Forrás: Facebook, Stefano Bottoni Takács Károly szociológus az év elején 102 részes sorozatot indított a NER bûneirôl. Néha fájdalmas, de hasznos emlékeztetô és leltár. Ez volt a sorozat első darabja: 1/102
Magyar Köztársaság
Országunk nevét a Fidesz-KDNP megváltoztatta, eltűntetve belőle a Köztársaság megnevezést. A Köztársaság megnevezés fontos tartalommal és szimbolikus jelentéssel bír, mert azt fejezi ki, hogy az államhatalom végső forrása nem egy személy vagy oligarcha-kör, hanem az állampolgárok összessége. A Magyar Köztársaság a magyarok és a magyarországi kisebbségek összessége és közössége.
A köztársaság eszméje a közjó (res publica) fogalmához kötődik: azt sugallja, hogy az állam nem magántulajdon, nem kiváltságok rendszere, hanem közös ügy, amelyért a polgárok felelősséggel tartoznak, és amelyben elvileg mindannyian egyenlőként vesznek részt. Szimbolikusan a köztársaság elutasítja az egyszemélyes uralom logikáját, és helyette az intézmények, a jog és a szabályok elsődlegességét hangsúlyozza: a hatalom időleges, elszámoltatható és leváltható, nem pedig „megtestesül” egy mindentjobbantudó vezető alakjában. Ebből fakadóan a köztársaság a polgári egyenlőség és a politikai méltóság ígéretét hordozza, azt az üzenetet, hogy senki sem „alattvaló”, hanem mindenki egyenlő állampolgár.
Történelmi léptékben és érzelmi értelemben a Magyar Köztársaság szabadságharcok, forradalmak és rendszerváltások eredménye, ennek kiiktatása ezen közös emlékezetünket csorbította meg.
Utoljára ez a harc 1989-ben volt sikeres, amikor az 1956-os forradalom emlékére a Magyar Köztársaságot október 23-án kiáltották ki. Mindkét fontos nemzeti emlék meggyalázása volt, hogy 2012. január 1-ével a Köztársaság szót a Fidesz-KDNP eltávolította országunk nevéből.
A Köztársaság normatív elvárásokat is teremt: a köztársasági forma nem pusztán intézményi elrendezés, hanem egyfajta politikai erkölcs, amely a közérdek előtérbe helyezését, a hatalommal való visszaélés elutasítását és az aktív állampolgári részvétel eszményét hirdeti. Ebben az értelemben a „köztársaság” szó önmagában is emlékeztetőként működik: arra figyelmeztet, hogy az állam legitimitása folyamatosan a polgárok ismételt beleegyezésén, részvételén és bizalmán múlik, és hogy a magyar nemzeti közösség fennmaradása nem Orbán Viktor vagy Magyar Péter nagyságán, hanem a közösen elfogadott szabályok tiszteletén és a közjó iránti elkötelezettségen múlik.
Hogy újra Köztársaság legyen hazánk, az alkotmány / nemzeti alaptörvény módosítása szükséges. Ha van köztársasági elnökünk (és nagyobb szerencsére Kapu Tiborunk is, aki beszél helyette), legyen újra Magyar Köztársaság!
Ha nincs Köztársaság – miért kellene köztársasági elnök? Elvethetjük a Sulykot 🙂
