A Lukoil szállítások leállítása után is zavartalanul kapja Magyarország és Szlovákia az orosz olajat, miután a Tatnyeft szállításai és más orosz cégeké is folytatólagosak a Barátság vezetéken keresztül – írta meg a Kyiev Independent, annak ellenére, hogy forrásként a Bloomberg névtelen nyilatkozójára hivatkozik.

Csakhogy konkrét számokat is megír: júliusban 436 ezer tonna érkezett hazánkba, Szlovákiába pedig 356 ezer, ami azt jelenti, hogy még több is érkezett, mint júniusban, holott a kijevi vezetés júliusban leállította az olajszállításokat. Ezért érthetetlen is a magyar kormány részéről az erre válaszul érkező, egyelőre nem konkretizált fenyegetés. Ellenben a Kyiev Independent-nek nyilatkozott a Naftogaz elnök-vezérigazgatója, Olekszij Csernyisov, aki megerősítette, hogy a két ország számára történő olajszállítások a szankciók ellenére sem csökkentek. Még csak annyit, hogy a MOL is hasonlóan nyilatkozott, tehát egyáltalán nincsenek ellátási gondok.

A Bloomberg budapesti tudósítója rögtön hírét vitte a pesti Madách Gimnázium igazgatója kirúgásának, jelezvén: óriási vihart kavart a botrányos eset. Egyébként a téma elég sok országban aktuális, de más formában, így nyilván érdeklődésre tart számot. A cikk kiemeli, hogy az igazgató a kiadott közlemény szerint az okostelefonokat okosan akarja az oktatásban felhasználni, másrészt pedig a mobilok használatát mindemellett szigorítani fogja. A tiltásnak nem látja értelmét.

Még a jobboldali Fox News 21 Colorado állambeli honlapján is megjelent az a brüsszeli keltezésű cikk, amely a magyar soros uniós elnökség eltelt két hónapját értékeli. Az AP-től átvett tudósítás azzal kezdődik, hogy a magyar kormány annak ellenére megkapta a rotációs elnökséget, hogy általában mindent ellenez, amit az összes többi tagállam elfogad, támogat, helyesel. Orbánék 450 milliós közösséggel állnak szemben a 9,5 millió lakosú Magyarország képviseletében. Krekó Péter, a Political Capital Institute Igazgatója troll-diplomáciának nevezi azt, amit Orbánék az elmúlt két hónapban műveltek. Így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy a mára tervezett külügyminiszteri találkozót a szokásoktól eltérően ezúttal nem az elnökséget betöltő országban, hanem Brüsszelben tartják meg. Az esetleg Budapesten tartandó többi rendezvényen pedig a miniszterek – ahogy ezt előre jelezték már – csak helyetteseiket vagy egyéb tárgyalópartnert küldik maguk helyett – tiltakozásuk jeléül.

Folyosói beszélgetésekben jóformán mindennapos kérdés, mivel fogja hitelteleníteni az uniós egységet Orbán, mi vár még a közösségre az év végéig? Gyerekes és primitív ellenkezése sok tekintetben hasonlít az unióból évekkel ezelőtt távozott britekéhez, viszont Magyarország nem akar kilépni az EU-ból, mivel továbbra is nettó haszonélvezője az uniós tagságnak. Erről maga Orbán is beszélt Tusványoson, jelezve, nemhogy távozna, sokkal inkább terjeszteni akarja az EU-n belül az „illiberális” ideológiáját. Mire elemzők megjegyzik, sem Kínának, sem Oroszországnak nem állna érdekében Orbánnal üzletelni, ha Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja. Az elemzést nagyon sok médium átvette.

A Putyin Listája elnevezésű orosz civil jogvédő portálon is közreadták a Horváth Bence San-Francisco-i letartóztatásának történetét az amerikai igazságügyi tárca közleménye alapján. A rövid írás egyrészt ismerteti, hogy a katonai célú, amerikai rádió-adóvevő készülékek Oroszországba történő exportja törvénysértő gyakorlat, másrészt megerősítette, hogy a technikai eszközök címzettje az orosz kormány és annak számos leágazása volt. A Free Russia Forum által vezetett Putyin Listája portál úgy fogalmaz, hogy listájára azok kerülnek fel, akik segítik a kontroll nélküli orosz kormányzás hatalomban tartását. 

Az ukrán kormány által támogatott The Gaze/Tekintet portál is beszámolt az orosz kormány és Horváth kapcsolatairól. Horváth többnemzetiségű beszerzési láncolaton keresztül igyekezett amerikai katonai rádiókommunikációs eszközöket exportálni, hogy így elkerülhesse a hatósági ellenőrzéseket. Nem csak ez a hálózat volt kiterjedt, hanem a kurszki régióban és az ukrán–orosz határ menti térségben vele kapcsolatban álló megrendelői oldal is. Maga Horváth vette meg ezeket a technikai eszközöket és Spanyolországon, Szerbián, Magyarországon, Lettországon és egyéb országokon keresztül igyekezett célba juttatni, pontosabban átcsempészni őket Oroszországba – kormányzati megbízások alapján. Tavaly januárban egy viszonylag kis amerikai rádiótechnikai céggel kezdett üzletelni: 200 készüléket vásárolt tőle, azonban az amerikai vámosok lefülelték a csempészendő árut.

Azóta folyamatosan nyomoz az ügyben az amerikai Nemzetbiztonsági Nyomozó Szolgálat meg a Védelmi és a Kereskedelmi Minisztérium is. Az ügyet pedig mostantól pedig az amerikai igazságügyi tárca vette át. A washingtoni ügyész közleményében nem szerepel sem a magyar kormány, sem a HEPA, tehát a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség.