Jó régen volt, amikor a magyar gyorsvasút terveiről (mostanra már csak álmairól) írtam (2008. október 9., Kisalföld). Azóta csak romlott a helyzet a hazai vonatközlekedésben. Mindennaposak a késések sokféle okból: pályafoltozgatás, vezetékszakadás, mozdonyhiba, váltótörés, biztonsági berendezések fennakadása, kisiklás, balesetek, s ki tudja, mi minden még. Normális országban fele ennyiért is rég lemondott volna a közlekedési miniszter. Fejlesztés azért persze előfordulhat: Lázár János miniszter Győrnek is megígérte az ötvenes évek második felében romjaiból újjáépített, 1958 nyarán átadott vasútállomás felújítását, ám azóta jó ideje a város(nak már jó ideje) szégyene…azt persze elfelejtette mondani, mikor és hogyan meg kinek a pénzéből. Viszont épül sok-sok milliárdból – beszélik: a kínaiak számára – a Budapest–Belgrád közti, nem igazán nagy forgalomra számító vasútvonal, aminek költségei némely kalkulációk szerint 800 év alatt térülnek meg. (Kíváncsi vagyok, hány év alatt térültek meg a fáraók építtette piramisok…) Ha lesz még, aki számonkérje…  És mi lesz a magyar gyorsvasúttal? Amikor 1846 júliusában az első vonat elindult Magyarországon, a menetidő Pest és Vác között (egy tízperces megállót is beiktatva) egy óra volt. Ma is ugyanannyi… (A nyitó kép forrása: www.globalrailwayreview_com)

«Decembertől, ha minden igaz, már railjettel (nagy sebességű vonattal) utazhatunk Bécsbe, akár Münchenbe is. Azért félre ne értsük, ez még közel sem az az igazi nagy sebességű vasút, ami már behálózza Európát, csak éppen hozzánk akar nehezen eljutni… Az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) nemrégiben bemutatta új, nagy sebességű, távolsági Siemens-szerelvényét. A „RailJet” 185 méter hosszú, 408 ülőhely található rajta, és óránként 230 kilométeres sebességgel képes haladni. Kifejezetten nagy távolságok megtételére tervezték. Az új szerelvényeket fokozatosan állítják forgalomba. Az első ütemben, az idén december 14-től a Budapest–Bécs–München/München–Bécs–Budapest vonalon fog közlekedni. Később a magyar és az osztrák főváros között naponta indítanak RailJet-et.

Egy úticél a RaiJet-tel Ausztriában…

Kétségkívül jó hír, bár arról nem szól, hogy mennyivel rövidül a szupervonattal az utazási idő. A mostanihoz képest valószínűleg nem nagyon, mert hiába akármilyen gyors egy vonat, csak annyival mehet, amennyit a pálya meg az előírások megengednek.

Íme, egy idézet: „Mivel az egész vonalat állandóan zárni kell, a vasút szintjén útáteresztés nem lehet. Minden keresztezés a vonal fölött vagy alatt legyen”. Bocsánat, ez nem napjainkra szól. Zipernovszky Károly, a Ganz egyik igazgatója írta a létesítendő Budapest–Hegyeshalom vonalról. Tessék megkapaszkodni: 1891-ben! Mennyi bajunk volt az eltelt több mint száz évben a vasúti átjárókkal?

…de előbb el kell suhannia Magyarország ilyen és hasonló jeles vasúti épületei mellett.

Visszatérve a decemberben induló RailJetre : Budapest és Hegyeshalom között általában 140 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhet, a legutóbbi pályafelújításnak köszönhetően. Az előírások szerint a 120-as pályát nem keresztezheti gyalogos vagy bicikliút, a 160-asnál gyorsabb pályát pedig már közút sem. Marad tehát, nyilván kemény anyagi megfontolások miatt (mert igen sok alul- vagy felüljáró kellene) a középső megoldás. A menetidő most Győr és Bécs között éppen másfél óra, ami tulajdonképpen nem is rossz, és főként kényelmes.

