Az évekkel ezelőtt Kazahsztánból Európába indított bemutató azokat a tárgyakat, illetve pontos másolataikat tárja a látogatók elé, amelyek a közép-ázsiai végtelen síkságokon emelkedő kurgánokból (felénk ezek távoli rokonai a kunhalmok) kerültek elő. A 2500–3000 éves leletek a régészek szakszerű munkája nyomán hűen érzékeltetik, hogyan éltek, majd temetkeztek azon lovas nomád népek, akikhez számosan a magyarság őstörténetét is kötik.

A történethez tartozik, hogy a kiállítás hosszabb ideig járt körbe Magyarországon, ám Budapest az utolsó állomás; innen viszik haza, Kazahsztánba a gazdag anyagot a zárást, december 31-ét követően. Addig azonban még négy hónap áll az érdeklődők rendelkezésére, mégpedig a hét minden napján, tíz és húsz óra között.

De szóljunk végre magáról a gyűjteményről is, amely az apró dísztárgyaktól az arannyal kivert lószerszámokig mutatja be a közel három évezreddel ezelőtti élet – és halál – kísérőit. A fő „attrakció” egy fiatal férfi (vezér?) sírjában föllelt ruházat és fegyverzet történelmi hűséggel restaurált és összeállított „szobra”, amely a szovjet időszak után újjászülető kazah nemzeti öntudat egyik legfontosabb jelképévé vált hazájában. A ​kiállított leletek a kazahsztáni halomsírok (kurgánok) mélyéről előbukkant páratlan kincsek, vagy reprodukcióik Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak.

Időutazáson keresztül repítenek a kazah nép eredőjeként számon tartott sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500–3000 esztendővel ezelőtti fejedelmi világába, melyet sok tudós egyenesen az ókor bölcsőjének tekint. Megelevenedik számos lelőhely, a látogatók betekinthetnek a feltárás, az azonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába is.

A bemutatott tárlat bizonyítja a sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról. A tárlat válaszokat keres a magyarság eredetére, múltjára vonatkozó kérdésekre is.

A megnyitót megtisztelte a budapesti kazah nagykövetség kulturális és oktatási kérdésekkel foglalkozó diplomata munkatársa is. Jermek Zsilkajdarov az Infovilágnak elmondta, hogy a feltárásokat és a restaurálást honfitársa, Krym Altynbekov végezte, a történelmi hűséget a professzor által irányított Ostrov Krym intézet szavatolja. Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, továbbá az évszázad leleteként ismert Arzhan II. kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukciója munkásságához is kapcsolódik. A számos kazah érdemrend mellett a nemzetközi elismerésről tanúskodik a professzor 2014-i budapesti kitüntetése, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje is. (Diplomata interjúalanyunk egyébként kitűnően beszél magyarul – a Pécsi Tudományegyetemen végzett…)