Forrás: Szekeres istván Facebook bejegyzése Mi történt a Barátság vezetékkel? Honnan lehet pótolni a kiesést? Mennyibe fog kerülni egy liter benzin Magyarországon? A 13-as pont a legdurvább, ha sok a szöveg, egyből menj oda...

1) Január 27-én orosz légicsapásban megsérült a Barátság kőolajvezeték, ami az orosz kőolajat Ukrajnán keresztül szállította Magyarországra. A sérülést az ukrán fél egyelőre nem tudja/nem akarja kijavítani.
2) Azt szinten lehetetlen megtudni, mennyire súlyosan sérült a vezeték. Az viszont biztos, hogy az erősen ukránellenes magyar külpolitikai kommunikáció nem segíti elő, hogy a helyreállítást végző ukrán erők elsőbbséget adjanak a Barátság vezetéknek, miközben az ukrán lakosságot ellátó más energetikai üzemeket naponta támadják az orosz erők. A diplomácia hagyományosan a reciprocitás elvén működik. Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten.
3) Mellékszál: elég vicces (lenne, ha nem lenne tragikus), hogy a magyar kormány most azt az Ursula von der Leyen-t kérné, hogy hasson oda Zelenszkijre, akik mindketten a kormánypárt uszító plakátjain szerepelnek, névvel, fényképpel.
4) Magyarországon kb április végéig biztosított a kőolaj-ellátás az előrelátóan telepített tárolók segítségével. Kb ez az az időablak, ami alatt meg kellene oldani az ország nyersolaj ellátását.
5) Az energiaellátás diverzifikálása évtizedes projekt az EU-ban. Ennek köszönhető, hogy nemcsak Ukrajna felől, de délről, Horvátország irányából is tud érkezni nyers olaj. Ennek forrása bármilyen termelő ország lehet, ahonnan tartályhajókban el lehet juttatni az Adriára. A Krk sziget északi részén lévő nagy horvát földgáz- és kőolaj termináltól vezet Magyarországra a JANAF vezeték. (A horvát Jadran (Adria) és Nafta (olaj) szavak összetétele.)
6) A horvát fél képes és kész is olajjal ellátni Magyarországot és Szlovákiát. Hurrá, probléma megoldva!
7) De a magyar kormány továbbra is orosz olajat szeretne vásárolni. A magyar kormány három okot sorolt fel eddig:
a) „a horvát vezeték kapacitása kevés.” Ezt nehéz eldönteni, elvileg nem kevés, a horvát fél pedig ragaszkodik hozzá, hogy maximális kihasználtság alatt a magyar és szlovák igény simán fedezhető.
b) „a százhalombattai és a pozsonyi finomítók orosz nyersolaj feldolgozására vannak optimalizálva.” Ez az állítás amolyan kapufa. Az olajfinomítók működése bonyolult, és valóban nem mindegy, milyen olajat töltenek bele. Viszont mind a két finomító már legalább tíz éve készül más olajfajták finomítására. Olyannyira, hogy jelenleg ugyan 92 százalékos az orosz olajfüggés (a többi az nagyjából hazai kitermelés), de a háború kitörésekor az orosz (Ural-típusú) olaj aránya csak 61 százalék volt.
Az is tény, hogy a nem optimális hangolás miatt kevesebb értékes végtermék készülhet a finomító számára „idegen” olajból. A veszteség akár 30% is lehet.
Ezen a ponton tegyük hozzá: rengeteg brüsszeli pénz van megpántlikázva, hogy abból valósítsuk meg az energiaellátás diverzifikációját. Húzzunk vezetékeket, ahol még nincsenek, állítsuk át a finomítókat. De ezekhez a pénzekhez persze nem férünk hozzá.
c) „az orosz olaj olcsóbb.”

  1. Tényleg olcsóbb az orosz olaj? A Magyarországra érkező orosz olajat a Lukoil adja el és a MOL veszi meg. Az olaj ára a kettejük szerződésében van leírva, és valahogy nem sietnek megosztani a közvéleménnyel.
    Annyit lehet tudni, hogy a háború kitörése után az orosz olaj valóban sokkal olcsóbb lehetett, mint a világpiaci ár, hiszen a szankciók miatt Oroszországnak hirtelen lett egy csomó eladatlan olaja, de aztán ahogy India, és főleg Kína megoldotta az orosz olaj szállítását, az ár újra megközelítette a világpiaci szintet. Egy olyan számítás, amit megbízhatónak tartok, kb 20 százalék különbségről tud 2025 augusztusában. (Lásd az utolsó pontot.)