…helyenként ennyivel, vagy még lassabban suhan a RailJet a magyarországi pályáján.…

Lehet persze sokkal gyorsabban is vonatozni. Nyugat-Európában, főleg Franciaországban és Németországban már több ezer kilométer igazi nagy sebességű hálózat működik, egyre bővülően. A TGV ( Train à Grande Vitesse, azaz nagysebességű vonat; a francia kifejezés elterjedt rövidítése, magyar használatban NSV, azaz nagysebességű vonat) legtöbb szerelvényét az Alstom építette – az új budapesti metrókocsik gyártója –, eddig összesen másfél milliárd utast szállítottak, több mint 2 milliárd kilométert megtéve. Ezek a szuperexpresszek általában 300 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek – de lassan már „elavulnak”. Az év elején ugyanis a francia köztársasági elnök jelenlétében bemutatták a TGV utódát, az AGV-t (még nagyobb sebességű vonatot). Ennek 360 kilométer az óránként utazósebessége…

…Bécs és Linz között ennyivel hasít, vagy még gyorsabban száguld.

No, de mi közünk nekünk mindehhez azon kívül, hogy esetleg eltévedünk Nyugat-Európába vonattal? Az Európai Unió további öt, nagy sebességű vasútvonal építését határozta el. Az egyik Párizstól Pozsonyig ér majd, elvileg a következő évtized közepéig, ezt a vonalat (az úgynevezett helsinki IV-es korridor része) a francia vasúttársaság Budapestig meghosszabbítaná 2020-ra. Egy másik verzió szerint Bécs felől jönne a nagy sebességű vasút. De hogy mi lesz, és mikor, azt ma még senki emberfia nem tudja igazán. Tény, hogy ma a magyar közlekedéspolitika középpontjában a közúti, és nem a vasúti fejlesztés áll. Időközben Európa elzakatol mellettünk – esetleg Szlovákia felé. Vagy Lengyelország felé, ahol már tudják, hogy 2020-ig megépítik a nagy sebességű vasutat 35 szerelvénnyel, és ez 8 milliárd eurójukba kerül…

Elképzelések persze nálunk is vannak. A leendő nagy sebességű vasút nagyjából az M1-es autópálya mentén húzódnék, a nyomvonal szerepel is a területrendezési tervekben. Győrött (Ménfőcsanak mellett) egy újonnan építendő állomással számolnak. Terveit diplomamunkaként el is készítette a Széchenyi Egyetemen egy fia­tal építész, Horváth Tamás, lapunkban akkor részletesen is bemutattuk (Kisalföld, 2007. jú­lius 25.). Most megkérdeztük: van-e valami fejlemény, érdeklődött-e bárki is a tervek iránt? Nagy a csönd a nagy sebességű vasút körül, a tervek a polcon porosodnak. Talán valamikor még jók lehetnek. Ha nem itt, esetleg másutt. Az sem biztos ugyanis, hogy a nagy sebességű vonat Bécs (vagy Pozsony) és Budapest között megáll-e valahol…

 Miközben Európa egyre nagyobb sebességre kapcsol a vasúti fejlesztésben, nálunk nagy sebességű vasúttal még a 2007–13 közötti, uniós fejlesztéseket tartalmazó Közlekedési Operatív Program (Közop) sem számol. 2010-től a vasút liberalizációja „hozhat” valamit…

Azért a Budapest–Bécs közötti RailJetnek is örülhetünk.

VONATOS SEBESSÉGREKORDOK Nem könnyű elhinni, de már 1893-ban 181 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott egy gőzmozdony az USA-ban. Japánban a tokiói olimpiára (1964) készült el a 210 kilométeres sebességre képes (azóta sokkal gyorsabbá vált) sinkanzen. 1977-ben a Róma–Firenze-vonalon állítottak fel 250 kilométeres sebességrekordot. 1990-ben Franciaországban egy TGV-próbavonat 515,3 kilométeres sebességet ért el, továbbfejlesztett változata, az AGV pedig 2007-ben felállította az 574,8 km/órás vasútisebesség-világrekordot.