James Carafano, az amerikai Heritage Alapítvány meghatározó figurája tagadta interjújában, hogy az Orbán-kormány részt vett volna a „Project 2025” megírásában. Szerinte a magyar demokráciára épp az EU veszélyes, amikor támadja az ország szuverenitását. Erről az Egyensúly Intézet által a biztonságpolitikáról és energiapolitikáról szervezett nagyszabású rendezvényen beszélt Csernyánszky Juditnak. (A nyitó képen: a Heritage washingtoni központja.)

Budapesten járt James Carafano (a jobb oldali képen) alezredes, a washingtoni Heritage Alapítvány (—> politikusok, médiaszemélyiségek, támogatók és akadémikusok körében végzett felmérés szerint a világ legbefolyásosabb politikai agytrösztje. A Nixon-kormányzat idején, 1973-ban Paul Weyrich, Edwin Feulner és Joseph Coors alapította; székhelye Washington. A kutatóintézet – mottója szerint – „a szabad vállalkozáson, a minimális kormányzaton, az egyéni szabadságon, a hagyományos amerikai értékeken és az erős nemzeti védelmen alapuló konzervatív politika” előmozdítását követi. A Heritage Foundation működése alapvetően megváltoztatta az agytrösztök hagyományos felfogását, és nagy hatással volt az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára) meghatározó figurája, republikánus véleményvezér, aki 25 évet szolgált a hadseregben. Egyetemek oktatójaként a biztonságpolitika a szakterülete, és már Trump első mandátuma idején is kormányzati összekötő volt. James Carafano a budapesti Egyensúly Intézet rendezvényén tartott előadást; az egyik szünetben beszélgettünk.

– Úgy tudjuk, hogy az Orbán-kormány részt vett Trump elnöki programjának, a „Project 2025”-nek a megírásában. Orbánék maguk ajánlották fel a közreműködésüket vagy a Heritage Alapítványtól kapott erre felkérést?

– Nem gondolom, hogy ez így korrekt lenne. A „Project 2025” konzervatív programtervezetet mintegy 100 civil szervezet és szakértők ezrei alkották meg. Nem tudok arról, hogy külföldiek is részt vettek volna a megírásában.

– Ez meglep, mert az amerikai médiában erről sokat olvashattunk, sőt, hasonlóságokról is, amik az elnök médiastratégiájában látszanak is. A sajtóorgánumokra gyakorolt nyomás most már épp úgy érződik az amerikai sajtóban, mint amit mi itt megtapasztaltunk.

– Az, amit az amerikai média általában megírt a „Project 2025”-ről, nem felel meg a valóságnak. Sok nevetséges dolgot olvastam erről, és egyiknek sem volt valós alapja.  Amit viszont el tudok mondani, hogy a választások előtt számos intézmény, csoportosulás és szakértő jelentkezett az ilyenkor szokásos lelkesedéssel, hogy segítse a közös munkát. Tanácsaik, ötleteik gyakran nagyon hasonlóak voltak. Sőt, nem is feltétlenül Trump elnöknek szánták. Mielőtt Trump jelölt lett volna, már megvolt a program jórésze. Az más kérdés, hogy a Trump-kormány magáévá tette a project nagy hányadát. Tulajdonképpen akkor lett ez téma, amikor a Biden–Trump elnökjelölti vitában a demokrata jelölt alulmaradt. Az európai sajtó sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított ennek, mint az amerikai.

– Talán hallott a jelenlegi magyar kormány által átláthatóságinak nevezett törvényről. Mit gondol, helyes lenne-e, ha – mondjuk – a Klubrádiót amerikai pénzből támogatnák? És helyénvaló lenne-e, ha magyar kormány emiatt ellehetetlenítené a sajtóorgánumot?

– Először is azt kell leszögeznem, hogy a független sajtó a demokrácia szempontjából tényleg nagyon fontos. Magunk is megtapasztaltuk, hogy az amerikai sajtó döntő többsége negatív színben tüntette fel az elnököt. Még olyanok is, amelyeket a kormány maga is támogatott. De, amikor Elon Musk az X-et megvette és valóban független közösségi térré alakította át, akkor ez lehetőséget adott az elnöknek vagy a jelöltnek politikája megértéséhez. Ezért is mondom, fontos a sajtó függetlensége. Értem én, hogy a médiára gyakorolt nyomás aggályokat vet fel, de amikor külföldről és külföldi forrásokból vagy akár belföldiekből is politikai teendők terjesztésére használják a médiát, akkor szükséges az átláthatóság. Méltányolom a törekvést – épp a független sajtó érdekében.

– Alapjaiban egyet tudok érteni önnel, de nálunk ez másképp fest, mivel nálunk csak a kormányzati média kap támogatást. Itt másképp működik a sajtó támogatása, mint az Egyesült Államokban.

– Persze, ezzel tisztában vagyok. Épp ezért mondom, alapvetően nem vagyok híve az állami média támogatásának épp a nálunk is tapasztalt visszásságok miatt. Sőt, a médiának függetlennek kell lennie – attól függetlenül, hogy kap-e vagy sem állami támogatást.

– Számos előadásban hallottuk, hogy Kína az első számú fenyegetés, és kritikusan fogalmaztak a magyar–kínai kapcsolatok értékelésekor.

– Elég őszintén fogalmaztam erről: az, hogy Magyarország kaput nyit Kínának Európa felé – rossz elképzelés, rossz politika. Még Magyarország számára is, hisz a fogyasztók rabszolgamunkában előállított termékeket vesznek. Nem beszélve a mögöttes korrupcióról. Nem csoda, hogy egyre többen vonulnak ki a kínai üzletkötésekből. Szóval hosszú távon nem fenntartható a magyar kormány Kína-stratégiája.

