• Belföld
    • Idegenforgalom
    • Kitüntetés
    • Közigazgatás
    • Magyarország – Európai Unió
    • Hírünk a nagyvilágban – sajtószemle
    • Személyi hírek
    • Tanácskozások, kongresszusok
    • Közérdekű
    • Társadalom
    • Ma történt
    • Statisztika, életszínvonal
    • Közérdekű
  • Külföld
    • Diplomácia, nemzetközi kapcsolatok
    • Európai Unió
    • Magyarok a nagyvilágban
    • Magyar emlékek a nagyvilágban
    • Ország-világjárás
  • Gazdaság
    • Akciók
    • Árcsökkentések
    • Áremelések
    • Beruházások
    • Céghírek
    • Építőipar
    • Pénzügyek
    • Ingatlanpiac
    • Karrier
    • Kereskedelem
    • Kiállítás, vásár
    • Közlekedés
    • Mezőgazdaság
    • Munkanélküliség, foglalkoztatottság
    • Szerzői jog
    • Szolgáltatás
    • Gazdasági előrejelzés
    • Válság, recesszió
    • Versenyjog
  • Infotechnológia
    • Adattárak, archívumok
    • Apple
    • Digitális hang- és képfelvevők
    • Hardver
    • Szoftver
    • Informatika
    • Internet
    • Képalkotás, fényképezés, nyomtatás
    • Kipróbáltuk
    • Mobil eszközök
    • Rádió, televízió
    • Szórakoztató elektronika
    • Távközlés
    • Vezeték nélküli hálózatok
    • Vírusfigyelmeztető
  • Tudomány
    • Csillagászat, űrkutatás
    • Környezetvédelem, energiagazdaság
    • Kutatás, fejlesztés
    • Nyelvészet
    • Oktatás, képzés
    • Pályázat, ösztöndíj, verseny
    • Szakirodalom
    • Történelem
    • Tudomány, technika
  • Egyéb
    • Biztonság
    • Bűnüldözés
    • Dokumentum
    • Évforduló
    • Filmkritika
    • Emberi jogok
    • Játék, sport, szórakozás
    • Jegyzet
    • Krimi
    • Mozaik
    • Nem mindennapi
    • Olvasóink írják olvasóinknak
    • Pillantás a kulisszák elé
    • Premier
    • Programajánló
    • Recenzió
    • Kerékvilág
    • Szegénység, nyomor, kényszer
    • Szolidaritás
    • Testi-lelki egészség
    • Újdonságok
    • Vélemény
    • Véleménykutatás
    • Étel, ital
    • Jó szívvel ajánljuk
  • Exkluzív
  • Pr-Cikkek
  • A nap híre
    • Hírek

Ambíciók és a realitás: az Európai Parlament nagyobb költségvetést akar 2028 után

Szerző: László József | 2026. ápr. 28. | Egyéb | 0 |

Ambíciók és a realitás: az Európai Parlament nagyobb költségvetést akar 2028 után

(Strasbourg, LJ) Az Európai Parlamentben a végére ért a vita a 2028–2034 közötti uniós költségvetésről: a képviselők több, egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: erősebb közös politikákra és új bevételi forrásokra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió megfeleljen a következő évek kihívásainak.

Magasabb plafon, külön kezelt adósság

A parlamenti álláspont szerint a következő többéves pénzügyi keret (MFF) az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékát érné el, ami mintegy 10 százalékkal haladja meg az Európai Bizottság 2025-ös javaslatát. A képviselők emellett ragaszkodnak ahhoz, hogy a koronavírus-válság idején létrehozott NextGenerationEU helyreállítási alap adósságszolgálata ne a rendes költségvetést terhelje. Ez a megközelítés világos politikai prioritást tükröz: az új kihívásokat nem a meglévő programok rovására, hanem többletforrások bevonásával kell kezelni.

Régi pillérek, új prioritások

A vita egyik központi eleme, hogy miként lehet összeegyeztetni a hagyományos uniós politikákat az új stratégiai célokkal. Az Európai Parlament egyértelműen kiáll a közös agrárpolitika, a kohéziós politika és az Európai Szociális Alap mellett, amelyeket továbbra is az európai szolidaritás alapjának tekint. Ezzel párhuzamosan azonban erőteljesen növelné a forrásokat a versenyképesség, az innováció, a védelem, valamint a zöld és digitális átállás területén.

