(Szerző: Vovesz Tibor/szabadeuropa.hu) Fenyegetések és zsarolások hálójába látszik gabalyodni a magyar kormány, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget – mondja rádió brüsszeli tudósítója. Közben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, de már európai és szövetségesi szinten.

A témáról szóló podcast itt meghallgatható; tessék kattintani! „Étvágygerjesztőül” öt gondolat a beszélgetésből:

(1) Az Ukrajnát megszálló Oroszországot sújtó energetikai szankciók során Csehország, Szlovákia és Magyarország kapott könnyítéseket és átmeneti időt, hogy csökkentse függőségét az orosz energiaforrásokon. Csehország megoldotta ezt a feladatot, Magyarország és Szlovákia nem, ezért az ukrán döntés elleni tiltakozásban Szlovákia is partnere a magyar kormánynak.

(2) Magyarország arra is engedélyt kapott, hogy az olcsóbb orosz kőolajból gyártott finomított termékekkel Európában az ottani árszínvonalon kereskedjen, és ezzel profitra tegyen szert. Nem átlátható, ezt a profitot mire használta az olajtársaság, illetve az ebből származó különadókat hogyan fordította az orosz energiafüggőség csökkentésére a magyar kormány.

(3) Az Európai Békekeret olyan pénzalap, amelyet időszakosan töltenek fel a tagállamok és azokat a katonai kiadásokat térítik meg belőle, amiket nem a közös európai költségvetésből finanszíroznak, hanem a kormányok kétoldalú alapon nyújtanak Ukrajnának. Ezeket a támogatásokat a tagállamok saját maguk fizetik, majd az EU a Békekereten keresztül kompenzálja a kiadásaikat. Így a magyar kormány blokkja nem Ukrajnát sújtaná, hanem a szövetséges uniós tagállamokat, például Lengyelországot, amely 1 milliárd 200 millió eurót várna onnan. A Békekeret nemcsak ukrajnai támogatásokat finanszíroz, hanem más, Európán kívüli szerepvállalásokat is (például albániai, montenegrói, örményországi és afrikai missziókat), így még kérdés, mi lesz azok sorsa, ha a tagállamok visszatérítésbe vetett bizalma elszáll.

(4) A Békekeret Ukrajnával kapcsolatos kifizetéseit már évek óta blokkolja a magyar kormány, így a most hangoztatott vétófenyegetés nem érhette váratlanul az európai partnereket. Ezt úgy tudják kivédeni a tagállamok, ha ismét egy „26-os” megoldást keresnek, azaz olyan jogi formulát, amiben megkerülhető Magyarország.

(5) Nehéz átlátni a jogi helyzetet, de a magyar és szlovák fél azt hangoztatja a vitában, hogy Ukrajna a szállítások blokkolásával élő szerződéseket szegne meg. Az ukrán kormány a döntést a nemzeti érdekek védelmével indokolta, és ezt a magyarázatot sokszor hozta más fel saját védelmében a magyar kormány is.

A Szabad Európa podcastsorozata, a „Messziről jött ember” a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről szól. Célja, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerje meg a lakosság a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem Szabad Európa állandó brüsszeli tudósítója, Gyévai Zoltán segítségével tárgyilagos és független képet alkothasson a valóságról.