Ismét a magyar kormány potenciális uniós vétójától hangos a nemzetközi média. A két nap múlva, 26-ától esedékes uniós csúcs egyik központi témája a bővítés lesz, amiben különösen két ország kerül a fókuszba, Moldova és Ukrajna.

A Radio Free Europe, Radio Liberty alapos elemzést adott közre az ukrán csatlakozás problémájáról. Fél évvel ezelőtt Lengyelország – mint az Európai Unió július 1-jéig tartó soros elnöke – még abban reménykedett, hogy hivatalosan is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, azonban Varsó mind ez ideig nem tudott dűlőre jutni az Orbán-kormánnyal. Egyhangú szavazat előbbre vihette volna az ügyeket, de nem úgy történt, ahogy azt a lengyelek tervezték.

Most ismét attól tart mindenki, hogy Orbánék „betartanak” a kormány- és államfőknek. A tervezett taktika szerint nem lehetetlen az a megoldás, hogy a két ország csatlakozási tárgyalásaira vonatkozó szavazást nem külön-külön, hanem egy csomagban kezelve, egyszerre bonyolítják le. A jövő évi magyar választások miatt ez a kérdés belpolitikai szempontból fontos Orbánék számára, addig nyilván nem tágítanak mostani ukránellenes politikájuktól. Így aztán a napirend ezen pontját feltehetően a dán elnökség idején újra előveszik, még ha megoldásra egyelőre nem is számíthatnak az EU-tagok.

Nem mellesleg tegnap Szijjártó már megint ködös-homályos érvekkel hozakodott elő, amikor Brüszelbe indulása előtt közleményben tudatta, „…miután egyre súlyosbodó, egyre durvább háborúk zajlanak Magyarország körül, s szinte már napi rendszerességgel hivatkoznak nukleáris képességekre, atombombákra, nagyon erős az eszkalációs kockázat, … minket, magyarokat is folyamatosan próbálnak belenyomni a háborúba,… Mi meg fogjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát”. Az orosz–ukrán háborút a külügyminiszter összevonta az iráni nukleárisbomba-veszéllyel, ami kiváló propagandafogás lehet a Fidesz-szavazók és a bizonytalanok meggyőzésére. Egyúttal gyakorlatilag meg is fenyegette a magyar vétóval az uniós vezetést. Utóbbi a Szabad Európa Rádió értesülése szerint nem akarja, hogy ismét ki legyen téve a magyar kormány kénye-kedvének. – Montenegro lehet az egyetlen ország, amelyik a mostani csúcson sikeres lehet a csatlakozási tárgyalásokat illetően.

Az ukrán sajtó – a többi között az angol nyelvű  United 24 Media – állítja, hogy a látványos akcióban Magyarországon elfogott „ukrán kém” valójában orosz állampolgár. A férfi azért tartotta fenn az ukrán állampolgárságát, mert Ukrajnában nincs kettős állampolgárság. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az ukrán parlament, a Verkhovna Rada egy hete tette lehetővé a kettős állampolgárság elismerését, egyúttal megszüntette a büntethetőségét is.

A kémként elfogott férfi 2010-ig az ukrán követségen dolgozott. Az írás ezen túlmenően a magyar média hírét vette át: a bíróság szerint nem kellett volna kitoloncolni őt Ukrajnába, hanem engedni kellett volna, hadd távozzék Oroszországba, mert eredetileg is ez állt szándékában. Így a bíróság szerint nem jogszerű a deportálása.

Mintegy 30 ország, köztük az Egyesült Királyság, Francia-, Németország támogatja a magyar rendőrség által betiltott Budapest Pride megtartását, azonban ebből a körből kimaradt az ilyen ügyekben hagyományosan élenjáró amerikai kormányzat, mert Trump elnök teljesen egyetért Orbán Viktor véleményével. Nevezetesen: az ilyen demonstrációk károsak a gyermekek egészséges nevelése szempontjából – adta hírül a legfrissebb fejleményeket a Reuters.  Az írás is egyértelműsíti, hogy az egész törvény célja a gyülekezési jog korlátozása volt, másra való hivatkozással. A valódi szándék viszont az álságosan keresztényi mentalitást is erősítése a szavazókban.

Az úgynevezett Orbán-doktrína terjed Csádban is, ahol épp az ellenkezőjét teszi a kormány, mint amit politikájában meghirdetett. Alapelve: nem beavatkozni mások belügyeibe, tiszteletben tartani a szuverenitást – olvasható a Lansing Insitute hosszú elemzésében a jelenlegi magyar kormányfő fiának vezetésével folytatott csádi misszióról. Miközben a magyar kormány semmilyen katonai segítséget sem hajlandó nyújtani Ukrajnának, Csádot maga megy segíteni, katonai támogatásáról biztosítván az afrikai országot. Orbán hivatásos katonafia, Gáspár most olyan szerepet kapott, ami előremutathat a hatalom átöröklésének irányába.

Csádot egyébként fenyegeti az ISIS, a Boko Haram terrorszervezet és még egy sor egyéb rebelliós szervezet. A csádi állapot jelképe a muzulmán–keresztény gyűlöletnek is. A Lansing Insitute írása figyelmeztet: épp egy ilyen küldetés nyomán Magyarország terrorista célponttá is válhat.