Őszintén bevallom, nem emlékeztem erre a hat évtizeddel ezelőtt (Kisalföld, 1965. március 24.) írt termelési tudósításomra (miként még ezeregyre sem…), ami most kukucskált ki az egyik réges-régi dossziémból. Beleolvastam, és úgy döntöttem: ismét közzé teszem. Elvégre Győr épülésének egyik fejezetéről van szó benne, az akkoriban – a tégláshoz képest – nagy lépésnek számított középblokkos építési módról. Átmenet volt ugyanis a majdani házgyári lakásépítés felé. Akkoriban a lendületesen fejlődő, gyorsan gyarapodó lakosságú Győrnek különösen nagy szüksége volt jó minőségű lakások sokaságára, és a középblokkos építés nagy lépés volt ebben a törekvésben. (A nyitó kép forrása: moderngyor.com.)

«A számokkal lehet játszani, lehet velük komolyan dolgozni, összevetni őket, kivonni, szorozni, elosztani. A számok általában abszolút értékűek, tehát csalni általuk csak ideig-óráig lehet. A számok a valóságot ábrázolják, segítenek az embernek eligazodni az életben.

Mennyi marad a megyében?

Az ÉM Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatának előregyártó üzemében tavaly 23 300 köbméter középblokk készült. Abból 11 000 köbméternyit Veszprém megyébe szállítottak, az ottani építkezésekre. Tavalyelőtt Győr-Sopron megyében 387 lakás készült középblokkból. A múlt évben már 644. Az előregyártó üzem az idén 18 000 köbméter középblokk gyártására kapott megbízást, amiből Győr-Sopron megyében 8800 köbméterre való marad, Veszprém megye 3700 köbmétert, a 22-es Építőipari Vállalat (fővárosi cég, amelyik Almásfüzitőn épít lakóházakat) pedig 5500 köbméter középblokkot kap a győriektől.

Az idén megyénkben 344 lakást építenek középblokkból. Sopronban például egyet sem, habár tavaly kilencvenhatot emeltek belőle. Megjegyzendő, hogy ebben az évben Sopronban 164 lakás épül – téglából.

A hagyományos, téglás építési mód alkalmazásakor az egy főre jutó termelési érték évente 140–160 000 forint. Középblokkos építkezésen 210–230 000 forint az évi termelési érték. A győri Bartók Béla úton, ahol az ÉM Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat megszervezte a folyamatos termelést, tavaly 240 000 forint termelési értéket értek el a munkások. A számok világosan kimutatják, hogy a középblokkos építkezés termelékenyebb, gazdaságosabb a hagyományosnál.

Miért volt szükség arra, hogy mindezt leírjuk? Azért, mert úgy látjuk, hogy a győri előregyártó üzem (alig két esztendővel ezelőtt építették jó néhány millió forintos beruházással) nincs eléggé kihasználva megyénk számára. Nem szolgálja a megyei építőipar termelékenységének javítását, a megye lakásépítés-programjának gyorsítását.

Igazuk van azoknak, akik ellenvetésként azt mondják: „Akár Győr-Sopron, akár Veszprém, akár Komárom megyében építik be a középblokkot, mindenképpen a népgazdaság céljainak, terveinek megvalósulását szolgálja”. – Kétségtelen; azonban miért ne használjuk ki helyi lehetőségeinket? Miért ne építsük a házakat Győr-Sopron megyében legnagyobbrészt középblokkból, ha olcsóbb, termelékenyebb a téglánál? (Emlékszik, kedves olvasó, hogy tavaly is, tavalyelőtt is mennyi bosszúságot okozott a kevés tégla? – A középblokkhoz kevesebb építőmunkásra van szükség, mint téglás építkezés esetén…)

Lehet gondolkodni — augusztusig

Van Győrött egy panelüzem is. Másfél millió forintos költséggel rendezték be tavaly. Kapacitása: évente 150 lakásra való panel. A panelüzemben tavaly 24 (a Kígyó utcai kísérleti ház) plusz az idén 96 (a Mester utcában) lakásra való készült. Több nem is lesz, mert nem terveznek. Oka: a paneles építési mód egyelőre drágább még a téglásnál is. Felismerve ezt a megye állami és pártvezetői, a tervező vállalattal egyetemben ötletpályázatot írtak ki: miképpen lehetne csökkenteni a paneles építés költségeit. – Ha augusztus 31-ig nem lesz olyan javaslat, amely elfogadható módon és mértékben csökkenti a paneles építkezés költségeit, akkor jövőre kihasználatlan áll majd a panelüzem, és az építőipari vállalat 150 000 forint eszközlekötési járulékot fizet érte – a semmiért.

Türelmetlenek a tervezők

Az a bizonyos augusztus 31. Az Országos Tervhivatal rendelkezése értelmében a tervezők augusztus 31-ig adják át a kivitelezőknek (építőknek) a következő év tervdokumentációját. Az augusztusi határidő ez esetben kétszer is fontos. Egyrészt a már tárgyalt panelügyben, másrészt pedig azért, mert az ÉM Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnak 1966 februárjában a győri Ipar utcában munkához kellene látnia. Az előzetes tájékoztatások alapján ugyanis ott 575 lakásos lakótelep épül középblokkból. A beruházási program már készen van, most vár jóváhagyásra az Országos Tervhivatalban. Ha a győri ÉM Tervező Iroda két hónapon belül nem kap részletes tervezésre megbízást, akkor augusztus végére nem tudja szolgáltatni a terveket az építőknek, és csúszik az Ipar utcai program. (Az építőknek már ez év végén meg kell kezdeniük a felvonulást.)

A tervezők véleménye szerint: ahhoz, hogy blokkos épület készüljön, hely kell. Győr Belvárosában, sőt a jól beépített kerületekben sincs elég hely. Az Ipar utcában vagy Dél-Nádorvárosban van hely, viszont közmű nincs. Ezek alapján csak egy megoldás marad: a foghíjakat beépíteni, hagyományos módon, téglával, egyedi tervezésű épületekkel. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a blokkos építkezés egy-két éven belül kiszorul, a tervezők pedig nem bírják majd a munkát a rengeteg egyedi terv készítésére.

Az építők is közbeszólnak. Nekik mindenképpen a fejlett építési mód, a blokk a kedvező. Azzal lehet igazán tervezni, szervezni. Azonban az már kevésbé jó, hogy az egymás után következő évek lakásépítési programja (a felépítendő lakások száma) szeszélyesen változik. Ugyanis: 1960-ban 287, 61-ben 530, 62-ben 390, 63-ban 375, 64-ben 697, 65-ben 460 lakást emeltek, illetve emelnek. Ilyen szeszélyes programhoz alkalmazkodni igen nehéz. Állandóan változtatni a technológiát, és legfőképpen a munkáslétszámot.

Körültekintő programozást!

Hirtelenjében sok téma kapcsolódik a középblokk-kérdéshez. Mindezek egymásból adódnak, önmagukban visszatérnek. A legfontosabb lenne: körültekintőbben programozni, lehetőségeinket ésszerűbben kihasználni. Az, hogy ne csak a jelenre gondoljunk, hanem a következő évre is, és már most teremtsük meg annak feltételeit, hogy 1966. január 2-án legyen elegendő munkája építőinknek.»