Mától újra érkezik az orosz olaj Ukrajnán keresztül

Az Interfax orosz hírügynökség – ha a hír megbízható forrásból származik – azt írta a Slovnaft információjára hivatkozva, hogy Szlovákiába már szerdán, Magyarországra pedig ma, csütörtökön ismét szállítják Ukrajnán keresztül az orosz olajat a Barátság-vezetéken.

Egyébként számos – többé-kevésbé hiteles orosz és ukrán portál erre vonatkozó híradását átolvasva – igencsak élesbe fordult a vita Oroszország és Ukrajna között, miután Moszkva Kijevre mutogat: miatta szakadt meg az olajszállítás, Ukrajna viszont az oroszokat hibáztatta. A leállást minden bizonnyal a hetedik szankció miatt a Gazprombank által utalt tranzitdíj elakadása okozta. Ukrajna nem kapta meg a tranzitdíjat, miután az orosz bank szankció alatt áll, ezért állította le a szállítást Kijev. A MOL és a Slovnaft viszont együttműködve rendezte a helyzetet, közösen fizette ki Ukrajnának a tranzitdíjat, amit az oroszok nem tudtak utalni.

A csehországi szállítás egyelőre nincs megoldva. Az Interfax összesítése szerint tavaly 12 millió tonna orosz olaj érkezett a három országba a Barátság vezetéken, a cseheknek és Magyarországnak ebből jutott 3,4-3,4 millió, a szlovákoknak 5,2 millió tonna.

A Reuters legfrissebb jelentésében megírja, hogy Magyarország Ukrajnát tette felelőssé a történtekért. Ellenben a szlovák gazdasági miniszter, Richard Sulik kijelentette, hogy ez csak technikai malőr volt, politikai hátszele nincs az ügynek, feltehetően túlreagálták a helyzetet az üzletfelek. A szlovákok 9-10 millió euró tranzitdíjat fizettek be, a magyar fél nem volt hajlandó közölni az összeget. A csehek viszont azt jelezték, hogy mivel van elég tartalékuk, feltehetően nem is fogják felújítani a szállításokat, s ezúttal nem rendezték a tranzitdíjat. A cikk még arra is kitér, hogy miközben a magyar forint teljesít az európai valuták közül a legrosszabbul, mert fokozatosan veszít értékéből, aközben a MOL részvényeinek értéke több mint 4%-kal emelkedett. Megtudható még, hogy az Északi Áramlat-1 jelenleg kapacitásának mindössze ötödét veszi igénybe. 

A Xinhua kínai hírügynökség írja, hogy a Sziget-fesztivál covid utáni újra megnyílt, és még mindig Európa legnagyobb könnyűzenei fesztiválja. Félmillió vendéget várnak a budapesti rendezvénysorozatra, ahol 60 színpadon 1000 fellépő látható, köztük Justine Bieber és Dua Lipa.

Érdekes látni azt is, hogy a brit Daily News cikkét átvette az Örmény Hírek, s írják, hogy most már tényleg elkerülhetetlen az Európai Unió összeomlása, pontosabban kettészakadása, miután Magyar- és Lengyelország nem adja be a derekát, ellenszegül Brüsszel liberalizmusának és a jogállami követelmény-rendszernek. Így lesz az egykor egységes Európának egy konföderális keleti szárnya, leszakadó és a haladó nyugati magja brüsszeli központtal. A kiválás nem egyértelműsíthető, egyelőre a 7. cikkelyes eljárás lenne megoldás, de miután az még egyhangú szavazatot követel, ezért eredményessége önmagában kétséges, hisz’ Lengyelország aligha szavazná meg a magyar döntéshozatali jogkörök megvonását.

Tarr Béla filmrendező, forgatókönyv író Életmű-díjat kap hamarosan a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon, ami a párizsi filmintézet akkreditálása szerint A-kategóriás filmszemlének tekinthető – olvasható a kairói angol nyelvű lapban, a See-ben.

Tarr Béla rendkívüli látásmódját és ideológiáját nagyra értékelik, mert a filmvilág nem kis részére nagy hatással van művészete. Kiemelik filmjei közül a Családi Tűzfészket, a Panelkapcsolatot, a Sátántangót, a Londoni férfit, A torinói lovat és a Hiányzó embereket. 

