Németországtól újabb fegyverszállítmányt kaphat az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették ma német hírportálok. A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz. (A nyitó képhez: önkéntes segítők az orosz–ukrán háború elől Ukrajnából menekülő emberekkel beszélgetnek Budapesten, a Nyugati pályudvaron ; foto: MTI/Balogh Zoltán)
MTI, 20:11
EU azonnali védelem a háború elől menekülőknek
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos ma. A tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.
A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében – közölte az uniós biztos. A döntés értelmében a háború elől menekülők a gyorsított eljárást követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.
A konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba.
Az ideiglenes védelemről szóló irányelvet holnap hirdetik ki, ezt követően azonnal hatályba lép, és egy évig lesz érvényben. Szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv hatályának megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.
MTI, 17:30
Az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója
Megkezdődött az orosz és az ukrán küldöttség tárgyalásának második fordulója a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban. Az ukrán delegáció helikopterrel érkezett a BelTA fehérorosz hírügynökség szerint a lengyel határ közelében, Breszt megyében található helyszínhez. A Rosszija 24 orosz hírtelevízión bemutatott felvételek szerint a küldöttségek tagjai kézfogással üdvözölték egymást.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Oroszország arra számít, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások a helyzet gyors rendezéséhez vezetnek és ahhoz, hogy béke lesz a Donyec-medencében, és Ukrajna minden népe visszatér a békés és méltányos élethez.
MTI, 16:43
Macron Putyinnak: ne hazudj többet!
Emmanuel Macron szerint a „legrosszabb következik” az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki szerinte „teljesen eltökélt az invázió folytatásában”, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot — közölte a francia elnöki hivatal.
Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfélórás telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és „súlyosbodni fog”, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit. „Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik, mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki” – jelezte az Élysée-palota.
Az ukránokkal szembeni vádakra a francia elnök „azt válaszolta neki, hogy (Putyin) súlyos tévedést követ el az ukrán rendszerrel szemben, amely nem náci”. „Fabulálsz és ürügyeket keresel” – mondta Macron az Élysée-palota szerint Putyinnak. A francia elnök azt kérte orosz kollégájától, hogy „ne hazudjon többet”.
„A beszélgetés alkalmat teremtett a nézeteltérések tisztázására, és arra, hogy kimondjuk az igazságot Putyin elnöknek, de sajnos, annak megállapítására is, hogy a végsőkig eltökélt a katonai hadművelet folytatásában” — vélte a francia elnöki hivatal.
„Az ukránok bátran küzdenek. Semmi sem végleges, de az erőviszony nagyon eltérő” – szögezte le az elnöki hivatal, kiemelve, hogy Emmanuel Macron pesszimista a telefonbeszélgetést követően. „Szigorítani fogjuk a szankciókat Oroszország ellen” – erősítette meg a francia elnökség, amely szerint a büntetőintézkedések sora „nagyon erős eszköz, ahogy az látható a rubel összeomlásában is”.
MTI, 14:44
Francia külügyminiszter: a legrosszabb valószínűleg még előttünk áll
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten elindított háború legrosszabb része feltehetően még előttünk áll. Az ostrom logikájától kell tartanunk, ami az oroszoktól megszokott — mondta csütörtökön a francia diplomácia vezetője a France 2 köztelevízióban. „Emlékezzenek csak Aleppóra, Groznijra” — tette hozzá az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött szíriai és csecsen városokra utalva.
A háború már több száz halottat követelt orosz oldalon is — vélekedett a külügyminiszter, miután szerdán amerikai kollégája, Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak, s nem kizárólag katonai célpontokat támadnak az orosz erők.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna megszüntetését tűzte ki célul, egy demokratikus ország megszüntetését az országa határainál — állította Jean-Yves Le Drian.
Jean-Yves Le Drian ismételten orosz tűzszünetre szólított fel, ami véleménye szerint a feltétele minden tárgyalásnak. Közben már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások második fordulójára. Tárgyalásoknak hívják. De ezek nem tárgyalások. Nem tárgyalunk halántékra szegezett pisztollyal. Ezért muszáj elérni a tűzszünetet – mondta a külügyminiszter.
MTI, 14:17
MÚOSZ, 12:00
Stop az orosz agressziónak!
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tiltakozik az Ukrajnát ért orosz agresszió ellen, és a háború azonnali befejezését követeli. Kifejezzük szolidaritásunkat az áldozatokkal. Felszólítjuk az Ukrajna területén harcolókat, hogy ne támadjanak újságírókra.
Két dán újságíró meghalt a kelet-ukrajnai Okhtyrka városában. Bár védőmellényt viseltek, február 26-án halálos találat érte őket. A történtek csak mostanában váltak ismertté. Nem tettek mást, mint hivatásukat gyakorolták, tájékoztattak a helyszínről, hogy megtudja a világ, mi történik ott. Gyászoljuk őket, és a sok áldozatot. Ukrán becslés szerint a világ minden tájáról mintegy 1000 újságíró tartózkodik a háborús övezetben. Köztük nagyon sok magyar.
Elfogadhatatlan, hogy a háborús eseményekről tudósító újságírók, valamint a hírközlési hálózatok az orosz erők célpontjaivá váljanak. A civilek, a haditudósítók halálát nem szabad cinikusan e szörnyű háború járulékos káraként kezelni. Stop az orosz agressziónak! A támadók azonnali hatállyal szüntessék be a háborút, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
A MÚOSZ felajánlja segítségét az ukrán újságíróknak.
