Az újságíró archívumából: csibészként kezdte az „XY” műsorvezetője

Nemrég, tavaly december közepén statisztikát tett közzé a Német Televízió 2. csatornája a sokmilliós (nemzetközi!) nézőközönséget vonzó, az 1967 ősze óta töretlen népszerűségű műsorfolyamáról, az „Aktenzeichen XY…ungelöst”-ről. A tévében feldolgozott ügyek a sugárzásukig megoldatlanok voltak, a rendőrség és a televízió vezetői ezért határoztak úgy, hogy a társadalom segítségét kérik a közbiztonság javítása céljából. (A Magyar Televízió jóval később hasonló programfolyamba kezdett Kékfény címmel.)

Statisztika: A kezdet, 1967. október 20. óta (2021. december 10-ig) 573 XY-műsort láthattak a nézők, benne 4878 esetet, amelyből 1937-et megoldott a rendőrség a tévénézők közreműködésével. A siker: 39,7 százalékos. Nagyszerű eredmény, mivel gyakorta a reménytelennek látszó bűncselekményeket sikerült  kibogozni és a bűnösöket törvény elé állítani. A leggyakoribb bűntény a gyilkosság. A képernyőre vitt 1582 esetből 654-ben megtalálták a gyilkost. Az 1397 rablásból 432, a 275 betörésből 107 esetben járt eredménnyel a hatóság – a tévénézők közreműködésével.

Tekintettel arra, hogy nem csupán Németországban, hanem (mindenekelőtt a hagyományos) Nyugat-Európa országaiban is – az Eurovision közreműködésével –kiemelkedő nézettségnek örvend az „XY”, további 16 ország lakói segítették/segítik a német rendőrséget. A legtöbben Ausztriából (478 eset), Svájcból (464) és Hollandiából (16). Sikerült bűncselekményeket földeríteni brit, luxemburgi, belga, francia, dán, olasz, cseh (!), sőt egyesült államokbeli nézők közreműködésével is. (Igaz, időközben az Eurovision, később pedig az osztrákok és a svájciak is kiszálltak az „XY”-ból, amely a 2000-es évek eleje óta a német köztévé kizárólagos műsora.)

A szerfölött sikeres tévéműsorról (melynek 500. adása 2015. október 14-én volt) még akkor írtam a Reform magazinban, amikor alapítója, ötletgazdája, „Zsiványos Ede”, azaz Eduard Zimmermann vezette. Íme az 1997. december 16-án megjelent írás:

«Münchenben született 1929-ben, műszaki rajzolónak tanult, méréstechnikusként dolgozott, 1948-tól Svédországban újságíróskodott. Egy évvel később, amikor a németországi szovjet övezetből tudósított, letartóztatták, 25 évi kényszermunkára ítélték, 1954-ben amnesztiával szabadult Bautzenből. Folytatta az újságírást, előbb a hamburgi rádiónál, 1964-ben pedig a német közszolgálati tévé 2. csatornájánál. Ez utóbbihoz, a ZDF-hez mindvégig hűséges maradt, nagy nemzetközi elismerést keltő „Aktenzeichen XY … ungelöst” (Megoldatlan ügyek) című műsorával 1967. október 20-án jelentkezett először, szinte napra pontosan harminc évvel később – utoljára.

(Engedtessék meg a szerzőnek, hogy annyi év után pontosítsa az egykor leírtakat Zimmermannról, aki a születési helyén, Münchenben hunyt el 2009-ben. A jeles újságíró fiatalságáról van szó: a háború utáni években a Hagenbeck cirkusznál sátorépítőként és ruhatárosként dolgozott, majd tolvajlásért és feketézésért letartóztatták, ám másnap már kiengedték. Később hamis papírokkal Svédországban útépítő mérnökként dolgozott. Egy kései interjújában rámutatott: az ember képes megjavulni, jó útra térni – ha akarja. Svédországból a Dagens Nyheter című lap megbízásából Németország keleti övezetébe utazott, ám ott letartóztatták, és 25 év börtönre ítélték kémkedésért. Négy év után szabadult amnesztiával a hírhedt bautzeni börtönből. Hamburgi lapoknál helyezkedett el újságíróként, majd később átigazolt előbb az NDR-hez, majd a ZDF tévéhez…)

Az volt a 300. adás, akkor adta át a stafétabotot utódának, a 39 éves jogász-újságíró Butz Petersnek.

