Tíz nap múlva, a jövő hét végén parlamenti választásokat tartanak nyugati szomszédságunkban. A közvélemény-kutatók előrejelzése szerint nem kizárt, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) söpri be a legtöbb voksot. Legalábbis most egy orrhosszal (két százalékkal) vezet a Néppárt előtt; a szociáldemokratákhoz képest pedig jóval többel, mintegy hét százalékkal. (A nyitó képen: az osztrák parlament épülete Bécsben, ahol az Osztrák Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács ülésezik. Foto: dpa / Matthias Röder)

Az öt évvel ezelőtti választási lista…

Sokak számára nem kétséges, hogy tíz nap múlva a szabadságpártiak triumfálhatnak. A felmérések adatai ugyanis ezt a végeredményt valószínűsítik. A válaszadók 74 százaléka a Szabadságpártra tippel, és a megkérdezettek közül csak minden tizenegyedik gondolja úgy, hogy az FPÖ veszíthet.

És mi a helyzet a Zöldekkel? Csupán az osztrák polgárok négy százaléka gondolja úgy, hogy ez a párt sikerrel fog szerepelni a szeptember 29-i választáson. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a felmérésekben szereplő adatok gyakran az aktuális várakozásokat tükrözik, amire rácáfolhat majd a valóság. Vagyis azok közül jó néhányan, akik most az FPÖ első helyére „fogadnak”, a szavazófülkében nem ezt a pártot ikszelik be. Így azonban a sorrend könnyen meg is fordulhat, tehát mégis a Néppárt (ÖVP) végez az élen. Legutóbb, négy évvel ezelőtt az ÖVP 37,5 százalékot szerzett, ám aligha lesz képes megismételni ezt a jó eredményt. Ha viszont mégis nyerne, senki sem fog krokodilkönnyeket hullatni a vesztett szavazatok miatt. A párt hívei inkább annak fognak örülni, hogy a várakozásokkal szemben mégis nyertek.

A Der Standard című tekintélyes osztrák napilap mindamellett jóval borúlátóbb. Eszerint a Néppártnak be kell majd érnie a második hellyel. Ami – az újság szerint – a közeli múltban tartott európai parlamenti választásokon szerzett tapasztalatokkal is magyarázható. A Néppárt vonzereje ugyanis igencsak megkopott, amit jól tükröz, hogy a közvélemény-kutatási eredmények szerint többen szavaztak akkor a szavazófülke magányában a pártra, mint ahányan ezt utólag be is vallották.

A kilencvenes években a Szabadságpártra volt „ciki” szavazni, ám ma már senki sem szégyelli, hogy a jobboldali pártot támogatja. Sőt! Sokan még kérkednek is politikai vonzalmukkal, és a liberális demokrácia vívmányának tartják, hogy a szélsőségeseket most már nem szorítják ki a parlament falain kívülre.

Az FPÖ diadalmenete immár két éve tart; a 27 százalékos prognosztizált eredmény mintegy tíz százalékpontos erősödés 2019-hez képest. A hurráoptimizmussal azonban csínján kell bánnunk, mert könnyen meglehet, hogy a közvélemény-kutatók felülmérik a pártot.

Herbert Kicklt, a Szabadságpárt elnökét sokan a kancellári székben szeretnék látni, mit sem törődve azzal, hogy kijelentései a nácizmus relativizálásának felelnek meg. Népszerűsége töretlen, sőt a nyár folyamán tovább nőtt – annak ellenére, hogy mostanában kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt.

Karl Nehammer (ÖVP/Osztrák Néppárt) szövetségi kancellárt viszont éppen az aktuális árvízi helyzet miatt sokat lehet látni a tévében, nyilatkozik a lapoknak, a rádióállomásoknak, s ennek köszönhetően is sikeresen szerepelhet a kancellári posztért vívott harcban.

Egyébként a Der Standard elemzése szerint a Néppárt ledolgozhatja az FPÖ-vel szembeni kétszázalékos hátrányát, ha továbbra is megbízhatóságot sugároz.

A szociáldemokraták viszont várhatóan a parlamenti választások nagy vesztesei lesznek: az előrejelzések szerint mindössze húsz százalékot érhetnek el, és kancellárjelöltjük (Andreas Babler) nem tartozik a népszerű politikusok közé. Külön fejtörést okoz az SPÖ-nek, hogy egykori választóik a zöldeket erősítik, miközben a bizonytalanokat nem sikerül megnyerniük.

Ami a további, kisebb pártokat illeti: a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum ma már megelőzi a zöldeket. A választásra jogosultak kilenc százaléka Beate Meinl-Reisingerre szavazna kancellárként. Érdekes, hogy míg a Szabadságpártnak különösen sok az alapfokú végzettségű rajongója, addig a Neosra ennek a fordítottja a jellemző.

Az eredetileg viccpártként alakult Osztrák Sörpártnak néhány éve még nem jósoltak hosszú életet, ám támogatottsága – a felmérések szerint – a nyár elején felfelé kezdett ívelni. A most végzett közvélemény-kutatásban azonban látványosan visszaesett: három százalék nem elegendő, hogy Dominik Wlazny pártelnök és elvtársai bejussanak a parlamentbe.