Az értékelő jelentés rámutat: 2014 végéig EU-szerte legalább 9,4 millió ember tudott elhelyezkedni az alap révén, 8,7 millióan pedig valamilyen képesítést vagy oklevelet szereztek. Az ESZA-finanszírozású kezdeményezések résztvevői közül 13,7 millióan számoltak be egyéb eredményekről, köztük például arról, hogy új készségekre tudtak szert tenni.

Az értékelés szerint 2007–14 között az Európai Szociális Alap meghatározó szerepet játszott az intelligens, fenntartható és az igényeket figyelembe vevő növekedéssel kapcsolatos tagállami és uniós elsőségek megvalósításában, ideértve az Európa 2020 stratégiában meghatározott célértékek elérését és az európai szemeszter keretében kiadott, az országokra jellemző ajánlásokban foglaltak megbvalósítását.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a többi között elmondta, hogy a jelentés rávilágít arra, hogy az Európai Szociális Alap hét év alatt sokmillió európainak segített elhelyezkedni, valamint újabb készségekre és képesítésekre szert tenni. Az Európai Szociális Alap meghatározó szerepet játszott a tagállamok munkaerő-piacain, hozzájárult a foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítéséhez, kedvező hatást gyakorolt az oktatási rendszerekre és a közigazgatásra, és segített a leghátrányosabb körülmények között élő társadalmi csoportoknak. „Az eredményekre építve most az a feladat, hogy beruházzunk az európai humán erőforrás fejlesztésébe – a munkavállalók, a fiatalok és az álláskeresők jövőjébe.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos szerint az értékelésből kiviláglik, hogy az Európai Szociális Alap EU-szerte rengeteg ember életében hozott kedvező változást. Az ESZA a humántőke-beruházás fő uniós eszköze. „Az Európai Unió által nyújtott támogatásnak köszönhetően milliók találtak állást, tettek szert új készségekre, illetve sikerült kitörniük a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből. Az alap a szolidaritás ékes példája.”

Az ESZA-programokban nagyjából egyenlő arányban vettek részt inaktív személyek (36%), foglalkoztatottak (33%) és munkanélküliek (30%). A fő célcsoportot az alacsony képzettségűek (40%), a fiatalok (30%) és a hátrányos helyzetű személyek (legalább 21%) képezték. Az alapból 51,2 millió nő részesült támogatásban.

A tagállamok tetemes többletforrásokhoz jutottak az ESZA révén, melyeket részben a foglalkoztatás területén adódó és a társadalmi kihívások kezelésére, részben az emberek megszólítását célzó kezdeményezésekre, részben pedig olyan szakpolitikai intézkedésekre fordítottak, amelyekre más forrásokból nehéz lett volna támogatást előteremteni. Szemléltetésképpen: több mint 70%-ban az ESZA biztosított forrásokat az aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez Bulgáriában, Észt-, Görög-, Lettországban, Litvániában, Máltán, Romániában és Szlovákiában, az oktatásra és képzésre fordított kiadásoknak pedig több mint 5%-át finanszírozták az ESZA-ból a Cseh Köztársaságban és Portugáliában. Ezenfelül az alapnak köszönhetően új módszerekkel bővült az érdekelt felek közötti együttműködés, és országosan is meghonosodtak olyan újszerű eszközök, amelyeket mindaddig csak helyben vagy a térségben alkalmaztak.

Az ESZA kulcsszerepet játszott továbbá az állami foglalkoztatási szolgálatok és az aktív munkaerő-piaci intézkedések területén illetékes más intézmények korszerűsítésében. A kevésbé fejlett régiókban az ESZA segítségével reformok valósultak meg az oktatásban, az igazságügyben és az általános közigazgatásban. Ily módon az alap ösztönzően hatott az üzleti környezetre, és segítette a társadalmi befogadást.

Makrogazdasági szimulációs modellek alapján az ESZA jótékony hatást gyakorolt a gazdaság teljesítményére is: 0,25%-os GDP-növekedést generált a 28 tagú Európai Unióban, és javította a termelékenységet.

Végezetül a jelentés készítői aláhúzzák, hogy az ESZA hozzájárult a válság kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez. Rugalmasságának köszönhetően az alap könnyen és gyorsan felhasználható az új kihívások kezelésére: lehetővé teszi célzott, a válság által leginkább érintett csoportok megsegítésére irányuló intézkedések meghozatalát.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) az EU legrégibb pénzalapja, melyet még a Római Szerződés hívott életre éppen hatvan évvel ezelőtt. Az emberi erőforrásba való beruházások legfőbb európai eszköze, mely előmozdítja a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást. Az alap kiemelt céljai közé tartozik, hogy segítsen az embereknek állást (vagy a meglévőnél jobb állást) találni, előmozdítsa a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját, és méltányosabb életfeltételeket biztosítson mindenki számára.

A 2007–13 közötti időszakban az ESZA jóvoltából összesen 117 műveleti program működött a 28 uniós tagállamban. A programok számos célterületekre irányultak: 59 közülük a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” ESZA-célkitűzés alá tartozott, 42 a „Konvergencia” célkitűzés alá, 16 program pedig egyszerre több célkitűzés megvalósítására irányult. A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottság és a tagállamok együtt határozzák meg a programok prioritásait és céljait, majd az érintett tagország választhatja és fejlesztheti ki a programhoz tartozó – az állampolgárainak szükségleteit leginkább kielégítő – konkrét terveket, kezdeményezéseket.

Az ESZA által felhasználható költségvetés 2007–13 között összesen 115,6 milliárd euróra rúgott. Ebből 76,8 milliárd € az uniós költségvetésből származott, 35,1 milliárd €-t a tagállamok bocsátottak rendelkezésre, 3,7 milliárd pedig magánforrásokból gyűlt össze. A programok 2007. január és 2015. december között valósultak meg.

Egy sor fontos változást bevezettek az előző programozási időszakhoz képest. Közül főképp a következők említendők meg: 2007–13 között a programok az előzőekkel összevetve szorosabb szálakkal fűződtek az uniós foglalkoztatáspolitikához, a foglalkoztatással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez és az erre a szakterületre vonatkozóan kiadott országspecifikus ajánlásokhoz, valamint nőtt a rugalmasság a közös célok elérésének módjára vonatkozó döntések meghozatala tekintetében.

A függetlenség megőrzése végett az értékelést külső szakértők végezték. Az értékelő jelentést egy előkészítő tanulmány, az ESZA összes célterületére kiterjedő öt tematikus tanulmány és egy összefoglaló jelentés alkotja. A jelentés elkészítéséhez a Bizottság felhasználta a témában korábban lefolytatott nyilvános konzultáció eredményét is.

Tájékoztató: Kérdések és válaszok: az Európai Szociális Alap a 2007–2013 közötti időszakban

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: az Európai Szociális Alap a 2007–2013 közötti időszakban

Tematikus értékelő jelentések, összefoglalás és országjelentések

További információk az egyes tagállamokban indított projektekről