„Zsiványos Ede”, miként a német köznyelv szeretettel-tisztelettel emlegeti a bűn és a bűnösök földerítését élethivatásául választott tévés újságírót, három, szakmájába vágó könyvet írt, 1976-ban pedig megalapította a bűnözők áldozatául esettek gyámolítását és a bűncselekmények megelőzését szolgáló Fehér Gyűrű (Weißer Ring) egyesületet.

Zimmermann munkásságát magas állami kitüntetésekkel ismerték el, a német rendőrség tiszteletbeli főfelügyelőjévé, a nemzetközi rendőrszövetség pedig t.b. seriffé nevezte ki.

Lánya, Sabine Zimmermann 1987 óta dolgozik apja mellett társműsorvezetőként.

Fehér Gyűrű – Weißer Ring

Közhasznú egyesület a bűnözők áldozatául esettek gyámolítására és a bűncselekmények megelőzésére. Kezdeményezője Eduard Zimmermann, a második német tévé (ZDF) nagy sikerű „Aktenzeichen XY … ungelöst” (Megoldatlan ügyek) című műsorának alapító szerkesztője és vezetője. Azokon az ártatlanokon segít elsősorban, akikről a társadalom mindaddig megfeledkezett. Mint például arról a fiatal nőről, akit rablótámadás közben úgy megsebesítettek, hogy félig megbénult. Ruhát, lakberendezési tárgyakat, rokkantaknak való autót adományoztak neki. Nemi erőszak sértettjeinek szanatóriumi ellátást szereztek, idős szülők meggyilkolt gyerekét eltemették. Többször sikerült elintézni, hogy a bíróság által kirótt pénzbüntetés egy részét is a Fehér Gyűrű gyámolítottjai kapják.

XY-statisztika

Harminc év alatt 2700 esetet dolgozott föl Zimmermann műsora, az „Aktenzeichen XY…ungelöst”. Mivel az Eurovision jóvoltából kezdettől az egész német nyelvterület televíziói (kivéve az egykori NDK tévéjét) egyidejűleg közvetítik, jó ideje pedig már műholdról is látható, hatalmas nézettségnek örvend. Az osztrák és a svájci tévénél egy-egy népszerű riporter, Peter Nidetzky és Konrad Tönz is közreműködik az XY-ban, a stúdiókban pedig jogászok, rendőrök várják a nézők bejelentéseit, észrevételeit.

A feldolgozott 2700 esetből 1100-at éppen a hatalmas nyilvánosság révén sikerült megoldani – a színészek által lejátszott bűncselekmények 2200 tettesét az „XY” közreműködésével azonosították és vették őrizetbe a hatóságok. 1600 gyanúsítottat név szerint kerestek, 850-et el is fogtak. A körözött bűnözők között nemegyszer magyarok is voltak! További 300-at bankokban elhelyezett videofelvevők képei, valamint használati tárgyaik, ruházatuk, hangjuk alapján azonosítottak.

A háromszáz adás révén 566 gyilkost, 579 rablót, 456 csalót, 141 betörőt, 13 terroristát, 8 pénzhamisítót, 7 gyújtogatót, 1 repülőgépes zsarolót és egy csempészbandát lepleztek le és vettek őrizetbe.

Az „Aktenzeichen XY … ungelöst” (Megoldatlan ügyek) című, havonta rendszeresen visszatérő tévéműsor készítői hivatásuknak tartják a bűnmegelőzést, továbbá a bemutatott/szimulált esetek révén felhívni a lakosság figyelmét a körültekintő önvédelemre, a lakások, házak biztonságos zárására, az idegennel szembeni óvatosságra, az értékek védelmére, a kisközösségek, szomszédok egymás iránti törődő figyelmére, a gyanús személyek, helyzetek jelzésére a hatóságoknak.

Nincs még egy média a televízión kívül, amelyik ennyire hatásosan tudná mozgósítani a társadalmat a bűnözés ellenében, a tettesek földerítése céljából. A kitűnő megfigyelő-, emlékezőtehetséggel megáldott polgárok tíz- és tízmillióiból mindig van valaki, aki emlékszik arra, hogy például München (Bécs, Zürich stb.) kertvárosában, a Goethe utca elején, 1995. november 26-án este kilenckor egy oda nem valósi zöld autó, talán Opel lehetett, parkolt, és másnap kiderült: kifosztották a sarki házat. Az emlékező még a zöld kocsi rendszámát sem felejtette el, bár lehet, hogy az utolsó szám nem 8-as, hanem 3-as volt…

A stúdiókban ügyelő rendőrök, jogászok, újságírók egybehangzó véleménye: a betelefonálók, faxolók, sőt mostantól már internetes elektronikus postán jelentkezők is rosszindulattól mentes, szakszerű, segítőkész adatokkal szolgálnak. A névtelenséget választók az összesnek a két százalékát sem érik el!