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Financial Times Az Európai Bizottság azt közölte, miután a MOL kifizette a tranzitdíjat az ukrán földön át érkező orosz kőolajért, hogy folyamatosan egyeztetett a vitában a magyarokkal, szlovákokkal és csehekkel, valamint az ukránokkal. Mint emlékezetes, az orosz Transznyeft arra hivatkozott, hogy ő átutalta ugyan a szükséges összeget, ám Ukrajna visszaküldte a pénzt, mondván, hogy a szankciók nem teszik lehetővé az ilyen tranzakciókat.

Egy brüsszeli szóvivő azonban most azt mondta, hogy a megtorló intézkedések értelmében van lehetőség a kivételre, ha a másik fél állami vállalat és a fizetés szigorúan a vásárlással, importtal, illetve a szállítással függ össze. És hogy a Transznyeft rajta van ezen a listán. Az újság kiemeli, hogy az egész ügy jól rávilágított arra, milyen nehézségekkel néznek szembe az európai országok, amelyek meg akarják büntetni Moszkvát a háborúért, ám nem szeretnék, ha emiatt gazdaságuk tetemes veszteségeket szenvedne el.

Amúgy a MOL nem volt hajlandó válaszolni az Financial Times kérdésére, hogy az orosz partner miként fizeti vissza most keletkezett kötelezettségét, vagy hogy a jövőben is lehet-e számítani ilyen ügyletekre.

Die Presse A cseh Európa-ügyi miniszter megerősítette, hogy jelenleg lefagyott a visegrádi együttműködés. Mikulás Bek szerint teljesen egyértelmű, hogy ennek az oka a Magyarország és az EU közötti feszültség. Amúgy – tette hozzá – a V4-ek sosem alkottak egynemű csoportot, szemben pl. a Benelux-államokkal. De talán még jönnek jobb idők, ám e pillanatban úgy áll, hogy a csehek és a szlovákok összehangolják a lépéseiket, a magyarok és a lengyelek viszont más utakon járnak, de külön-külön. Azaz a képlet: 2+1+1.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Prága viszonya sokkal jobb Varsóval, mint Budapesttel. A külpolitikában egészen szorosak a cseh–lengyel kapcsolatok, és fontos bilaterális terület az energiaszektor is. Viszont Csehország és Szlovákia biztosíték, nehogy szakadék támadjon a kontinens két fele között. Sőt, a lengyelek is közeledtek az EU-hoz, így remélhetőleg nem támadnak olyan ellentéteik Brüsszellel, mint Magyarországnak.

A politikus arra is kitért, hogy hosszú távon számolni kell az orosz–kínai tengellyel, miközben egyik ország sem megbízható partner az Európai Unió számára. Épp ezért sürgősen fel kell készülni arra, ha netán teljesen leáll az orosz gázszállítás. Ugyanakkor tisztázni kell a Moszkvához szorosan kötődő Szerbiával, komolyan gondolja-e az ország európai jövőjét. Ha igen, akkor ellentételezésként ki kell találni valamilyen köztes státuszt a jelöltség és a teljes jogú tagság között, hogy vissza lehessen szorítani a kínai befolyást a Nyugat-Balkánon.

A Politico kommentárja sürgeti az EU-t, hogy tegyen engedményeket a jogállami vitában Lengyelországnak, mert az ellentétek csakis a PiS-kormánynak jók, és megkérdőjelezi az Európai Unió semlegességét, hogy nem hajlandó kompromisszumra. Ezt írja a Prágában dolgozó szabadúszó újságíró, William Natrass, miután újra kiéleződött a lengyel vezetés és a Bizottság viszonya.

Jarosłav Kaczynski azt közölte, hogy országát semmiféle további engedményre nem lehet rávenni. Az ország erős embere szerint ők megtartották az ígéretüket. Ezzel szemben von der Leyenék úgy ítélik meg, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is bizonytalan. Ám a lengyelek türelme elfogyott. A PiS főtitkára már azzal fenyegetőzik, hogy megvétózzák  a közös döntéseket, sőt, ha kell, még a Bizottság elnökét is megbuktatják. Mármint ha nem kapják meg az újjáépítési alap milliárdjait, mert akkor a szemet szemért-elvet fogják érvényesíteni.

Érthető a harcias retorika, az, hogy a Jog és Igazságosság mintegy imperialista erőnek állítja be Európát, mivel jövőre jönnek a lengyel választások. A stratégia jól ismert, ám most belejátszik a képbe egyrészt a háború. A lengyelek nagy többsége úgy gondolja: már-már a bűnnel határos, hogy a németek ennyire kiszolgáltatták magukat az orosz gáznak. Ennek megfelelően az EU gátolja, hogy további lényeges büntető intézkedések szülessenek Moszkva ellen.

