Példátlan akciónak, hatalommal való visszaélésnek tartják politikusok, elemzők és egy hét elteltével már az Európai Tanács is Orbán Viktornak a Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalásait. Mindkettőt titokban szervezte meg a jelenlegi magyar kormányfő, és amikről – mint „békemisszióról” – csak utólag értesült ország s világ. Ha Orbán közvetítő szerepet akar játszani, akkor arról Zelenszkij ukrán elnököt tájékoztatni illett/kellett volna, mielőtt benyit a Kreml kapuján. Ráadásul konkrét béketervet sem tett le az asztalra. Orbán tehát ismét szerződésszegést követ el, aminek feltehetően lesznek következményei – vélik uniós fórumokon.
– Semmilyen részletet nem tudtunk meg Orbán Viktornak a kínai elnökkel folyatott találkozójáról. Netán Washingtonig elhallatszott valami? – kérdem Ho-fung Hungtól, a Johns Hopkins Egyetem szociológia-professzorától (a jobb oldali képen).
– Egyrészt nagyon rövid volt ez a találkozó. Másrészt, ahogy mondták nekem, nem volt előre meghirdetve sem. A médiának ki szokták adni, ki és mikor érkezik s találkozik Hszi-csin Pinggel. Ezúttal ez nem történt meg. Úgyhogy mindenki úgy kezelte, hogy a kínai elnök budapesti látogatását automatikusan követő viszontvizit volt. A hivatalos beszámoló szerint Ukrajna volt a fő téma, miszerint Kína el akarja kerülni a háború kiterjedését, súlyosbodását. A már ismert béketervben az orbáni út kapcsán sem nyitottak új fejezetet, csupán megerősítették a már közismert álláspontokat. – Tehát csak üres szavak, hatékony cselekvés nélkül?
– Gyakorlatilag szimbolikus jelentősége volt az útnak: Orbán megkísérelte kihasználni a soros uniós elnökség kínálta lehetőséget. Annak ellenére akart Orbán béketeremtő pozíciót akart kivívni magának, hogy az EU jelezte: a jelenlegi magyar kormányfő rosszul értelmezi az elnökségi pozíciót. Ráadásul Zelenszkij ukrán elnök már tárgyalt Hszi Csin-pinggel, úgyhogy áttörésre eleve nem számíthattunk. Ez egy játszma, Orbán játszmája, aki a saját választóinak próbált tetszelegni és jelezni: mennyire fontos nemzetközi szerepet játszik.
– Mi a kínai béketerv alapköve az ön olvasatában?
– Elkerülni az atomfegyver bevetését. Kína ugyanúgy sérelmezi, mint Orbán, hogy az Egyesült Államok és a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, miközben maga ugyanezt teszi Oroszországgal. Odaküld kettős felhasználású árukat, amik nélkül az orosz fegyverutánpótlás megoldhatatlan lenne. Ugyanezt tette és teszi Kína, amikor Iránnak és Észak-Koreának szállít álfegyvereket – bevonva a bankokat, vállalkozásokat. Persze a pekingi kormány mindezt tagadja, mondván: pusztán a különféle vállalkozások magánbizniszéről van szó.
– Milyen visszhangja van Orbán kiruccanásainak Amerikában?
– Nemigen kommentálják, legalábbis hivatalosan nem, mert egyrészt „uniós biznisznek” tartják, miközben Orbán ezt tagadja és kétoldalú megbeszélésekre hivatkozik. Sokkal inkább jelképes, mint fontos utazások voltak ezek. Egyedül az értékelhető, hogy Hszi Csin-ping nem sokkal a budapesti látogatása után fogadta Orbánt és ezzel építette a jelenlegi magyar kormányfő nemzetközi imázsát– fogalmazott Ho-fung Hung, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
– Kiverte a biztosítékot az Európai Parlamentben is Orbán Viktor úgynevezett békemissziója, amikor – egyik kollégám találó megjegyzésével élve – „sugárhajtású békegalambként röpködött a kontinensek között”. Hogyan értékeli a helyzetet az EP frissen megválasztott régi-új képviselője, a Zöledeket képviselő Daniel Freund, Magyarország és régió kiváló szakértője?
