Orbán állítólag Ukrajna érdekeit fogja képviselni a ma kezdődő EU-csúcson

A nemzetközi sajtóba most értek el az ukrán elnök legutóbbi kör-telefonhívásának hullámai, a többi között az Orbánnal folytatott beszélgetés is. Ebből csak azt az aktualitást emeljük ki, hogy a magyar kormányfő megígérte Volodimir Zelenszkijnek, hogy a ma kezdődő EU-csúcson képviselni fogja Ukrajna érdekeit az uniós tagjelölti státusz elérésében.

Orbán azt mondta, hogy az Európai Uniónak el kell hárítania a bürokratikus akadályokat, amik az ország gyors csatlakozásának az útjában állnak. Kiemelendő, hogy Orbán szerint Magyarország kész együttműködni Ukrajnával az energiaprojektekben – adta hírül az ázsiai Republic World.

Az Ukrainian News ugyanebben a témában megjegyzi, hogy Orbán korábban Zelenszkijt az ellenségének tekintette, miként a baloldali politikusokat, illetve a médiát is. Zelenszkij szintén élesen bírálta Orbánt azért, mert szinte egyedüliként Európában Putyint támogatja, és mintha elvesztette volna a becsületét a Moszkvával kialakított kapcsolata közben. 

Az állam szerkezeti átalakításának részeként Orbán középkori térképet vázol fel – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség annak kapcsán, hogy az 1949 óta létező, Magyarországot 19 közigazgatási egységre, megyére felbontó rendszert alkotmányos módosítással akarja vármegye rendszerré alakítani Orbán Viktor. Azaz visszatérni az évszázadokkal ezelőtti közigazgatási struktúrához, mielőtt Magyarország elvesztette volna területeinek kétharmadát az I. világháborús vereség következményeként. De úgy is értelmezhető, hogy meg akarja változtatni az úgynevezett kommunizmusban kialakított megyefelosztást, mert az az éra az ő olvasatában történelmi tévedés volt. Az ispánság pedig egészen a középkorra nyúlik vissza, de a kormány ugyebár a londoni mintára hivatkozik, mert ott is városatyának hívják az önkormányzat vezetőit. A cikk ír az ellenzék reakciójáról is, ami szerint a kormány ezzel akarja elterelni a figyelmet a magas inflációról és a forint újabb zuhanásáról.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója írt véleménycikket a The Wall Street Journalben arról, hogy szerinte a lehető legrosszabb időpont a mostani a globális minimumadó bevezetésére. Mert a gazdasági válság idején minden uniós tagországnak a saját érdekeit kell szem előtt tartani, s nem a közös érdekeket. Szerinte a legalább 750 millió eurós bevételt elérő cégek növekedését akadályozná ez az adónem, ami teherként zuhanna a nyakukba, és ez megakasztaná az EU növekedését is, továbbá inflációt gerjesztene. Magyarország meg elveszítené a multikat vonzó versenyelőnyét Nyugat-Európával szemben.

A magyar bejelentésnél egy nappal előbb adta hírül a brazil hatóság, hogy Budapesten letartóztatták brazil Pablo Escobar becenéven elhíresült kokainbárót, a világ egyik legkeresettebb, körözés alatt álló bűnözőjét – olvasható az Insight Crime portálon. Sergio Roberto de Carvalhonak a 2020-i spanyolországi letartóztatása után nyoma veszett, sajtóhírek szerint Portugáliában, Ukrajnában és Dubaiban bujkált, noha miután óvadék ellenében kiengedték, a spanyol hatóságoknak küldtek egy halotti bizonyítványt, ami szerint Paul Wouter, az akkori álnéven letartóztatott drogkereskedő covid-19-ben elhunyt. A brazil rendőrség egykori őrnagya természetesen hamis papírokkal és mexikói útlevéllel élt hazánkban – derült ki a TEK portugál kollégákkal közösen végrehajtott akciója után. 2017–21 között 17 tonna kokaint és 45 tonna különféle drogokat szállított hazájából Európába. Lóversenyeken, ingatlanbefektetéseken és luxusautók vásárlásával mosta tisztára pénzét. Portugáliában is megfordult, szintén álnéven, s akkor éppen egy egész teherautónyi pénzt találtak 12 millió euró értékben egy lisszaboni garázsban.

Mire leltek a hatóságok és mit foglaltak le? Eddig 163 ingatlant három országban, valamint 37 repülőgépet, 70 autót, és több millió eurónyi készpénzt tengeren innen és túl.

Végül egy nem jelentéktelen hír az orosz Kommerszant portálról. Szijjártó beszélt a Facebook Meta videószolgáltatásán keresztül a Alkeszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, miszerint kompenzálni fogják Magyarországot a kieső gázimport miatt. Az Északi Áramlaton keresztül az addigi 167 millió köbméter gáz helyett csak 67 milliót juttatott el a Gazprom Európába a szankciókra adott büntetésként. Hazánk azonban kivétel lesz, mert délről Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül megkapja a szerződésben rögzített mennyiséget. Magyarország feltételeket támasztott az orosz olajembargóval szemben, amibe végül Brüsszel beleegyezett.