– Magyarország, illetve az itt letelepedett kínai autóipar akár még profitálhat is a Kínára kivetett trumpi vámtarifákból a nemzetközi piacokon.

– Nem, ahogy egyre erősebb lesz a kínai autóexport, úgy öli meg fokozatosan az európai autóipart. Minden kínai befektetés Kína-függővé teszi az adott országot. Ez Kína végső célja. És ebben Magyarországgal sem tesznek kivételt. Ebben biztos vagyok. És úgy vélem, hogy a magyarországi kínai befektetések nem fognak hosszútávon megtérülni.

– Orbán Viktor ukránellenes narratívája egyre erősebb, legalábbis mi, újságírók és átlagos állampolgárok naponta ezt tapasztaljuk. A kormány álláspontja negatív: az ország ne legyen se a NATO, se az EU tagja. Ön ezt miképpen értékeli?

– Amit a magyar külpolitikában mindig is nagyra értékeltem, az a magyar érdekek szem előtt tartása. Hogy mindig azt mérlegeli, mi a legjobb az ország számára. Kivéve a Kína-politikáját, amivel egyáltalán nem értek egyet. Megértem azt is, hogy uniós politikájában úgy egyensúlyoz, hogy megkaphassa a felfüggesztett pénzeket. Ukrajna-politikájában viszont – szerintem – úgy cselekszik, hogy az a magyar nemzet biztonságát szolgálja. Érzésem szerint alapvetően jóindulatúan áll az ügyekhez. Rövid időn belül Ukrajna uniós és NATO-tagsága amúgy sem következik be, úgyhogy értelmetlen a mai helyzetben mindezt érvként használni. Tehát számomra ez nem ügy. A magyar–ukrán kapcsolatok a háborútól függetlenül mindig problémásak voltak. És ha Ukrajna újjáépítésére kerül a sor, akkor az Magyarország számára is óriási üzleti és egyéb lehetőséget lesz.

– A miniszterelnök viszont a háborúról beszél sokat…

– Őszintén szólva az, hogy véget akar vetni a háborúnak, mindannyiunk akarata. A magyar elképzelést teljes mértékben támogatni tudja az amerikai külpolitika.

– De ennek van egy másik vetülete: a magyar kormány szoros kapcsolata Oroszországgal. Az orosz energiafüggőség…

– Értem én. Sőt meg is értem ezt az energiapolitikát. Hisz’ Európa az elmúlt 20 évben nem tett semmit azért, hogy elszakadjon az oroszoktól. A kialakult helyzetért nem tehető felelőssé Magyarország. Ezért van szüksége az orosz energiára még ma is. Persze alternatívák után kell járnia.

– Más európai országok viszont teljesen elszakadtak az oroszoktól. Meg tudták oldani ezt a helyzetet a háború kezdete óta…hogy csak Németországot említsem.

– Nagyon jól tudjuk, hogy még mindig így vagy úgy, kerülő úton sok orosz energia érkezik Európába Magyarországon kívül. Ketté kell választani az orosz retorikát a valóságos orosz politikától, aminek – valljuk be – gyakorlati, kézzel fogható eredménye minimális.

– Végül Trump elnök béketeremtési szándékairól faggatnám…

– Az, hogy 24 órán belül békét akart teremteni, ám nem jött össze, az csak Putyin elnökön múlt – és múlik. Most már Washingtonnak be kell ismernie, hogy csak a tűzszünet elérése lehet racionális célkitűzés. A moszkvai fenyegetőzéseknek nincs nagy jelentősége, de egyszer csak előjön Putyin azzal, hogy tűzszünetet akar. Ha ezt mégsem teszi meg, akkor Trump elnöknek nincs más választása, mint kihátrálni ebből a helyzetből. És mivel nem látunk előrelépést a béke- vagy tűzszüneti tárgyalásokon, azt hiszem, ez be fog következni. Sokan persze úgy látják, hogy Ukrajna támogatásából is kivonulna ezzel, de ezt sem az elnök, sem az alelnök nem mondta és nem is fogja megtenni. Trump sok időt és energiát fektetett ebbe az ügyletbe. Ezek után nyilván nem hagyja, hogy Putyin őt is megszégyenítse. Azt gondolom, óriási gazdasági nyomás alá helyezi majd épp emiatt Oroszországot és ezzel egyidőben óriási mértékű támogatást ad majd Ukrajnának. Oroszország még egy évig akarja húzni a háborút. Csakhogy egyre gyengébb lesz. Moszkva nem tud jól kijönni ebből a háborúból. Orbánra kellene hallgatnia. 

Állításommal ellentétben James Carafano határozottan kijelentette, hogy Magyarország demokrácia. Már csak azért is, mert valós választásokat tartanak az országban. Hozzátettem: mi már csak reménykedni tudunk ebben. Beszélgető társam az amerikai példát hozta fel: ha valami nem tetszik nekik, akkor azt mondják, most verik szét a demokráciát. – Ő biztos abban, hogy tisztességes választások lesznek nálunk, miként eddig is voltak. Épp ezért választotta újra a nép a kormányt. Teljesen értelmetlennek tartja, hogy Trumpot ellentmondást nem tűrőnek, a tekintélyuralmi rendszer hívének bélyegzik meg. Mint ahogy Orbánt is. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az EU Magyarország szuverenitását támadja. Épp ez a veszély a magyar demokrácia számára. –vitatkozni Semmi értelmét sem láttam vitatkozni dogmatikus érvelésével.