    9) Nade a szállítás! Igen, a kitermelés helyéről el kell juttatni az olajat a vezetékig, illetve a vezetéknek is van tranzitdíja. El tudjuk képzelni, hogy a Közel-Keletről hajóval érkező olaj sokat és drágán utazik. Persze, a tankhajó veszettül drága, cserében rengeteg olajat tud szállítani. Egy liter finomított üzemanyag árában 2 – 6% a nyersolaj szállítási költsége. Két százalék, ha a Barátság vezetéken utazik, hat százalék, ha a Közel-Keletről vagy éppen Azerbajdzsánból, Kazahsztánból a JANAF-on keresztül érkezik.
    10) Ha az eddigikehez képest 20 százalékkal lenne drágább a nyersolaj, 30 százalék veszteség keletkezne a finomításon, és további 4 százalékot még erre rátenne a drágább tranzitdíj, a mai 560 forintos benzin kb 900 – 910 forint lenne. Nem esne jól, valóban.
    11) Nade álljunk meg egy szóra! Van itt azért pár Magyarországhoz hasonló állam, ami eddig nagyrészt orosz olajjal működött, amit vezetéken kapott. Mi újság Csehországgal? Mi újság Bulgáriával? A háború kitörése óta mindkét ország teljesen levált az orosz kőolajról – akkor náluk most 900 forint egy liter benzin?
    Hát nem éppen: a cseh 95-ös átlagár a mai napon 519 ft/l, a kedvenc szófiai OMV benzinkutamon pedig egy liter 95-ös a mai napon 1,25 euróba kerül, azaz kb 480 forintba. Azaz nem hogy nem drágábbak több száz forinttal literenként, de egyenesen jól érezhetően olcsóbbak. Hát ez meg hogy lehet?
    12) A burgászi finomítót már idejekorán átállították a közel-keleti, kazah és azeri nyersolajra, ami Törökországon keresztül érkezik a bolgár finomítóba. Ott nem új, százemeletes székházat építettek, hanem a finomítót korszerűsítették. A cseh finomítókat is időben elkezdték felkészíteni az átállásra, aztán csak egy gombot kellett megnyomni.
    13) Az „olcsóbb” orosz olaj és az alacsonyabb szállítási díjak nem jelentkeztek a magyar üzemanyagárban, sőt. A MOL-nak lett olcsóbb előállítani azt az üzemanyagot, amit aztán rendes európai áron adtak el az autósoknak, így a profit is a MOL-nál realizálódott.
    14) A MOL mentségére szóljon, hogy az így keletkezett extraprofitot el is vette az állam egy 98 százalékos különadó formájában.
    15) Szóval a rengeteg plusz bevétel a magyar államnál kötött ki. Hát persze, hogy ragaszkodnak az orosz olajhoz!
    16) Magyarország és Szlovákia kőolaj ellátása mindenképp biztosított a JANAF vezetéken keresztül. Nem lesz benzinhiány.
    A JANAF elvileg szállíthat tengeri úton odavitt orosz olajat is, de rendelkezésre áll többféle közel-keleti, azeri, kazah olaj is, ami növeli a diverzifikációt.
    Nem messze onnan, Triesztből fut egy másik vezeték, a Transzalpin, ami a norvég olaj dél-európai terminálja. Ennek a vezetéknek van leágazása Schwechat (Bécs) felé, így a számunkra is hozzáférhető rendszertől mindössze pár tucat kilométer választja el (Pozsony). Az igazi az lenne, ha épülne egy lengyel-cseh-szlovák-magyar(-szerb) vezeték, ami az Északi-tengertől hozhatna norvég olajat, ami árban, minőségben, politikai stabilitásban a legmegbízhatóbb forrás lehetne.
    17) És persze a diverzifikáció legmagasabb foka az lenne, ha nem a talajban lévő, kibányászandó és elégetendő anyagokból származna az energiánk, hanem megújuló forrásokból. Meghökkentő, de Kína már érezhetően közeledik az „ingyenes” energia felé, és a német Energiewende (bár erősen lelassultak és megdrágultak a folyamatok) 2025-ben már az ország energiaszükségletének 54 százalékát megújuló energiából fedezte.
    18) A legtöbb fenti adat forrása ez a friss, érdekes tanulmány: https://csd.eu/publications/publication/cutting-the-cord/
    Ugyanakkor a tranzitdíjakra vonatkozóan más, megbízhatóbb adataim voltak.