… megerősítse a politikus hazai helyzetét, illetve megtámogassa az Európa-ellenes kihívást. Csakhogy súlyos nemzetközi következményekkel járhat, mert növeli az EU megosztottságát. Magyarországon jelenleg mindössze néhány ezer menekült van és nem valószínű, hogy a számuk emelkednék. Viszont hogy őket állítják előtérbe, az nagy előnyökkel jár a politikában, miközben az ország súlyos bajokkal küszködik, a hatalmas korrupciótól kezdve az egyre rosszabb közszolgáltatásokig.

Az ellenfelek szerint az agresszív kampány egyik oka a választópolgárok közönyössége, amin az egész referendum érvényessége múlhat. Ugyanakkor Kovács Zoltán kormányszóvivő elismerte, hogy nincsenek bizonyítékok a kormányzati tájékoztató füzetben szereplő veszélyes nyugati zónákra, és hogy az adatok megtévesztőek. Mindenesetre az állam tevékenysége egy sor esetben még nehezebbé tette a kisebbségek életét. Ugyanakkor az országnak a munkaerőhelyzet miatt szüksége lenne a bevándorlókra. Csakhogy a migráció Orbán Európa-ellenes fellépésének központi eleme, és ehhez képest a gazdasági növekedés is másodlagos. A politikus kitűnő lehetőséget lát arra, hogy az unióban kelet felé tolódjanak el az erőviszonyok.

Ám a népszavazás a várható győzelem ellenére azzal fenyeget, hogy szétszakítja az ország társadalmi szövetét és veszélyes lehet mind Magyarország, mind Európa számára.

Magyarország saját politikájának sikereként értékeli a pozsonyi csúcstalálkozó határozatait – olvasható a német Die Welt napilapban. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy az eredmény jórészt a visegrádi államok határozott és egységes fellépésének köszönhető. Úgy értékelte, a visegrádi közösség a brit népszavazás után több hatalomhoz és befolyáshoz jutott, hogy aktívan kivegye részét Európa jövőjének alakításából. Mint mondta, a földrész leggyorsabban növekedő térségéről van szó, az itteni kormányok folytatják a legfegyelmezettebb pénzügyi és államháztartási politikát. Azt, hogy Merkel és Orbán a szlovák fővárosban egyáltalán nem beszélt egymással, azt Kovács úgy magyarázza, hogy arra egyszerűen „nem jutott idő”.

A Süddeutsche Zeitung kommentárja tisztességtelennek tartja a rugalmas szolidaritás ötletét és úgy véli, hogy ha a visegrádi államok a menekültkérdésben ragaszkodnak ehhez az elvhez, akkor azt érvényesíteni kelleni a Brüsszelből érkező anyagi támogatások esetében is. A tanácskozás még jóformán véget sem ért, miután váratlanul konkrét munkaprogramot fogadtak el, ám Orbán Viktor máris sikertelennek nyilvánította az egész csúcsot, mondván, hogy nem voltak képesek változtatni Brüsszel menekültpolitikáján. Ám mint minden jobboldali populista, nem akarja elárulni, hogy mire is gondol. De azt akarja – a másik három regionális szövetségessel együtt – hogy az EU külső határait teljesen zárják le mindazok előtt, akiknek nincs kifejezett engedélyük a belépésre.

A népszavazás előtti kampányban a politikusnak kapóra jönnek a migránsok, kihasználja a félelmeket. Az EU számára az ENSZ Menekültügyi Chartája épp olyan kötelező, mint a genfi konvenció. Ám Orbán számára egyik sem alap arra, hogy enyhítsen álláspontján. A kormányfő egyedül is probléma volna, csakhogy az unión belül konjunktúrája van az ilyen politikusoknak. Mindannyian arra hivatkoznak, hogy a nép véleményét képviselik. Ám ez ostobaság, mert olyan, hogy „nép” nem létezik. Orbán és a hasonlók úgy játszadoznak az igazsággal, mint macska a döglött egérrel.

„A bunkók visszatérése” címmel ír Szijjártó Péterről az osztrák Die Presse. A szerző, Michael Prüller, az 1848-ban alapított napilap volt főszerkesztő-helyettese rámutat: a politikusok ritkán bátrak, ám hogy egy uniós külügyminiszter arrogáns és frusztrált nihilistának nevezi egyik kollégáját, nos, az új és nyugtalanító jelenség. Az ellenfelekkel szembeni stílus mindig civilizáltság kérdése, de szükség van egy fűzőre, hogy senki ne vegye személynek a küzdelmet.

Faragatlanok persze mindig is voltak a politikában, csak éppen békeidőben nem kerültek magas posztra. Ám ennek a jelek szerint vége, lásd a magyar diplomácia vezetőjét, aki igencsak személyeskedve reagált Asselborn felvetésére. És ha idevesszük Boris Johnsont is, akkor bunkókból nagy potenciál van kialakulóban. Ám ha elmosódik a tisztesség határa, akkor eszkalálódik a tahóság és egy idő után elérkezünk a barbársághoz. Legfőbb ideje, hogy elgondolkodjunk ezen.

Ugyancsak a Die Presse írja, hogy az osztrák kancellár elhatárolódott a visegrádi államoktól. Kern szerint alapvetően meg kell újítani az unió intézményeit és döntéshozatali rendszerét, ám ezt nagyon nehéz elérni. Ezért az Európa-politikát az jellemzi, hogy a kis lépésekért folyik a harc. Viszont elismerte, hogy a menekültek elosztása ügyében semmiféle haladást nem értek el. Ezért további nyomásra lesz szükség – hangsúlyozta az osztrák vezető a V4-ekre utalva. Kifejtette, hogy nem ért egyet a csoport helyzetértékelésével, mármint hogy a jövőben nagyobb szerepet kell adni a nemzeti parlamenteknek, viszont hallani sem akarnak a kvótákról.