Lényegében továbbra is a homályban tapogatózva, néhány értesülésmorzsa a robbanó csipogók és walkie-talkie-k ügyében a nemzetközi médiából.

A BBC egyik beszámolója szerint a nyomok a második, vagyis a walkie-talkie-kat érintő robbanássorozat nyomán Japánba vezetnek. A felrobbant eszközök némelyikén ugyanis az Icom nevű, kommunikációs technológiával foglalkozó, oszakai székhelyű cég logója látható. A BBC utal arra, hogy az ezernyi felrobbant személyhívó ügyében a Gold Apollo tajvani cég került reflektorfénybe. Az ázsiai-csendes-óceániai térség a távközlési ipar és az elektronika gócpontja, és a japán termékek ma is a csúcsminőséget képviselik – emlékeztet a brit közszolgálati média ikonikus intézménye. Az Icom vállalat viszont elhatárolódott az egész ügytől, mondván, már egy évtizeddel ezelőtt felhagyott a hordozható rádióadó-vevők gyártásával. A BBC szerint az An-Nahar című libanoni lap azt írta, hogy a szóban forgó walkie-talkie-k régi készülékek voltak, az Icom amerikai leányvállalatának az értékesítési igazgatója pedig úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy a felrobbant eszközök a jelek szerint „koppintott” termékek lehettek.

A bécsi Kronen Zeitung konkrétan azt írja, hogy a felrobbant walkie-talkie típust, az IC-V82-est 2014 óta nem gyártják. Addig viszont a Közel-Keletre is szállítottak belőle. Az ICOM később egy újabb közleményben arról is beszámolt, hogy már szintén beszüntették az érintett típushoz való akkumulátorok gyártását.

A svájci Neue Zürcher Zeitung beharangozza, hogy ma a robbanássorozatok miatt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Idézi António Guterrest, a világszervezet főtitkárát, aki szerint mindent meg kell tennie a helyzet veszélyes eszkalálódásának a megakadályozására.

A zürichi lap ugyanakkor idézi a The New York Times értesülését, ami szerint az izraeliek a csipogókban, mielőtt azok eljutottak volna Libanonba, az akkumulátor mellett mintegy 25-50 gramm robbanóanyagot helyeztek el, és olyan, távvezérelhető kapcsolót is beszereltek, amely előidézhette a robbanást.   

A Frankfurter Allgemeine Zeitung meginterjúvolta Sabrina Wahler vegyésznőt, robbantóanyag szakértőt, aki úgy véli, hogy ha valóban 25-50 gramm robbanószer volt a személyhívókban, akkor az nagy valószínűséggel a Semtexhez hasonló szintetikus anyag lehetett. Ha konkrétan Semtex volt, akkor 17–35 köbcentiméternyi helyet foglalt el a készüléken belül. Az ilyen robbanószerből – mondta Sabrina Wahler – a kísérletezés során megengedett maximális mennyiség, 0,2 gramm is elegendő ahhoz, hogy az embernek az ujjából leszakítson egy darabot.

Most nézzünk más témákat! Több újság – pl. a Financial Times – foglalkozik azzal, hogy az Európai Bizottság levonja a Magyarországnak szánt támogatások összegéből azt a pénzbüntetést, amit a migrációval kapcsolatos uniós előírások be nem tartása miatt rótt ki az Európai Bíróság, de Budapest nem volt hajlandó befizetni. A londoni Financial Times felhívja a figyelmet arra, hogy ez a vita csak a legutóbbi a brüsszeli intézmények és az euroszkeptikus Orbán-kormány közötti viszályok hosszú sorában. A magyar miniszterelnök – emlékeztet a lap – számos alkalommal igyekezett megakasztani Ukrajna katonai támogatását az EU részéről, és idén különtalálkozója volt Moszkvában Putyinnal.

A svájci Tages-Anzeiger ugyanerről írva megjegyzi, hogy Budapest eddig az alkudozás lehetőségében reménykedett, és meg akarja téríttetni azt a költségét, ami a határvédelem kiépítése nyomán merült fel. A lap szerint a szerb és a horvát szakaszon létesített kerítés miatt csökkent a balkáni útvonalon az úgynevezett irreguláris migránsok száma.

A dpa német hírügynökség – amelynek a tudósítását alapul vette a többi közt a Frankfurter Rundschau – szintén a menekültkérdésről írva azt állapítja meg, hogy Orbán Viktor keményebb irányt vett, amikor most, Hollandia után, ő is felvetette, hogy országa ki kíván lépni az uniós menekültügyi szabályozás keretei közül.

Annak nyomán, hogy David Pressmann, az Egyesült Államok budapesti nagykövete keményen bírálta Orbán irányvonalát egy minapi konferencián, a londoni The Guardian helyzetelemzése kitér arra: a magyar vezető, akinek kevés barátja akad az európai demokráciákban, és aki ismételt bírálatokat kapott az Egyesült Államoktól jogállamisági aggályok, valamint a Kremlhez fűződő kapcsolatai miatt, arra helyezi tétjeit, hogy helyzete megváltozhat az amerikai elnökválasztás után, és Donald Trump elnöktől nem nagyon kap majd bírálatokat a demokráciával kapcsolatos panaszok okán.

Pressmann azonban leszögezte: nem szolgálja a szövetségesi viszonyt, ha a két ország közötti biztonsági szövetséget kockáztatják, és leszűkítik két személyiség között politikai szövetségre.