Romániában humanitárius segélyközpont alakul uniós támogatással
Az Európai Unió humanitárius segélyközpontot alakít ki Romániában, hogy összegyűjtse és célba juttassa az Ukrajnának, illetve a háború elől menekülőknek szánt nemzetközi segélyeket – jelentette be ma Bukarestben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, aki Klaus Iohannis román államfővel egyeztetett az Ukrajnát ért orosz támadás fejleményeiről és a háború elől menekülők segítéséről. Közös sajtóértekezletükön elismeréssel beszélt a szabadságáért harcoló ukrán nép hősiességéről, és az európai szolidaritás példájának nevezte Romániát, ugyanakkor a szankciók bővítését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben.
Ursula von der Leyen köszönetet mondott a románoknak, amiért tárt karokkal fogadják a háború borzalmai elől menekülőket. Úgy értékelte: Románia megindító példát mutatott az egész világnak, amikor elkezdődött a háború, az emberek saját otthonaikba is befogadják a menekülteket, adománygyűjtő akciókat szerveztek, és Románia a Moldovai Köztársaságot is segíti. Von der Leyen felidézte: az EU eddig 500 millió eurót különített el költségvetéséből a háború következményeinek helyszíni kezelésére és az Ukrajnából menekülők támogatására, egyúttal a források későbbi kiegészítését ígérte. Ez szerinte nem együttérzés kérdése, hanem erkölcsi kötelessége az uniónak.
MTI, 11:40
Az Európa Tanács az emberi jogi alapelvek megtartására emlékeztetett a menekültek védelmére
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön ajánlást tett közzé, amelyben az Európába menekülőknek biztosítandó védelem tekintetében tíz emberi jogi alapelv megtartására emlékeztetett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy még több menekült érkezésére kell felkészülni egy Ukrajnában esetlegesen elhúzódó háborús helyzet esetén.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta: az ET összes tagországának a kinyilvánított szolidaritás és a felajánlott segítség mellett gondoskodnia kell arról, hogy a háború elől menekülő minden ember biztonságra leljen nemzetiségi, faji, vallási, szexuális irányultság vagy bármely más alapján történő megkülönböztetés nélkül. Meg kell osztani a védelem és a befogadás felelősségét az összes tagország között. Meg kell szüntetni a határátlépési korlátozásokat, hogy az emberek teljes körű biztonságot találjanak a tagországok területén.
A berlini szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter hétfőn reggeli nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába „nem napok, hanem órák kérdése”.
A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százezer millió eurós (38 000 000 millió forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
MTI, 09:30
Felszámolta az Eho Moszkvi rádiót az igazgatótanácsa
Többségi szavazattal felszámolta az Eho Moszkvi rádiót és híroldalát a tulajdonos zrt. igazgatótanácsa — közölte Alekszej Venegyiktov főszerkesztő ma a Telegram-csatornáján. A többségi tulajdonos Gazprom Media megerősítette a független hangvételű médium felszámolását. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát.
A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletéről”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. A hatóság azt állította, hogy a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.
Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és a Roszkomnadzor határozatának megfellebbezésére készült.
A hatóság szombaton felhívta az orosz országos tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, hogy az ukrajnai „különleges hadművelettel” összefüggésben ne használjanak olyan szavakat, mint „támadás”, „behatolás” vagy „hadüzenet”, és ne adjanak ki „hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat” ukrán városok lövetéséről és békés ukrán lakosok haláláról az orosz hadsereg akcióinak következtében. A kommüniké az Eho Moszkvi és a Dozsgy mellett a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov által irányított Novaja Gazeta című újságot konkrétan is megnevezte hamis információt közlő médiaként.
A Roszkomnadzor felhívta az érintett tömegtájékoztatási eszközök figyelmét arra is, hogy vizsgálatot indít a hamis hírekkel kapcsolatban, és a vétkesek 5 millió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 15 millió forintig) terjedő pénzbírságot kaphatnak, továbbá korlátozhatják tevékenységüket is.
Az orosz kormány kedden Objasznyajem (Megmagyarázzuk) címmel hírportált indított, amelyen „hiteles és ellenőrzött” információt kíván közölni az ukrajnai helyzetről és következményeiről. Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes szerint erre a hamis információk robbanásszerű terjedése miatt van szükség.
Putyin felborította a sakktáblát
Az orosz intervenció váratlanul ért majdnem mindenkit. Egyedül az amerikai vezetést nem, mert sejtették, hogy az évek óta tartó bizonytalanságnak a Kreml előbb-utóbb véget fog vetni. Számítottak rá, és a számításuk bejött, amit most az ukrán lakosságnak kell megfizetnie, de ezzel Európa és Oroszország között is egy áthidalhatatlan szakadék képződött.
Papp Krisztián írása a #moszkvater.com számára
Fotó:EUROPRESS/Sergey BOBOK/AFP
Sokan azt reméltük, hogy erre nem fog sor kerülni, de az orosz vezetés felülírta a történetfilozófiát, és a vélt katonai fenyegetésre, katonai válaszcsapással reagáltak. Gondolom, egyedül Washingtonban fogadták kedvezően a hírt, mert legalább Joe Bidennak igaza lett, beütött a háború. Ehhez pedig elővették a tartalék forgatókönyvet. Putyin nyolc évi huzavona után úgy döntött, hogy véget vet a hezitálásnak és beveti a hadsereget. Az eddigi hadmozdulatok, és Putyin nyilatkozatai alapján nem csak egy korlátozott hadműveletet kezdtek, melynek célja a szakadár népköztársaságok bebiztosítása, hanem a jelenlegi Amerika-barát ukrán vezetés leváltása, és Ukrajna ,,demilitarizálása”.
