Magyarország visszaadta Ukrajnának az ukrán pénzszállítóktól még egy márciusi rajtaütés során lefoglalt készpénzt és aranyrudakat, jelentette ma be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Amennyiben bármiféle bűncselekményhez kapcsolódott volna ez a pénzt, a magyar hatóságok ezt nem tehették volna meg – írja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon.
A történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.
A furcsa történet hátterét még március végén tárta fel a VSquare-en Panyi Szabolcs. Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt. Az Orbán-kormány propagandagépezete azonnal azt terjesztette, hogy a szállítmány illegális és „háborús maffiához” kötődik.
Négy, az akcióról részleteket ismerő forrás szerint azonban a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt, célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.
A magyar szolgálatok legalább januártól figyelték az ukrán pénzszállítók bécsi–kijevi útjait. Az eredeti „A-terv” szerint fegyvereket reméltek találni, hogy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhessenek fel — ez azonban meghiúsult, mivel az ukránok teljesen legálisan jártak el, még fegyvert sem hordtak maguknál. Jogi alap nélkül maradva kapkodva dolgozták ki a „B-tervet”: a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.
A művelet szervezői mégis sikerként könyvelték el az akciót: úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.
Ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult. Az akciót azonban nem lehet meg nem történtté tenni: a magyar igazságszolgáltatás, és az immár a dolgukat végző hatóságok feladata lesz kideríteni, kit és miféle felelősség terhel a március 5-én és másnap történtek miatt. Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához, olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében.

