Az Ukrajnának nyújtandó további támogatás és az európai védelmi politika kérdései kerültek terítékre az Emmanuel Macron és Orbán Viktor munkaebédjén az Élysée-palotában – adta hírül az Euronews. A találkozó fontosságát nemcsak a július 1-jével kezdődő soros magyar EU-elnökség jelzi, hanem az is, hogy ma és holnap kezdődnek meg az EU legfontosabb posztjaira történő jelölések, majd kinevezések.

Orbán – ahogy annak a közösségi hálón hangot adott – kritizálja az eljárásrendet, mert szerinte a más politikai nézeteket vallókat kihagyják a döntéshozatalból. Orbán szerint az Európai Bizottságnak soha nem volt ilyen rossz öt éve, mint Ursula von der Leyen vezetése alatt. Azonban elég nyilvánvalónak látszik, hogy ma újabb 5 évre szóló mandátumot kap a német konzervatív politikus. Kifogásolta azt is, hogy kárpátaljai magyarokat is a frontra visznek, illetve jelezte, nem hajlandó az ukrán agrárium problémáinak megoldásában segíteni.

Marine Le Pennel nem volt tervbe véve ezúttal semmilyen találkozó. Viszont ami késik, nem múlik: július 18-án Londonban gyülekeznek a hasonló, szélsőséges jobboldali ideológiát képviselő pártcsaládok.

Az amerikai alkotmánybíróság dönthet annak a 14 magyar holokauszt-túlélőnek a jogi keresetéről, aki a Magyar Állam, illetve a Magyar Államvasutak ellen nyújtott be kérelmet a németek által a II. világháború idején elhurcolt, majd a Magyar Államra visszaszállt vagyonuk visszakövetelése, megtérítése miatt. A magyar kormány ugyanis 1944. november 3-án úgy döntött, hogy a zsidók által birtokolt minden, értékes vagyontárgy, kivéve legszemélyesebb holmijaikat, a magyar nemzeti vagyon részét képezik – olvasható az amerikai jogi eseteket tálaló JD Supra szaklapban. A vagyonok örökösei ebbe nem nyugodtak bele, és 2010-ben Amerikában kerestek jogorvoslatot, kártérítést követelve, aminek összegét több tízezer millió dollárra becsülik.

Az ügyek jó néhány szövetségi bíróságot is megjártak, és most döntött az amerikai alkotmánybíróság: megvizsgálja, van-e joguk a felpereseknek egyáltalán Amerikában érvényt szerezni igazuknak. Korántsem kizárt, hogy ügyük elbírálása beilleszthető a Külföldi Szuverén Védettséget biztosító törvény kereteibe, illetve annak kivételt képező fejezeteibe. A felpereseket képviselő jogászok szerint a kereset felterjesztésére ugyanis nemzetközi törvénysértés miatt került sor. Az ő javukra született körzeti bírói döntést megfellebbezte a magyar kormány Washington és Columbia Kerület fellebbviteli bíróságán, mire a panaszosok azzal védekeztek, hogy eltulajdonított vagyonukat beolvasztotta a Magyar Állam a nemzeti vagyonba, és azóta is kereskedelmi értéket képvisel, amivel az állam kufárkodik. Sőt el is adta a vagyonok egy részét – például az USA-ban is –, tehát az állam továbbra is kereskedelmi tevékenységet folytat az értékesítésükkel.

A cikkből figyelme érdemlő idézet Winston Churchill egykori brit kormányfőtől, aki leszögezte: ami a magyarországi zsidókkal történt a második világháború éveiben, nevezetesen, hogy kétharmadukat elpusztították, a világtörténelem legborzasztóbb bűncselekményeként ítélhető meg.

Hogyan történhetett meg, hogy kedden mégiscsak megkezdődtek az ukrán uniós tagságot előkészítő csatlakozási tárgyalások? Ami két éve még elképzelhetetlen volt, arról elmúlt egy évben Kijev és Brüsszel között szoros egyeztetés zajlott – írja az ukrán Jevropejszkaja Pravda. A magyarázat kulcsszava – a soros magyar EU-elnökség. Mindkét tárgyalófél tisztában volt azzal, hogy a magyar elnökség fél éve alatt erre ugyanis nem nyílnék lehetőség, ezért az EU parlamenti választások befejeztével azonnal munkához láttak – kihasználva a belga elnökség utolsó napjait. Ugyanakkor a felek azzal is tisztában voltak/vannak, hogy a sikeres folytatáshoz Magyarországot is be kell vonni az egyeztetésekbe. Mindemellett – miként kiderült – a magyar kormány 11 pontos követeléssel állt elő. A többi között azzal, hogy nyilvános ukrán–uniós tárgyalások nem lehetnek az elkövetkező fél évben. A követelések zöme egyébként az ukrajnai magyar nyelvhasználattal kapcsolatosak.

Jövő januártól, a lengyel soros elnökség kezdetétől újabb lendületet vehetnek a tárgyalások. Addig is előkészítik az uniós és az ukrán jogrend alapvető fejezeteinek az összefésülését, az Európai Bizottsággal pedig áttekintik a jogállami feltételeket, a kisebbségek védelmét és a demokratikus intézmények működésének életképességét, valamint a hivatali bürokrácia reformjának lépéseit.

Miért nem tudta elfogadni az EU összes tagállama azt az állásfoglalást, amiben tiltakoznak az orosz kormány által bejelentett európai sajtótermékek tiltólistára kerülése ellen? Azért, mert Magyarország nem volt hajlandó ezt aláírni – írja a német  Tagesspiegel. Így Joseph Borrell külügyi főképviselő egyedül adta ki a közleményt, ami szerint az EU alapértékeinek részét képezi a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága. Épp ez az, amit Moszkva nem képvisel, mert az Európában terjesztett sajtótermékei mind a Kreml megrendelésére készülnek azzal a céllal, hogy terjesszék a háborús propagandát.

A tiltólistára tették az oroszok a többi között a Der Spiegelt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a Die Zeit című országos német hetilapot – valamint a magyar 444.hu internetes portált. Brüsszeli vélemények szerint a magyar kormány maga készül megregulázni a magyar sajtótermékeket, ezért nem működött közre a többi tagállammal.