– Már a magyar uniós elnökség első óráiban Orbán Viktor. Kárt okozott az Európai Unió reputációjának. De hát emlékszünk, hogy a háború előtt és utána is Orbán volt az első, aki tiszteletét tette Putyinnál. A soros uniós elnökséggel nem társítható olyan szabály, amely megszabná a külpolitikai irányt. Már csak azért sem, mert annak képviselete az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt, továbbá a külügyi főképviselőt, Joseph Borrellt illeti meg.
– Az uniós alapszerződés épp ezt határozza meg. Az Európai Tanács jogi szolgálata megállapította, hogy Orbán Viktor megsértette az alapszerződést azzal, hogy Moszkvába és Pekingbe utazott. Most arról folyik a vita, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel. Példa nélkülinek tekinthető, hogy az uniós nagykövetek összeültek elemezendő a helyzetet, felmérendő a következményeket és a várható intézkedéseket. Ugyanezt teszi most az Európai Parlament is – fogalmaz Daniel Freund (a bal oldali képen).
– És mire jutottak vagy hol áll a dolog?
– Mindenekelőtt megjegyzem: először is nem adhatott volna engedélyt az Európai Parlament a magyar elnökség megkezdéséhez. De ez a hajó már elment. Ha viszont a jogi eljárásrendet vesszük figyelembe, akkor az Európai Tanács dönthet a hetes cikkelyes eljárás végrehajtásáról. Tekintetbe véve a befagyasztott pénzeket: a korrupció, a jogállami normasértés miatt, amik kizárják az elnökségi poszt beöltésének a lehetőségét. A másik lehetőség lehetne, hogy szeptembertől, amikor igazán beindul a munka, átadjuk az elnöki posztot a magyarok után következő Lengyelországnak. Ellenőriztük: jogilag tiszta, mindkét út járható. Már csak politikai akarat kell e lépések megtételéhez. A tanácsban ülő kormány- és államfőkön múlik, hogy ők maguk is megtartják-e az alapszerződést.
– A magyar kormány utólag persze arra hivatkozik, hogy nem az EU nevében tárgyalt Orbán. Viszont több árulkodó jel is ennek az ellenkezőjét bizonyítja…
– Szijjártó Péter maga írta meg Facebook-bejegyzésében július 7-én, hogy az uniós elnökség első hete a békemisszió jegyében telt – hívta fel az apróságnak tűnő, ám idővel bizonyító erővel bíró mondatra a figyelmet Balázs Péter (a jobb oldali képen) volt külügyminiszter és uniós biztos a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association által szervezett beszélgetésen. Számos probléma vetődött föl a Putyinnál és Hszi Csin-pingnél tett orbáni látogatásokon. Orbánnak nem volt felhatalmazása arra, hogy az uniós elnökség nevében tárgyaljon. Továbbá: nem nyerte el a tanács bizalmát a kormányfő, és nem tett le konkrét béketervet az asztalra. Mindezek részleteit a tárgyalások után sem ismertették az illetékesek. – Olyan titokban szervezték ezeket az utazásokat, hogy amikor a jelenlegi magyar kormányfő Zelenszkij elnöknél volt – ami megkésett tárgyalás ugyan, de annál fontosabb –, elfelejtette közölni az ukrán vezetővel, hogy két napon belül Moszkvában folytatja a tárgyalásokat. Márpedig egy közvetítőként fellépő szereplőnek ez kötelessége lett volna. Nem is szólva arról, hogy Orbán túlértékeli önnön szerepét.
A háttérbeszélgetésen részt vett Feledy Botond (a bal oldali képen) is, aki Brüsszelben geopolitikai szakértőként dolgozik. Ő is érdekes információt osztott meg:
– Fico, szlovák kormányfő azt nyilatkozta, hogyha nem betegeskedik, akkor ő is csatlakozott volna Orbánhoz Moszkvában. Köztudott Fico ellen csaknem gyilkos merényletet követtek el, azóta sem épült föl a súlyos sérüléséből.
Feledy beszélt arról is, hogy a sajtóban még kevés jelentés olvasható arról, hogy Oroszország sorra – legutóbb például Lengyelországban – szabotázsakciókat hajt végre, hogy megakadályozza, megállítsa, például, a vasúton Ukrajnába tartó nyugati fegyverszállításokat.
