Egyelőre nem jutottak dűlőre Brüsszelben arról, miként lehetne megfékezni Orbánt, akit egyre több fórumon, az Európai Unióban épp úgy, mint a NATO-csúcson, keményen bírálnak. Erről ír Euroactiv és a Die Presse. Kétórás megbeszélésen szerették volna tisztázni az EU-s miniszterek Orbán minapi moszkvai és pekingi „békemissziójának” a célját és eredményét.

Továbbra is névtelenül, viszont dühödten nyilatkoztak a tanácskozáson részt vevő miniszterek a sajtónak, és egyértelművé tették, hogy nemcsak felhatalmazása, de alapvetően kompetenciája sincs Orbánnak egy egész közösség nevében ilyen akcióra, csak azért, mert a soros elnöki posztot tölti be a kormány – élén jelenlegi első emberével. Hiába igyekszik magyarázni a magyar kormány, hogy ezek mind csupán kétoldalú, államközi tárgyalások voltak. Akkor miért használta az uniós logót, és miért utalt a közösségi portálokon a rotációs elnökségre?

Putyinnak pedig épp azért fontos ez a tárgyalás, mert Orbán az uniós elnökséget képviselte. A soros elnökséget betöltő országnak a legmesszebbmenőkig kellene tartania magát a közösség nevében történő eljárás és egyeztetés elvéhez.

Egyébként 25 tagállam, tehát egy, méghozzá a szlovák kivételével mindegyik uniós miniszter részt vett az egyeztetésen. Az Euroactiv információja szerint az ülést a lengyelek kezdeményezték. Még nem tudható, hogyan fékezhetik meg Orbánt, viszont a magyarok által szervezendő informális találkozókra nem vezető diplomatákat küldenek, és ezt szándékos bojkottnak tekintik a maguk részéről.

Azután, hogy Orbán elhagyta Moszkvát, majd Pekinget, az oroszok ukrán városok, sőt, a főváros, Kijev ellen is támadást intéztek – még egy gyermekkórház ellen is. Csaknem harmincan életüket vesztették és 40-en megsebesültek. (Kép: Euronews)

Ez az eredménye Orbán „békemissziójának” – járja körbe a témát és értékeli a helyzetet a Frankfurter Rundschau. Hszi-csin Ping továbbra is Putyin oldalán áll: kettős felhasználású, katonai célra is felhasználható termékeket küld a Kremlnek. A kínai ellátmány nélkül Moszkva nem tudná megoldani a fegyverutánpótlást – tette világossá Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A német lap felidézi Orbánnak a Bild számára adott interjújából például azt a mondatot, ami szerint „Kínának béketerve van, Amerikának viszont háborús politikája”. Kína nyilván nem fog ujjat húzni Putyinnal, hisz’ gazdasági haszna van kapcsolatból. Egyébként ez a helyzet a magyar–kínai kapcsolatok esetében is. Orbán nem akar konfrontálódni Pekinggel, ami éppen most nagy befektetéseket hajt végre hazánkban.

Matura Tamás, a Corvinus Egyetem professzora úgy fogalmazott a Frankfurter Rundschau megkeresésére, hogy Magyarország az utolsó uniós ország, amelyik nyíltan hirdeti baráti viszonyát Kínával.

Szijjártó Péter interjút adott a CNN késő esti adásában, és elmondta: minél több fegyvert küldenek Ukrajnának, annál többen halnak meg, és nem látszik, hogy Ukrajna előrébb jutna ezzel a segítséggel. Sem az EU, sem a NATO stratégiája nem vezetett eredményre az elmúlt másfél évben. Elmondta: szerinte nincs megoldása ennek a háborúnak a harctéren.

Jake Tapper műsorvezető erre úgy reagált, hogy az orbáni béketervet az ukránok úgy értékelik, mintha Ukrajnának meg kellene adnia magát a háborút kezdeményező agresszornak, és ha Orbán egyszerűen csak azt mondja, hogy hagyjátok abba az öldöklést, akkor ez olyan, mintha az ukránok beleegyeznének abba, hogy visszaadják az egykori területeket az oroszoknak.  

A Trump iránti orbáni lelkesedésre és mint reménybeli elnökre vonatkozó kérdésre a magyar külügyminiszter úgy válaszolt, hogy „soha olyan kiváló kapcsolatai nem voltak hazánknak Amerikával, mint amikor Trump volt az elnök”. Ellenben előtte és utána, amikor demokrata elnök ült a Fehér Házban, tragikus lett a két ország közti viszony. „Ez a mi tapasztalatunk” – fogalmazott Szijjártó, aki jelezte, hogy ennek ellenére jó NATO-szövetségesek vagyunk, teljesítettük a GDP-arányos 2%-os katonai kiadásokra vonatkozó feltételt, és Amerika a 2. legnagyobb befektető Magyarországon.

Trumppal van esély a békére Ukrajnában – jelentette ki a magyar külügyminiszter a Reutersnek Washingtonban, a NATO-csúcson adott interjújában. A magyar álláspont szembe megy a NATO vezetőivel, beleértve Biden elnököt is, álláspontjával, mert utóbbiak szerint Kijevnek kell eldöntenie, mikor ül tárgyalóasztalhoz és fejezi be a háborút – mintha csak Ukrajna támadta volna meg Oroszországot.

Szijjártó találkozott Dmitry Kuleba ukrán külügyminiszterrel, s utóbbi ennek kapcsán így fogalmazott: a háború befejezését sürgető semmilyen kezdeményezés sem alapulhat az oroszok utasításán. Mire a magyar külügyminiszter: „nem látja, hogy Oroszország fenyegetés lenne a NATO és az uniós tagállamok számára, mert az orosz vezetők racionálisan gondolkodnak, és nem kockáztatnának meg közvetlen konfliktust a Nyugattal”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén Washingtonban a Reutersnak kijelentette: Orbán politikai vétséget követett el, mert nem tájékoztatta tervéről az uniós vezetők többségét, azokat, akik el akarják szigetelni Oroszországot.