Terjedelmes, közgazdasági tárgyú tanulmányt juttatott el szerkesztőségünkhöz Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár, a KSH egykori elnöke. Fejtegetései közül az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány általunk érdekesnek tartott részletet ragadunk ki és ismertetünk meg olvasóinkkal.

A szerző adatokkal, számsorokkal támasztja alá, hogy az EU bruttó hazai terméke 2023-ban töretlen növekedést mutatott, bár ennek üteme országonként eltérő volt. A jövőbeli beruházásokat illetően az európai vállalatokat általában optimizmus jellemezte, és sokan terveztek innovációs beruházásokat.

Ami a szolgáltatási szektort illeti: ez az ágazat továbbra is az Európai Unió gazdaságának meghatározó része; a GDP 64,7 százalékát teszi ki; az ipar részesedése 23,8, a mezőgazdaságé pedig mindössze 1,5 (!) százalék.

Földrészünk integrációs közössége fontos szerepet játszik a világkereskedelemben – olvasható Katona Tamás írásában. 2023-ban az EU exportja és importja is növekedett, különösen, ami az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott kereskedelmet illeti. Az Európai Unió továbbra is törekszik a kereskedelmi kapcsolatok kockázatmegosztására és az új piacok feltárására.

Ugyanakkor az egyes térségek gazdasági teljesítményét óriási különbségek jellemzik. A leggazdagabb régiók közé tartozik Luxemburg és Dél-Írország, a legszegényebb régiók főként Kelet- és Dél-Európában találhatók.

Tanulmányában Katona Tamás felhívja a figyelmet a földrészre leselkedő gazdasági kihívásokra, bizonytalanságokra, geopolitikai feszültségekre és a belső strukturális problémákra. Ugyanakkor – mint írja –, ha az egyes nemzetgazdaságok élnek a zöld és digitális átmenet kínálta lehetőségekkel, akkor fenntartható lesz a növekedés és javulhat a versenyképesség.

Összességében tehát az Európai Unió gazdasága stabil alapokon nyugszik, de folyamatos alkalmazkodást kíván a változó globális környezethez és a belső kihívásokhoz.

Ami viszont a magyar gazdaságot illeti: nálunk a téves gazdaságpolitikai döntések és növekvő államadósság újabb recessziót eredményeztek.

A visszaeséshez vezető folyamatok gyökere a 2022-i országgyűlési választásokat megelőző kormányzati osztogatásban és hosszú távú hibás gazdaságpolitikában keresendő. A kormányzati kommunikáció rendszeresen a következő évre ígéri a gazdasági növekedés beindulását, azonban a rossz döntések sorozata és a külpolitikában tapasztalható konfrontatív magatartás ezt folyamatosan akadályozza.

A magyar kormány és az Európai Unió közötti együttműködés ellehetetlenült, a jogállamiság helyreállításában nem történt előrelépés, ami miatt Magyarország eleshet az uniós forrásoktól. Enélkül viszont a gazdaság működése súlyos nehézségekbe ütközik.

A költségvetési fegyelem hiánya és a növekvő államadósság is feszültséget kelt.

Az államadósság a bruttó hazai össztermék, a GDP 76 százalékát érte el 2024 harmadik negyedévére.

 Az adósság csökkentésére az Államadósság-kezelő Központ tetemes mennyiségű állampapírt vásárolt vissza, ám ez a megoldás szakmailag és nemzetközileg is erősen megkérdőjelezhető.

Az egészségügy helyett az élsportot pénzelik

A közszolgáltatások – különösen az egészségügy és az oktatás – Magyarországon hiányosan finanszírozottak. Az egészségügyi kiadások a GDP 4,1 százalékából részesülnek, ami jóval az uniós átlag (7,7 százalék) alatt maradt. Ezzel szemben az élsport továbbra is kiemelt támogatást élvez.

A kormány hosszú távú növekedési tervei és a 2026-i választások előtti gazdaságélénkítő költekezések realitása erősen megkérdőjelezhető. A jelenlegi gazdaságpolitika nemcsak a növekedést hátráltatja, hanem tartósan aláássa a gazdaság stabilitását is.

A jeles közgazdász tanulmánya kitér a hazai foglalkoztatottságra is. Miközben a közfoglalkoztatottak száma enyhén csökkent, aközben a külföldön dolgozó (ám hazai foglalkoztatottnak számító!) munkavállalók aránya 3,2 százalékkal nőtt. A 15–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 75,1 százalék volt, ami némileg magasabb az előző évhez képest.

A 25 évesnél fiatalabbak hatoda munkanélküli

A munkanélküliek aránya csaknem tíz százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Különösen aggasztó a 25 éven aluliak körében mért 16,7 százalékos munkanélküliség. A tartós munkanélküliség továbbra is komoly problémának számít. Tavaly november végén a nyilvántartott álláskeresők száma 224 900-re rúgott, minimális csökkenést mutatva mind az előző hónaphoz, mind az előző évhez képest. Az álláskeresők több mint fele középfokú végzettséggel rendelkezett, ami pedig az elhelyezkedési esélyeket illeti:

az 55 év felettiek és a szakképzettséggel nem rendelkezők helyzete csaknem kilátástalan.