Ezzel a címmel közöl írást az igencsak konzervatívnak tekinthető amerikai agytröszt, az American Enterprise Institute a német Ursula von der Leyen által vezetendő most alakuló testület várható összetételéről és az ennek nyomán lehetséges hangsúlyváltásokról. Ahhoz nem fér kétség, és ez a jó a jelenlegi helyzetben, hogy felismerték a megváltozott stratégiai körülményekhez szükséges átalakítás fontosságát.
A geopolitikai érdekekre összpontosító bizottságban nyilvánvalóan elkerülhetetlen nézetletérések lesznek, ami máris látszik az Oroszország meg Kína felőli fenyegetés különböző megítéléséből, s aminek megfelelően biztonságpolitikai váltásra is számítani lehet.
Szintén jó jelnek tartja a konzervatív szerző, hogy Ursula von der Leyen nem dőlt be a sok helyen tapasztalható Amerika-ellenességnek, amit a Trump-éra hozott magával, mert mind a mai napig kitart amellett, hogy a szövetségesek összetartása fontosabb a pillanatnyi politikai megítélésnél. Jónak tartja azt is, hogy megőrzött a régi bizottságból is hozzáértő politikusokat, mint Margrethe Vestagert vagy például Valdis Dombrovskist, és alapvetően tehetséges, kompetens emberekkel ülteti tele a bizottságot. Azonban mindennek ellenére maradnak kérdőjelek. Például az, hogy Josep Borrell Fontelles a legmegfelelőbb ember-e a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára? Tekintve azt, hogy az oroszokkal együtt akarja kidolgozni a jövő kíberbiztonság-politikáját. Szergej Lavrovot, az orosz külügyminisztert is emlegette, mint akinek közreműködésével létrehoznának egy uniós, közös orosz biztonságpolitikai munkacsoportot. Úgy tűnik föl, gyanútlanul hisz a kínaiak által kezdeményezett „Egy övezet – egy út” programjában, mert szerinte Kína felismerte, hogy most már nem nettó haszonélvezője a világkereskedelemnek és ezért maga is hozzá akar járulni a világ jobbá tételéhez, amit Spanyolország nagyra értékel, s így a spanyol külügyminiszter is, Josep Borell.
De ami mindennél a legrosszabb, és a legcsúfosabb, az a magyar Trócsányi László jelölése bővítési biztosként – véli a washingtoni konzervatív agytröszt véleménycikke. Hiszen Trócsányi minisztersége köthető ahhoz az időszakhoz, amikor a magyar demokrácia és a jogállam teljesen lebomlott. Feltehetően Ukrajna az ő megítélése szempontjából központi szerepet fog betölteni politikájában. Aminek hátterében az áll – írja Dalibor Roháč –, hogy Orbán Viktor szisztematikusan igyekezett megtorpedózni Ukrajna törekvését a Nyugathoz és a NATO-hoz történő csatlakozás folyamatában. Nem kérdéses azonban az, hogy kemény kérdések elé fogják állítani Trócsányit a meghallgatáson.
Az Euractiv cikke kifejezetten Trócsányira, a lehető legrosszabb választásra koncentrál, úgy fogalmazva, hogy jelölésével Usrula von der Leyennek sikerült megbolygatnia a darázsfészket. Bárkit jelöltek volna az Orbán-kormányból, az kőkemény vegzálásnak lett volna kitéve, de Trócsányi jelölése különösen szemet szúró döntés, hisz’ igazságügy-miniszterként bontotta le a magyar demokráciát. Hogyan taktikázik von der Leyen Trócsányival? Elődje, Jean-Claude Juncker kerek-perec kijelentette, hogy az ő elnöksége alatt nem lesz uniós bővítés, leginkább azért, mert a balkáni országok igencsak kacsingattak Oroszország felé. Mi lehet von der Leyen számítása? Talán bízik abban, hogy a képviselők visszautasítják. Netán Trócsányi nyakába varrná és őt bűnbaknak kiáltaná ki, ha nem lesz bővítés. Győri Enikőre lecserélhetné Orbán a vitatott előéletű Trócsányit, de ezzel be is ismerné, hogy hozzájárult a demokrácia lebontásához.
Az uniós országok közül Magyarország létesít elsőként diplomáciai viszonyt Szíriával, miután 2011-ben a kirobbant a polgárháború miatt megszakadtak a kapcsolatok – írja az Al-Masdar News, az arab világ többnyelvű és nemzetközi online hírügynöksége. A jövő évtől kezdődően delegálnak majd diplomatát Damaszkuszba, aki segélyosztással és konzuli feladatok ellátásával lesz megbízva – ezt mondta el a francia AFP hírügynökségnek a magyar külügyminiszter, kiemelve azt, hogy Magyarország védelmébe veszi ott is a keresztényeket, illetve magyarországi ösztöndíjat biztosít szíriai keresztényeknek.
Alex Kropog és Royanne Kropog magyar receptkönyvet adott ki öt év gyűjtőmunkájának eredményeképpen a Louisiana állambeli Albanyban, hogy ezzel segítse fenntartani az Egyesült Államok egyik magyar történelmi múzeumát, a még meglévő három közül talán a legfontosabbat – számol be a helyi The Advocate újság. Alex beszél még magyarul, és elmondta, milyen nehéz volt összegyűjteni az Egyesült Államokban élő magyarok által ismert recepteket és lefordítani mind a 147-et. Köztük a kifliét és a kalácsét is, sőt, az eperdzsemét is. Számára a múzeum ügye számára mindennél fontosabb: az 1890-es években az Ohióból Louisianába költözött magyarok nagy közösséget alkottak és hagyományaik őrzése neki is lelki parancs. A könyvet egyébként Louis Bartusnak, a múzeum alapítójának emlékére dedikálták.