Forrás: bbc.com Ha valaki mostanában Kenya Rift-völgyének környékén sétálgat, és az az érzése támad, hogy a természet hirtelen rákapott a low-budget dróntechnológiára, az nem téved nagyot. A hangyák ugyanis épp repülnek. Szó szerint. Ez az az időszak, amikor a hangyatársadalom előveszi a „nászrepülés” nevű programját: a szárnyas hímek kilibbennek a bolyból, hogy gyors, célirányos romantikával biztosítsák a faj fennmaradását, miközben a leendő királynők szintén felszállnak, hogy kiválasszák életük egyetlen, de annál stratégiaibb partnerét. Egyetlen sikeres randiból ugyanis komplett birodalom lesz. Romantikus? Igen. Idilli? Kevésbé. Mert ahol természet van, ott hamar megjelenik az ember – és ahol ember van, ott előbb-utóbb megjelenik a fekete piac is.

A hangyák, mint luxuscikk

A kenyai Gilgil városa körül most nemcsak hangyák rajzanak, hanem üzleti lehetőségek is. A célpont: a Messor cephalotes, azaz a nagy, vörös színű afrikai maggyűjtő hangya királynője. Egyetlen darab ára? Akár 170 font (kb. 75 ezer forint). Nem, nem aranyból van. Csak… képes egy egész civilizációt létrehozni. És ez a kulcs: egyetlen megtermékenyített királynő = komplett hangyakolónia + évekig tartó, Netflix helyetti természetfilm a nappaliban.

Hangyafarm, de menőn

A globális „hangyatartás” trendje – igen, ez létezik – egyre több rajongót vonz. Az átlátszó, dizájnos terráriumokban a hangyák dolgoznak, alagutakat ásnak, rendszert építenek… miközben az ember elégedetten nézi, hogy végre valaki produktív. Ez a hobbi azonban nem mindig a kert végében kezdődik, hanem gyakran a kenyai földekről indul – egy borítékban. Mert a királynőket meglepően könnyű postázni. A reptéri szkennerek ugyanis nem igazán izzadnak rá az „organikus apróságok” kategóriára. Egy hangyakirálynő pedig pontosan az.

„Nem tudtam, hogy illegális”

A történet egyik legemberibb (és legklasszikusabb) mondata egy volt közvetítőtől származik: „Eleinte azt sem tudtam, hogy ez illegális.” Ez az a mondat, ami valószínűleg már minden létező fekete piacon elhangzott, a kaviártól a ritka orchideákig.

A modell egyszerű:

  • helyiek összegyűjtik a királynőket a nászrepülés idején (amikor a legkönnyebb elkapni őket),
  • közvetítők összekötik őket külföldi vevőkkel,
  • az üzlet online zajlik,
  • a hangyák pedig… nos, ők nem kaptak erről e-mailt.

A természet vs. hobbi

A probléma persze nem az, hogy valaki hangyákat néz otthon. A gond az, amikor egy teljes ökoszisztéma kulcsszereplőit kezdik ipari mennyiségben kiszedni a természetből. Mert egy királynő nem csak „egy hangya” – ő egy jövőbeli város alapköve. Ha eltűnik, azzal egy egész kolónia lehetősége tűnik el. Szóval miközben Kenyában most hangyák repülnek az esőben, valahol a világban valaki épp kosárba tesz egyet online, mellé egy dizájn terráriumot, és arra készül, hogy megfigyelje „a természet csodáját”. A természet pedig csendben jegyzetel.