésre megerősítette álláspontját, hogy nem megoldásnak, hanem problémának tartja a migrációt.
Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte: Magyarországon ma is dolgoznak civil szervezetek, a kormány támogatja is őket, hogy jól végezhessék a munkájukat. Azonban problémák nem Magyarország területén vannak, és nem is a magyar–szerb határ magyar oldalán. Ott, ahol igazán szükség van a civil szervezetek segítségére, az a szerb területeken várakozók közössége, jelenleg 600–1000 ember vár arra, hogy Magyarországra beengedjék őket – mondta.
Hangsúlyozta: „a magyar beengedési politika” lényege, hogy mindig csak annyi embert engednek be, akinek az ellenőrzését el tudják végezni. A magyar felfogás szerint „minden egyes migráns közbiztonsági és terrorkockázatot jelent”, és annak megállapítása, hogy mekkora ez a kockázat, vagy hogy van-e egyáltalán, hosszú időt vesz igénybe, sok hónapos ellenőrzés kell – magyarázta.
A kormányfő együttérzését fejezte ki a keddi franciaországi terrortámadás áldozatainak és hozzátartozóiknak. „Új minőséget ért el a keresztény Európával szembeni terrorista támadásoknak az eddig ismert sorozata” – fogalmazott.
A magyar kormányfő az osztrák kancellárral folytatott megbeszélését nagyon eredményesnek értékelte, úgy látta: a két ország kapcsolatainak történelmi, gazdasági és földrajzi alapjai mellett megszilárdították azokat a politikai alapokat is, amelyek egy új fejezethez szükségesek. A miniszterelnök elmondta, Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere; háromezer osztrák cég működik Magyarországon, hetvenezer munkahelyet tartanak fent, így négytagú családdal számolva majdnem 300 ezer magyar ember kenyerét biztosítják.
Közölte, egyetértettek abban, hogy kiemelt témaként kezelik a digitalizációs technológiák meghonosítását és a gazdaság modernizálását, külön hangsúlyt kapnak a vasúti együttműködése, folytatódik az új határátkelők megnyitása. Beszámolt arról is, hogy az Eximbank 500 millió forintos hitelkeretet nyitott, hogy támogassa a magyar–osztrák cégek együttműködését.
A Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt támogatását firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, „a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos. Ezzel szemben a republikánusok és Trump elnökjelölt úr által meghirdetett migrációs és külpolitika Európának jó, Magyarországnak az életet jelenti”. Kifejtette: az egyik politika támogatja a migrációt, a másik ellenzi, az egyik a külpolitikában a demokráciaépítést tekinti fontosnak, a másik ellenzi.
Magyarország ellenzi a demokráciaexportot és a migrációt, ez világossá teszi, mi Magyarország érdeke, anélkül, hogy be akarna avatkozni abba a kérdésbe, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, mert ez kizárólag az amerikaiakra tartozik – szögezte le.
Az osztrák kancellárt hallgatva vannak olyan felvetések osztrák részről, amit magáénak érez – jegyezte meg a Orbán Viktor arra utalva, hogy Christian Kern szerint egyetlen dolgot lehet tanulni Donald Trumptól, azt, hogy „az ember férfi létére sohase fesse be a haját”.