Eduard Zimmermann új műfajt és iskolát teremtett az „Aktenzeichen XY … ungelöst” (Megoldatlan ügyek) című tévéműsorával. Az ő példáját követte annak idején a brit, a holland, az izraeli, a kanadai, több amerikai, továbbá a magyar tévé (Kék fény) hasonló célú-műfajú felderítő-bűnmegelőző műsora. A 30 esztendő, 300 adás után leköszönő, 68 éves szerkesztő-újságíró és munkatársai – köztük saját lánya, Sabine – nagy érdeme, hogy mindennemű adatot, ismeretet szigorúan bizalmasan, szükség szerint titkosan fogadnak és kezelnek. Tisztában vannak azzal, hogy a jóhiszemű informátor is veszélybe kerülhet, ha a bűnöző, az alvilág úgy érzi: a bejelentés folytán szorul körötte a hurok. (Zimmermann és családja csaknem annyira veszélyeztetett, mint bármelyik vezető államférfi, akiket a terroristák ellen kell megvédeni.)

Zimmermann nyugdíjba vonulása után éhány évig Butz Peters ügyvéd vezette az XY-t. (Kép: Westfalen-Blatt)

A múlt három évtizedben gyakran szemére vetették „Zsiványos Edének”, hogy följelentgetésre, besúgásra sarkallja a tévénézőket. Az XY-műsorfolyam alapítója mindannyiszor határozottan visszautasította a vádaskodást, mondván: a följelentés, a denunciálás az ő erkölcsi felfogása szerint eleve rosszindulatú, félrevezető információk közlése. Ilyennel viszont a harminc év alatt csupán néhány esetben találkozott! A műsorügyeletet adás közben vagy után telefonon, írásban megkeresők segítőkész, törvénytisztelő, a közrendért, biztonságért, a közélet tisztaságáért aggódó, felelősséget érző állampolgárok.

2002 óta Rudi Cerne az Aktenzeichen XY műsorvezetője.

Zimmermann és munkatársai különösen büszkék arra, hogy 1967-től napjainkig mindössze négy esetben indítottak pert a ZDF tévé ellen azzal az indokkal, hogy az „XY” sértette X. vagy Y. érdekeit, személyiségi jogait, netán erkölcsi vagy anyagi kárt okozott neki. A bíróság mind a négy esetben fölmentő ítéletet hozott – a tévé javára.

Azt is Zimmermannék szemére vetették már, hogy „magánbűnüldözést” folytatnak a körözöttek (fantom)képének, adatainak közzétételével. „A rendőrségeknek nincs saját tévéállomásuk – szögezi le Eduard Zimmermann. – Kénytelenek tehát elfogadni valamelyik tévéállomás ajánlatát, amely ráadásul a teljes és mindig korszerű technikáját a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátja. A rendőrség szívesen él a közszolgálati televízió által fölajánlott lehetőséggel – immár harminc év óta.”

Egy kétkedő újságíró megkérdezte az „XY”-műsor alapító főszerkesztőjét, mi haszna van a programnak akkor, amikor csupán a Német Szövetségi Köztársaságban évente legalább 300 ezer személyt köröznek, az adásokban viszont csak néhányat mutatnak be. Így az „XY” igyekezete csupán csepp a tengerben? – Elméletileg a kérdezőnek van igaza, hiszen az általában hatalmas befolyású elektronikus sajtó (jelen esetben a második német csatorna bűnügyi szolgáltatóműsora) is kicsinek bizonyul az ijesztő módon növekvő bűnözéssel szemben. Csakhogy: a társadalom iránti felelőssége arra sarkallja, hogy a saját eszközeivel és lehetőségeivel fölvegye a küzdelmet a bűnáradattal, egyúttal fölhívja a becsületes többség figyelmét az önvédelem szükségszerűségére, arra, hogy képtelenség mindenki mellé vagy minden sarokra rendőrt állítani.

A „Megoldatlan ügyek” legközelebbi, 301. egyenes adása (a cikk 1997-ben jelent meg!) is az évtizedek óta szokásos időpontban, este negyed 9-kor kezdődik a ZDF, az ORF és az SRG tévében. A műholdak révén láthatja egész Európa, az internet által az egész világ.»