A hollywoodi filmstúdiók óvatosan bánnak vele, miközben a közösségi média szereplői már aktívan használják a generatív mesterséges intelligenciát (AI) a tartalomgyártás közben. A Deloitte elemzői szerint a tartózkodó magatartás hátterében elsősorban a technológia éretlenségével összefüggő, szerzői jogi és anyagi okok húzódnak meg. Bár a filmgyártásban is kísérleteznek vele, az AI ma inkább üzleti területen segíthet a nagy stúdióknak. Úgy tűnik föl, hogy a nagyrészt mesterséges intelligencia révén keletkező kasszasikerek még váratnak magukra.

A vezető filmstúdiók egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt állnak a növekvő gyártási, működési és marketing-költségek miatt, miközben a közösségi médiával, a használói tartalmakkal és a videójátékokkal is meg kell küzdeniük a fogyasztókért és a bevételekért. Bár az AI a kép, hang és videókészítésben dinamikusan fejlődik, hollywoodi szintű nagy produkciók létrehozására ma még alkalmatlan. Részben ezen okok miatt a Deloitte előrejelzése szerint az idén az Egyesült Államok és Európai Unió meghatározó tévé- és filmstúdiói továbbra is óvatosan alkalmazzák az új technológiát. A tartalomgyártásban költségvetésük legfeljebb 3 százalékát fordítják erre a célra, miközben több mint kétszer ennyit költenek a pénzügyi mutatóikat és piaci helyzetüket javító AI-alapú eszközökre.

„A független alkotók és a közösségi médiaplatformok szabadon kísérletezhetnek, ezért gyorsan beépíthetik az AI-t. Ez versenyelőny a számukra a nagy filmvállalatokkal szemben. A nagy stúdióknak ugyanis megoldást kell találniuk a technológia által generált tartalmak jogi kérdéseire is. A ma használt modellek nyilvános, más alkotók által létrehozott tartalmakra épülnek, így kérdéses, hogy a segítségükkel létrehozott filmek önálló műveknek tekinthetők-e. Ez pedig akadályozza a forgalmazásukat” – mondta Bakos Márton (a bal oldali képen), a Deloitte vezető munkatársa.

Bár a mesterséges intelligencia által használt tartalmak mennyisége miatt jogsértés megállapítása nehéz, mivel a jogi határok még kialakulóban vannak, a szellemi tulajdonuk védelmére törekvő nagy stúdiókat óvatosságra inthetik független szerzők által indított, már folyamatban lévő perek. Az Egyesült Államokban az is bizonytalanságot okoz, hogy a szerzői jogi hivatal nemrégiben bizonyos mértékig lehetővé tette, hogy a stúdiók jogvédelmet kapjanak a döntően ember által létrehozott, kisebb részben az AI által támogatott művekre. Azonban a pontos arányok meghatározása elmaradt.

Együttműködés: akadályok és lehetőségek

Az AI-szolgáltatók abban érdekeltek, hogy termékeik fejlesztéséhez felhasználhassák a filmstúdiók anyagait. A konfliktust az okozza, hogy utóbbiak a filmekből, szellemi tulajdonukból élnek, így azokat nem, vagy csak rendkívül drágán adnák át. Ez pedig jócskán megemelné a mesterségesintelligencia-cégek amúgy is magas költségeit. A stúdiók abban is bízhatnak, hogy közösen lassíthatják az üzleti pozíciójukat veszélyeztető fejlesztéseket. A filmvállalatoknak – különösen az Egyesült Államokban – olyan szakmai szervezetekkel is együtt kell működniük, amelyek kritikusan vagy elutasítóan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához.

Hasonló ellenállás van kibontakozóban az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is, ahol a stúdióknak meg kell felelniük a jogszabályi, adatvédelmi követelményeknek.

„Az érdekellentéteket és a jogi aggályokat is enyhítené, ha a stúdiók a saját szellemi alkotásaikra alapozva építenének saját AI-modelleket. Ez ma vállalhatatlanul nagy, becslések szerint akár 100 milliárd dolláros költséggel járna. Ez akár a folyamatosan jelentkező fejlesztési igények miatt tovább emelkedhet. A nyílt forráskódú rendszerek használata mérsékelné ugyan a kezdeti beruházásokat, de az üzemeltetés, a megfelelően képzett szakemberek bevonása hosszabb távon így is nagyon drága. A megoldás a technológiai cégek példáját követve az az együttműködési forma lehet, amelyben egy harmadik fél által biztosított, előzetesen betanított modellt fejlesztenek tovább a stúdiók egyéni igényeikre szabva” – mondta Zaránd Miklós (a jobb oldali képen), a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A stúdiók inkább az AI üzleti felhasználási lehetőségeire összpontosítanak, nem a tartalomgyártásra. Ilyenek a szerződésekkel, munkaerő-gazdálkodással, könyveléssel, értékesítéssel, promócióval kapcsolatos feladatok támogatása. Továbbá az AI segítségével felgyorsíthatják a forgatókönyvek feldolgozását, a forgatási helyszínek előzetes feltérképezését, a gyártási terv előkészítését vagy javíthatják az archív anyagok felhasználásának hatékonyságát is.

Mikor érkezhetnek meg az AI-kasszasikerek?

„Egy éve még álomszerűnek látszott, hogy 2030-ra elkészüljön az első, nagyrészt AI által készített sikerfilm. A fejlődés ütemét látván ez ma már egyre inkább elérhetőnek tetszik, annak ellenére is, hogy egyes stúdiók már most is alkalmazzák a fordítás és a szinkron minőségét javító modelleket” – jegyzi meg Gercsák Csilla (a bal oldali képen), a Deloitte egyik menedzsere.

A nagy stúdiók egyben nagyvállalatok is, amik egyre többször alkalmaznak mesterségesintelligencia-modelleket hatékonyságuk növelésére, ügyfélszerzésre. A kisebb cégek, független alkotók pedig az eddiginél kisebb anyagi ráfordítással és alacsonyabb kockázattal olyan minőségi szintet érhetnek el az AI-val, ami egykor a nagyok kiváltsága volt. A verseny tehát egyre kiélezettebb a nagy stúdiók és a feltörekvő független alkotók között.