Azokkal az ellentmondásokkal foglalkozik egyik cikkében az EurActiv brüsszeli hírportál, amelyek az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének a kérdését övezik.

Több tagállam olyan felszólítást tett közzé tegnap, hogy legkésőbb június végéig kezdjék meg ezeket az egyeztetéseket, Ukrajna mellett egyébként Moldovával is. Ennek útjában azonban több technikai, illetve politikai jellegű akadály áll. Miután tavaly decemberben megszületett a politikai döntés a tárgyalások megkezdésről, mindkét ország vonatkozásában megkezdődött az átvilágítási folyamat, ami arról szól, hogy a csatlakozni kívánó ország nemzeti jogrendszerének mely elemeit kell az uniós joganyaghoz, az úgynevezett acquis-hoz igazítani.

Ezt követően a hivatalos tárgyaláskezdéshez szükség van a tárgyalási keretek pontos meghatározására és minden tagállam részéről történő elfogadására. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy az átvilágítást teljes egészében nem is kell elvégezni, mielőtt kormányközi értekezleten dönthetnének a tényleges tárgyaláskezdésről, most viszont az EurActiv tudomása szerint már csak a tagállamok kevesebb mint fele bízik abban, hogy kellő mértében előre haladhatnak az átvilágítással június 30-ig, amikor is lejár a belga soros elnökség mandátuma, és megkezdődik a magyar elnökség. Ezt szorgalmazza Jean-Noël Barrot francia EU-ügyi miniszter, valamint mások közt Ír- és Svédország is. Ha a tárgyalási kereteket elfogadják június 25-ig, vagyis közvetlenül a nyári EU-csúcs előtt, akkor esély van arra, hogy 2025 elején megkezdődhessen a részleteken való alkudozás – évekig is elhúzódó – aprómunkája.

Az átvilágítási folyamat azonban – írja az EurActiv – abba a szakaszba érkezett, amikor a tagságra pályázó országnak ki kell mutatnia, mennyire mondható jelenlegi állapotában EU-kompatibilisnek. A portál szerint EU-diplomaták attól tartanak, hogy Magyarország, miután átveszi a soros elnökséget, megakaszthatja a folyamatot. Budapest már a múlt hónapokban is azzal érvelt, hogy Ukrajna kedvezményezett elbánásban részesül, holott nem tesz eleget a szükséges kritériumoknak, így például a nemzeti kisebbségek jogainak a biztosítását illetően.

Az EurActiv úgy vélekedik, hogy Magyarország mellett az újonnan felálló holland kormány, amelyben Geert Wilders szélsőjobboldali pártja kulcsszerepet kap, szintén bővítésellenesnek mutatkozhat, és akadályozhatja majd a csatlakozási folyamatot.

És ha már elérkeztünk a hollandokhoz, lássuk Lendvai Pál írását a bécsi Der Standardban. A veterán publicista mind az új hágai kormányalakítást, mind az európai fiatalok jobboldal felé hajlását aggodalomra okot adó jelenségnek tartja. Lendvai szerint az a tény, hogy a minden idők legszigorúbb bevándorlási törvényéért kardoskodó Wilders pártja kormányalkotó tényezővé válik az Európai Unió egyik alapító államában – bár maga Wilders nem miniszterelnökként, hanem csupán úgymond a háttérből kívánja irányítani az országot –, hatalmas lyukat üt azon a tűzfalon, amely eddig akadályozta a jobboldali populisták hatalomátvételét. Figyelmeztet Lendvai arra is, hogy friss közvélemény-kutatási adatok szerint Európában mind több fiatal fordul jobbra. Kiemeli Marine Le Pen franciaországi térnyerését, valamint azt, hogy Belgium flamand régiójában a fiatal választók harmada a jobboldali nacionalista Vlaams Belang pártra kíván szavazni. Ezzel, valamint a nyugat-balkáni államokban tapasztalt nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban idézi Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság volt elnökét, aki az European Voices című magazinnak adott nyilatkozatában óvott a lóhalálában keresztülhajszolt EU-bővítéstől. Juncker szerint a balkáni államok jelenleg nem képesek a csatlakozásra, az EU pedig nem képes a befogadásra.

Most pedig nézzük Grúziát. Mint az amerikai Politico brüsszeli kiadásából kitűnik, a lényegében az egész kontinenst átfogó, demokratikus és jogállami kritériumokat, emberi jogokat érvényesíteni kívánó Európa Tanács, pontosabban annak alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság is felemelte szavát a külföldiügynök-törvénnyel szemben, mondván, a javasolt jogszabályban az Orosz-, Magyarországon, illetve Kirgizisztánban hozott rendelkezések köszönnek vissza. Nemrégiben már az Európai Unió is figyelmeztetett arra, hogy a törvény jövő hétre tervezett végleges megszavazása megtorpedózhatja Grúzia EU-csatlakozási törekvéseit. A törvénytervezet – fogalmaz a Velencei Bizottság – antidemokratikus, és a bíráló hangok elfojtásához vezethet.

A törvényszöveg olyan előírást tartalmaz, hogy az a nem kormányzati szervezet, amelynek a forrásai legalább 20 százalékban külföldről származnak, köteles önmagát olyan szervezetnek nyilvánítani, amely – idézem – „külföldi hatalom érdekeit szolgálja”.