A másik tényező, hogy akik szemében a jogállami keresztes hadjárattal Brüsszel bele akar szólni az ország belügyeibe, azok számára nem kétséges, hogy Donald Tusk visszatérte után az EU próbálja megbuktatni az euroszkeptikus kormányt. Kaczynski 5. hadoszlopnak nevezte az ellenzék vezetőjét. Továbbá hogy Brüsszelt Berlin mozgatja.

Európa áprilisban a magyar választások miatt jegelte a jogállami mechanizmus beélesítését a Fidesz ellen. Ha viszont most hagyja, hogy elgennyedjen a nézeteltérés a közösségi támogatások kapcsán, akkor azzal vádolnák, hogy befolyásolni igyekszik a lengyel választás kimenetelét. Sőt, bűnbak lenne a nehézségekért. Ily módon nagy károkat okozna a demokratikus intézményeknek, amiket oly elszántan véd.

Yahoo/Reuters A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy az EU kitart a vitában, aminek tétje, hogy Lengyelország csak akkor kaphatja meg a gazdaság fellendítésére előirányzott 35 000 millió eurót, ha helyreállítja a bíróságok önállóságát. Vagyis Varsó hiába fenyegetőzik. Így most folytatódik a patthelyzet.

A közelgő választások előtt a Jarosław Kaczynski a nacionalista és euroszkeptikus PiS élén, továbbá más vezető politikusok ráerősítettek a Brüsszel-ellenes retorikára. Vétót helyeztek kilátásba a kül- és biztonságpolitikában, valamint az adózásban, illetve a pénzügyekben.  

Brüsszelt azonban aligha érdekli az effajta ökölrázás, a lengyel kormány most csak fogást keres a választás előtt. Ennélfogva valószínűtlen, hogy Európa engedne, egyébként is nem sok az, amit kér, ráadásul a lengyel fél már belement a kívánságokba.

Egy másik magas rangú brüsszeli vezető megjegyezte, hogy a pakliban benne van a kompromisszum lehetősége, de a közös értékekhez ragaszkodni kell. Úgyhogy most a lengyelek térfelén pattog a labda. Nem világos továbbá, hogy az EU mit tudna tenni. Ugyanakkor, mint kifejtette, Varsó szívesen bezsebelné a hatalmas összeget, hogy imponáljon a szavazóknak, miközben a megugró inflációval küszködik.

Financial Times A több mint 100 éves, pártokon felül álló amerikai agytröszt, a Brookings Intézet egyik vezetője úgy ítéli meg, hogy az orosz gázfegyver első számú célpontja jelenleg Németország. Constanze Stelzenmüller, akinek elemzéseit rendszeresen közli a lap, emlékeztet: a német kormánynak a minap közben kellett járnia Kanadánál, hogy küldje vissza a javításra kapott turbinát, nehogy az oroszok erre hivatkozva teljesen elfordítsák az Északi Áramlat-1 csapját.

Vlagyimir Putyin azonban nem blöfföl, teljesen egyértelműen megüzente, hogy a németek megnézhetik magukat, ha nem helyezik üzembe a vadonatúj, ám a háború miatt taccsra tett Északi Áramlat-2-t. Viszont a német koalíció javára szól, hogy hónapok óta töri a fejét, miként lehetne leválni az orosz szénhidrogénekről. Az olajvásárlásokkal elvileg az év végére leállnak, viszont a benzint 2024 végéig nem tudják nélkülözni kulcsfontosságú iparágak.

De belefér, hogy tovább működik a három megmaradt atomerőmű. Ám a tervezett, illetve folyamatban lévő intézkedések sem vetnek véget a csődöknek, a gyártás külföldre költöztetésének, a munkahelyek hiányának vagy éppen az üzemanyag adagolásának. Ezért az ország recesszióval néz farkasszemet, amit csak tetéz az infláció, a vásárlóerő hanyatlása a romló üzleti környezet.

Viszont a lakosság erőteljesen kiáll Ukrajna mellett és azt is támogatja, hogy szabaduljanak az orosz energiahordozóktól. Putyin nem csupán Ukrajna, hanem a Nyugat ellen folytat háborút. És Németországon keresztül igyekszik megtörni Európát, illetve a nemzetközi szövetséget. Nehéz idők jönnek most.