Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában… a „jólvanezígy”-ről? És most nem a méltán népszerű videoblogra, Csoki és Ádám napi youtube-os közéleti füstölgésére gondolok, hanem magára erre a – jobb szó híján – Ungarische Wirtschaftra. Amiben élünk és leginkább túlélünk. Amikor a gányolt és buherált házilagos megoldások között kell lavíroznunk, amikor harmincnégy évvel a rendszerváltozás után is sokszor ugyanott tartunk, mint egykor, ha nem hátrébb vagy lejjebb.

Most éppen annak a hírnek kapcsán jutott ez szembe, hogy Győrött a választásokon vesztes, de még négy hónapig hivatalban lévő polgármester akarta megjutalmazni egyik fideszes harcostársát egy évekre szóló önkormányzati állással, mindjárt a városi szolgáltató cég igazgatói posztjával. Hogy mi a baj ezzel? – kérdezhetik Önök. Nos, nem elegáns, lehetne válaszolni, de hát, ugye, a politika a legritkábban szól az eleganciáról, sokkal inkább a nyers erőszakról vagy erőszakosságról. Hogy nem etikus? Tényleg nem az, de talán éppen az etikus viselkedése ígérete juttatta Győrött a polgármesteri székbe az ellenzéki színekben induló Pintér Bencét, a két korábbi, a jachtozós meg az önmenedzselő polgármesterrel szemben.

Ilyen helyzet, mármint ez a mostani négyhónapos, tulajdonképpeni exlex-állapot sem jöhetett volna létre, ha Magyarország jogrendjét, azt a bizonyos, egykor jogállamnak titulált valamit, nem buherálta, sufnituningolta volna agyon – a saját szája íze szerint az Orbán-kormány és a Fidesz. Tudom jól, hogy falra hány borsó, de azért legalább itt a Klubrádióban szögezzünk le két alapvető dolgot! A jogállam egyik ismérve a stabilitás, vagyis az, hogy az állampolgár is biztosan számíthat rá, hogy 2+2 az mindig négy lesz, nem három és nem öt. Éveken, évtizedeken keresztül; a játékszabályok nem változtatnak. Ha tizenegy játékos fut ki a pályára focizni, akkor a lefújásig tart a labdarúgómeccs, még akkor is, ha a hetes számú mez viselője (egy bizonyos OV) szeretné menet közben rögbivé alakítani a szabályokat. A másik fontos szabály pedig, hogy ha már hozzányúlunk a törvényekhez, akkor legalább szakszerűen tegyük azt! Gondoljuk végig a következményeket! Modellezzük a lehetséges eseteket, kérdezzünk meg szakértőket és hangoljuk össze, hogy mit csinál a két mellső végtagunk, a jobb- és a balkéz! 

 Különben óriási lesz a katyvasz, jön a kontármunka, a fusizás.

Ahogy az történt az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásával. A Fidesz számára pillanatnyilag jó ötletnek látszott ez a módosítás, elsöprő győzelemre számítottak ismét. Arra azonban senki sem gondolt, így ők sem, hogy teljesen ingoványos területre terelik ezzel az önkormányzatokat. Olyasmire, amit előtte nem szabályozott semmilyen törvény, sem szabály, csak a jóérzés és az etikus viselkedés, már ha van ilyen. Most meg: mindenki vívja meg a maga meccsét, ahogy tudja a következő négy hónapban.

Azért ezt az egészet a bevezetés előtt illett volna legalább fehéregereken kipróbálni, laboratóriumi körülmények között…