Egyre inkább úgy látszik, hogy Orbán számíthat Fico támogatására – tekintet nélkül arra, hogy ő milyen politikai párthoz vagy frakcióhoz tartozik. Erre láttunk a minap is példát: lengyel kezdeményezésre összeültek az uniós nagykövetek, természetesen Magyarország és Szlovákia nélkül, tehát az EU 25 tagállama képviselte magát, hogy megvitassák Orbán diplomáciai körútját, ami feltehetően nem marad következmények nélkül. Minden jel arra utal, hogy Szlovákia kiáll Orbán mellett – véli Balázs Péter.
Azon kívül, hogy az Európai Tanács jogi szolgálata szerint Orbán megszegett szerződéseket az orosz és kínai tárgyalásai alkalmával, az Európai Parlament sem tétlenkedik. Riho Terras, észt uniós parlamenti képviselő aláírás-gyűjtésbe kezdett, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban, természetesen a 7. cikkelyes eljáráson belül. Mint ahogy már tettek erre kísérletet a sorozatos jogállami normasértések miatt. Kérdésemre Balázs Péter elmondta:
– Politikai jelzésnek tartom. A 7-es cikkelyes eljárás megtárgyalása az általános ügyek tanácsának a feladata, aminek elnöke most éppen Bóka János. Persze, ha napirendre tűzik, akkor az elnöki posztot az ügy megtárgyalásáig átvennék a magyaroktól, mivel érdekütközés lenne. Vagy az előző elnökség vezetője, a spanyol vagy a belga, vagy a következő soros elnökséget betöltő Lengyelország képviselője elnökölhetne az ülésen. Viszont az ülés napirendjének a meghatározása és beosztása Bóka kezében van– tárja szét a kezét Balázs Péter, jelezve ezzel, eleve kudarcra ítélt a kezdeményezés.
Beszélgető partnereimet érdekelte: mennyire védhető Orbán és a jelenlegi magyar kormány utólagos magyarázata, ami szerint a miniszterelnök nem az EU nevében beszélt. A volt külügyminiszter és EU-biztos példákat sorolt:
Orbán nemcsak, hogy elmulasztotta Putyin szavait helyesbíteni, ami szerint ő nem az EU nevében tárgyal, de még azt sem említette, hogy neki nincs felhatalmazása külpolitikai kérdésekben nyilatkozni. Sőt, ennél nagyobb hibát is elkövetett: csak hallgatott, amikor Putyin elkezdte sorolni, hogy nemcsak a Krímet és a négy megyét, hanem Ukrajna még el nem foglalt területeit is követelné egy tűzszünet esetén, a „béketárgyaláson”. Nem mondta Orbán azt sem, hogy „most jöttem Zelenszkij elnöktől, aki a tárgyalásunkkor leszögezte: nemcsak, hogy nem adja meg magát, hanem követeli, hogy az oroszok azonnal hagyják el Ukrajna területét, azonnal vonuljanak ki. Ha valaki leül közvetítőként tárgyalni – amire a jelek szerint Orbán most vállalkozott –, akkor nemcsak a háborús felek alapálláspontját kell ismernie, hanem azt is, hogy meddig lehet elmenni, mik a feltételek és mi az a pozíció, amiből a legjobbat lehet kihozni.
Balázs Péter beszélt arról is, hogy az éppen Budapesten tartott uniós környezetvédelmi konferenciára nagyon kevés miniszter jött el, csak a helyettesek helyetteseit küldték el a tagországok. A Magyarországgal szembeni ki nem mondott diplomáciai bojkott gyakorlatilag megkezdődött. Figyelmet keltő büntetés az is, hogy nem jött Budapestre a bizottsági vezetés hivatalosan megnyitandó a magyar elnökségi periódust. Ebből az alkalomból 2011-ben parádés ünnepséget szerveztek, akkor is Magyarország volt a soros elnök.
Nagy kérdés tehát, ha Orbán Viktor nem mondhatja el programismertető beszédét – mint szélsőséges jobboldali frakció vezető (is) –,netán az Európai Néppártból Magyar Péter fogja elmondani?
