Az utcai porta, a közvetlen kapcsolat is felértékelte a földszintes ingatlanokat. A 20. század fordulóján azonban változott az igény: a statisztikai hivatal tavalyi felméréséből kiderült, hogy a lakáskeresési szempontok között előretört a biztonság és a környezet minősége is az ár, a méret és szobaszám mellett. Ez is indokolja, hogy a társasházakban kedvelik-keresik az emeleti ingatlanokat. A földszintiek ellen szóló érvek többnyire a múlt századi építési technikából adódnak – tudta meg tudósítónk szakértőktől. – Legtöbben a kevés napfényt, az utcai zajt, a biztonsági kihívást, légszennyezést említik hátrányként a földszinti ingatlanok esetében.  

A hazai lakásállomány átlagéletkora meghaladja az ötven évet, tehát idehaza a legtöbben múlt századi lakásban élnek, éltek. Az ingatlanok kicsit több mint tizede az ezredforduló óta épült, a lakásállomány egészséges megújulási üteme kb. száz esztendő; tehát egy évszázad alatt érdemes kicserélődnie a teljes épületállománynak.

A múlt évek ingatlanpiaci fellendülése és az új lendületet kapott társasház-építések azonban elhozhatják a földszinti lakások rehabilitációját is. Részben a keresletnövekedés és az emeletekhez mért árelőny miatt mostanság megélénkült ezeknek a lakásoknak a piaca. Azonos nagyságú, felszereltségű ingatlan a földszinten ma is kb. 5-10%-kal olcsóbb, mint akár néhány méterrel magasabban kínált lakás. A végső árra azonban sok egyéb is hatással lehet. Például a felújítás mértéke, a lakás állapota, a kertkapcsolat.

„Ez utóbbi, az önálló kert a társasházépítők egyik aduásza is” – állítja egy ingatlanszakértő. A beruházók emellett magasföldszint kialakításával, vagy éppen a teljes akadálymentesítéssel próbálják vonzóvá tenni az általuk kínált ingatlanokat. A földszinti lakásokat jellemzően a kert miatt gyerekes családok, vagy a könnyebb megközelíthetőség miatt az idősek vásárolják szívesen.

Sokat számít a településméret is: a földszinti lakások vidéken jóval kelendőbbek, mint a közepes vagy nagy városokban. Az oka kézenfekvő: kis településeken a (fő)városinál sokkal jobb közbiztonság, kisebb a forgalom, a zajterhelés. Ráadásul a vidéki lakosság évről évre korosabbá válik, mivel a fiatalok jó része a fővárost választja, helyükre pedig a falvakból idősek költöznek a csábító szociális infrastruktúra miatt. A nyugdíjas korúak nem kis köre előnyben részesíti a földszinti lakásokat.