Szigorú törvényi garanciák híján az arcfelismerő kamerák használata nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy rosszul azonosítják az illetőt, de adatokhoz is illetéktelenül jutnak a hatóságok, és így sértheti a magánélethez való jogot is. Aligha véletlen tehát, hogy miért lett ez az új technika az autoriter államok bevált és kedvelt eszköze állampolgárai megfigyelésére – foglalja össze röviden egyik műsorát a Deutsche Welle, és természetesen a Budapest Pride-on hamarosan bevetésre kerülő tiltakozások kapcsán.

A kamera működése a mesterséges intelligencia adatbázisára épül, amit a rendőrségi adatbázissal vetnek egybe. Azt pedig, hogy az adatbázisban szereplő adatok jók-e, egybevágnak-e a felvett arcokkal, majd a rendőrség dönti el, tehát a szubjektív megítélésen múlik. A gyakorlatban: nem minden esetben pontosak a megállapítások.

Kínában legkevesebb 700 millió (!) ilyen kamerát vontak be az állampolgárok megfigyelésébe. Ha Magyarországon is bevetik ezt a fajta megfigyelést, az felveti a szólás- és véleménynyilvánítás uniós alapelvének megsértését.

Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke terjedelmes interjút adott a TVP-nek, a lengyel televíziónak, és kijelentette: ahogy közelednek a választások, úgy igyekszik a Fidesz egyre jobban ellehetetleníteni a legnagyobb ellenzéki pártot minden lehetséges és lehetetlen eszköz bevetésével. Hazugságokat állít róla, hamis prifilokat hoz létre a nevében a közösségi hálón, de mindezek ellenére nem éri el célját.

Az újságíró kérdésére: megfenyegette a párt halálosan a kormányfőt és az édesanyját, Tarr határozottan kijelentette, ez nem igaz, ez nem a Tisza stílusa. A Tisza mindent a jogállami keretek között tesz azért, hogy felszámolja Orbán és gengszterei hatalmát, a korrupciót, talpra állítsa a gazdaságot, az egészségügyet, a közösségi közlekedést. Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke elmondta: miként a jelenlegi magyar kormány, akként a Tisza sem támogatja fegyverek szállítását Ukrajnába vagy a részvételt bármilyen katonai hadműveletben.

Erre rákérdezett a riporter: tehát akkor ugyanazt a politikát folytatja majd a Tisza kormányra kerülve az EU-ban, mint amit most a Fidesz? A válasz: nem, mert sok mindenben más a véleményük. A problémák megoldásában akarnak közreműködni és nem akadályozni az uniós politikát. És persze a NATO-ét sem. Tarr leszögezte: az általa képviselt pártnak mindennél fontosabb a nemzet biztonsága, és ezért másféleképpen fog politizálni avégett, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.

Az EU-t és Ukrajnát gyalázó fideszes óriásplakátokról elmondta: tetemes költségvetési pénzeket költ rájuk a jelenlegi kormány, hasznuk vagy hasztalanságuk nem ellenőrizhető.

Trump politikája következményeként Brazília, Szerbia, Magyarország, Szaúd-Arábia került Kína üzletpolitikájának a fókuszába – írja a South China Morning Post. A kínai–amerikai kereskedelmi háború arra készteti a kínai befektetőket, hogy átgondolják tengerentúli piacaikat, miután már nem tekintik Amerikát, sőt már épp emiatt Mexikót sem prioritásnak üzletpolitikájukban.

Az autóiparon kívül a South China Morning Post cikke a napelemgyártás veszteségeit veszi számba. Például: az egyik gyártulajdonos 100 millió dollárt fektetett egy amerikai napelemgyárba, s most szabadulna tőle – mert nemcsak a tarifák sújtják, de Trump klímapolitikája miatt drámaian csökkent a kereslet is, s ilyen körülmények között már szinte 10 millió dollárért sem talál vevőt a gyárra.

A „kormányszínű” Matthias Corvinus Collegium – hasonszőrű lengyel társa és a szélsőjobb VOX párt – közreműködésével készült el a „Nagy Újratervezés” című iromány, ami arra tesz kísérletet az elvek szintjén, hogy megfogalmazza: miként kell búcsút mondani és véget vetni az EU-nak és a helyére milyen mini szervezetet kellene állítani – olvasható a spanyol El País című lap angol nyelvű kiadásában. Az írás lényege: leszámolás a progresszívekkel, az uniós bürokratákkal és a muzulmán bevándorlást szorgalmazókkal, helyette erős, virágzó, keresztény Európát kell megalkotni.

A véleménycikk spanyol szerzője, Ángel Munárriz szerint a részletekből meglehetősen kevés tudható meg, de a kiindulópont az 1957-i Római Szerződés, azaz az Európai Gazdasági Közösség mintájára létrehozandó szervezet lenne.

Az Európai Bizottság helyett döntésjoggal nem rendelkező főtitkárságot hoznának létre, azt a tagállamok szigorú ellenőrzése alatt tartanák és felszámolnák az Európai Bíróságot. Az Európai Tanácsnak a tagállami vezetőkkel a bíróságnál is nagyobb jogköre lenne a döntésmechanizmusok során.

A terveket tavaly ősszel Varsóban egyeztették, amit jóváhagyott az amerikai Heritage Fundation is, Trump Project 2025 tervének kiagyalója és kidolgozója.