Emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek. Bár a Brexit eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, mégis valószínűtlen a GKI 2%-os idei növekedési előrejelzésénél gyorsabb idei GDP-bővülés elérése. A II. negyedévi folyamatokról eddig rendelkezésre álló adatok – így az építőipar folyamatos, öt hónap átlagában 28%-os zuhanása – alátámasztani látszanak a beruházások I. negyedévihez hasonló, 8% körüli idei visszaesését.

Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül. A bruttó keresetek az idei első öt hónapban 6%-kal, a reálkeresetek 7,5%-kal (közfoglalkoztatottak nélkül több mint 8%-kal) emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom pedig 5%-kal nőtt.

Az első félévben az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, így éves átlagban a korábban gondoltnál alacsonyabb, 0,5% körüli áremelkedés valószínű. Mindez az I. negyedévi 4%-os fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi. Az ipari termelés ugyan áprilisban öt havi visszaesés után nőtt az előző hónaphoz képest, májusban azonban újabb csökkenés következett. Éves összevetésben az első öt hónapban 3%-os volt az ipari növekedés, az év egészében 3,5%-os dinamika várható. A gyorsabb fejlődést főleg konvergencia-program hiánya akadályozza. Az idén az export volumenének dinamikája még érezhető gyorsulása esetén is aligha haladja meg az importét, a cserearányok javulása révén azonban a külkereskedelmi aktívum nőni fog.

A munkanélküliségi ráta a II. negyedévben 5,1%-ra csökkent, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél, s jóval kedvezőbb az EU-átlagánál. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, akkor a magyar adat az EU átlagához hasonló lenne. A múlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány tavalyi konvergencia-programban tervezett 1,7%-ra csökkentése helyett 2,4%-ra való növelést tartalmaz. Ez az előirányzott lazítás érzékelhetően hat az idei döntéshozatalra is. Ezért – bár az államháztartási hiány az első félévben a jelentős májusi deficit ellenére nagyon kedvező, 2016-ban a tervezett 2%-nál magasabb, 2,3%-os deficit valószínű.

A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét. Ekkora idei többletbevételre a GKI számításai szerint is számítani lehet. A kormányzat azonban részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a következő hónapokban is tovább növeli kiadásait. Például az őszre egy új élénkítő csomagot is kilátásba helyeztek, aminek nyilvánvalóan költségvetési kihatásai is lesznek, igaz nagyobbrészt már 2017-et érintve.

A konvergencia-program 2016 végére a GDP-arányos államadósság 75,3%-ról 74,5%-ra csökkenését irányozza elő. A GKI csak szimbolikus csökkenésre, 75% körüli év végi értékre számít, mivel a kiadások növekedése és az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt a finanszírozási igény nagyon magas lesz.