Elutasított „visszanacionalizálás”

Az egyik legélesebb konfliktus a költségvetés működési modellje körül rajzolódott ki. A Bizottság által javasolt, tagállami tervekre épülő rendszer – amely a helyreállítási alap logikáját követné – a Parlament szerint az uniós költségvetés „re-nacionalizálásához” vezetne.

Több pénz kívülről is: új saját források

A költségvetés bővítésének kulcskérdése a bevételi oldal. Az Európai Parlament támogatja az új, úgynevezett „saját források” bevezetését, amelyek évente mintegy 60 milliárd eurót hozhatnának az EU-nak. A plenáris szavazást megelőzően is egyértelművé vált, hogy a tagállamok között komoly nézetkülönbségek vannak a költségvetés méretéről és szerkezetéről. A Tanács a következő hónapokban várhatóan egy kompromisszumos tárgyalási keretet készít elő.

Külső kihívások: háború, verseny, bizonytalanság

A költségvetési vita nem vákuumban zajlik: a geopolitikai feszültségek, az energia- és ellátási kockázatok, valamint a globális gazdasági verseny mind közvetlenül befolyásolják az uniós prioritásokat.

A vita végső soron arról szól, hogy az Európai Unió milyen szerepet kíván betölteni a következő évtizedben: koordináló keret marad, vagy erősebb, közös politikákkal rendelkező szereplővé válik.

Mire érdemes figyelni?

  • Elfogadja-e a Parlament a keményebb tárgyalási mandátumot?
    A plenáris szavazás után válik hivatalossá az EP alkupozíciója.
  • Mennyire húzzák vissza a tagállamok a költségvetési plafont?
    A „takarékos” országok várhatóan mérsékelni próbálják az ambíciókat.
  • Lesz-e áttörés az új saját források ügyében?
    Ez döntő lehet a költségvetés tényleges mozgástere szempontjából.
  • Mikor indulnak el érdemben a háromoldalú tárgyalások?
    A Tanács közös álláspontja nélkül a folyamat könnyen elhúzódhat.
  • Megjelenik-e már most a bővítés költségvetési hatása?
    Ukrajna és más tagjelöltek ügyében a döntés egyre kevésbé halogatható.

Ossza meg:

Mérték:

ElőzőA „NEM AZ NEM” – vita az Európai Parlamentben

A szerzőről

László József

Kapcsolódó hozzászólások

Beszóltak a világbajnokok Orbánnak

Beszóltak a világbajnokok Orbánnak

2021.07.31.

Orbánék meg sem álltak Indiáig

Orbánék meg sem álltak Indiáig

2025.01.06.

Oltás tű nélkül: orron át adható influenza elleni vakcina – gyerekek számára

Oltás tű nélkül: orron át adható influenza elleni vakcina – gyerekek számára

2023.11.13.

Úgy szeretnénk Magyarországon élni!

Úgy szeretnénk Magyarországon élni!

2024.10.03.

Klubrádió ONLINE

▸ Élő adás most

Hirdetés

A NAP IDÉZETE

1. cikkely:

A sajtó szabadsága alapvető egy demokratikus társadalomban. Minden kormányzatnak támogatnia, védenie és tisztelnie kell a média változatosságát minden formájában és politikai, társadalmi, kulturális tevékenységében.

 

2. cikkely:

A cenzúrát teljes mértékben fel kell számolni Garantálni kell, hogy a független újságírást a média egyik ágában sem fenyegeti üldöztetés, elnyomás és politikai vagy szabályozó beavatkozás a kormányzat részéről. A nyomtatott sajtó és az online média nem lehet állami engedélyek alá rendelve.

 

A SAJTÓSZABADSÁG EURÓPAI CHARTÁJÁBÓL

(forrás: http://www.pressfreedom.eu)

facebook

FRISS HÍREINK

  • Ambíciók és a realitás: az Európai Parlament nagyobb költségvetést akar 2028 után 2026.04.28.
  • A „NEM AZ NEM” – vita az Európai Parlamentben 2026.04.28.
  • Ki milyen Európát akar? Frakciók csatája Strasbourgban 2026.04.27.
  • Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság – így áll össze az EU „gépezete” 2026.04.27.
  • Új költségvetés Európának – az Európai Parlament elnöke szerint „új korszakhoz új keret kell” 2026.04.27.

Impresszum

Médiaajánlat

Adatvédelmi nyilatkozat

Szerzői jog