Megőrizte az elmúlt években elért pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott korrupció-érzékelési index (Corruption Perception Index – CPI) 2024-i rangsorában. (A nyitó illuszráció forrása: Heute.)

Büszkeségre tehát továbbra sincs ok: hazánk az egymást követő három évben lett utolsó az uniós tagállamok között, világviszonylatban pedig hat pozíciót veszítve, a 76. helyről a 82. helyre csúszott vissza egyetlen év leforgása alatt. Tavaly sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Magyarország ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített több, mint ezermillió eurót az országnak 2021–27 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből, és további nagymértékű forrásvesztés várható – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, ma mutattak be Budapesten.

A jobb oldali kép a Magyar Narancs grafikája.

A Transparency International Berlinben működő Titkársága idén 30. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló korrupcióérzékelési indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország tavaly 41 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Így a 180 országot rangsoroló felmérésben a 2023-i eredményéhez képest 1 pontot veszített, s a globális lista 76. helyéről a 82. helyre csúszott vissza. Magyarország 2012-ben 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, azaz hazánk az elmúlt tizenkét évben összesen 36 hellyel és 14 ponttal csúszott vissza a korrupciós világrangsorban.

Európai uniós összehasonlításban immár harmadik éve Magyarország az uniós lista sereghajtója. Az EU tagországai közül Magyarország pontszáma esett a legnagyobb mértékben az elmúlt 12 év során (14 pontot).

Hazánk tíz évvel ezelőtt, 2014-ben az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett; 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb keleti szomszédunk, végül Bulgária is lehagyta Magyarországot. A közép- és kelet-európai uniós tagállamok között egyre nagyobb a széttartás: az első (Észtország) és az utolsó (Magyarország) helyezett között nyílik az olló, és immár 35 pont a különbség. A visegrádi országcsoport tagjai – Magyarországot kivéve – az európai uniós középmezőnyben, illetve annak alján helyezkednek el.

A 2023. évhez képest Szlovákiának 5 ponttal (és 12 hellyel) esett vissza a teljesítménye, ami – Máltával holtversenyben – a legnagyobb csökkenés volt az EU-ban. Ez összefüggésben állhat a 2023-i kormányváltással, aminek révén ismét a jogállami normákat aláásó, populista kormány került hatalomra. A 2024-i CPI-adatok azt mutatják: a 27 tagú európai közösség 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség az egy évvel azelőtti állapothoz képest.

„A korrupció egyre növekvő veszéllyel járó olyan globális fenyegetés, amely nemcsak a fejlődés lehetőségét ássa alá, hanem a demokrácia hanyatlásának, az instabilitásnak és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka” – mondta François Valérian, a Transparency International globális elnöke. „A nemzetközi közösségnek és minden nemzetnek kiemelt és hosszú távú prioritássá kell tennie a korrupció elleni küzdelmet. Ez kulcsfontosságú a tekintélyelvűség visszaszorításához és a békés, szabad és fenntartható világ biztosításához” – tette hozzá Valérian.

Uniós források és a jogállamiság helyzete

A 2020. év végén elfogadott uniós feltételességi rendelet nyomán Magyarország az Európai Unió történetében elsőként 2024-ben – a jogállamisági problémák és a rendszerszintű korrupció miatt – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót, azaz több mint 400 milliárd forintot, az országnak 2021–27 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent. Jelentős a forrásvesztés kockázata a COVID-19 járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapnál is, amiből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár. Ha az ország nem teljesíti az RRF-források lehíváshoz szükséges mind a 27 intézkedést, vagy a magyar RRF-tervben nevesített projektek forráshiány miatt nem készülnek el 2026 végéig, Magyarország elveszítheti a teljes RRF-keretet. A feltételességi eljárások követelményeinek teljesítése érdekében 2022 őszén elfogadott reformcsomag a NER legnagyobb jelentőségű korrupció ellenes intézkedéseit foglalta magában. Több mint két év elteltével azonban világosan látszik: a reformcsomag kevésnek bizonyult

a rendszerszintű korrupció megtöréséhez, elsődlegesen azért, mert a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését; a magyar fél több esetben félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel. Félmegoldásnak bizonyult az Integritás Hatóság, valamint a mellett működő korrupcióellenes munkacsoport létrehozása, mint ahogy a vagyonnyilatkozati rendszerben sem sikerült megteremteni a politikusok vagyoni helyzete ellenőrzésének és számonkérhetőségének legalapvetőbb feltételeit. A 2022-i korrupció elleni reformcsomag más elemei azért bizonyultak alkalmatlannak, mert az EU által megkövetelt intézkedések még maradéktalan végrehajtásuk esetén sem lettek volna elegendőek a korrupció felszámolására. Ez vonatkozik például a NER által a közpénzek lenyúlása céljából alkalmazott egyik legsikeresebb megoldásra, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA), valamint az igazságügyi és a büntetőeljárási reformra, továbbá a közérdekű adatok hozzáférhetőségére.

A jogállamiság kirívó megsértésének tartjuk a parlament által 2023 decemberében megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt. A törvény létrehozta a „bárminek” és „bárkinek” a vizsgálatára felhatalmazott a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH). Az SZVH 2024 nyarán elsőként a Transparency International Magyarország ellen indított „egyedi, átfogó jellegű” vizsgálatot. A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos legsúlyosabb problémák közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a bírói jogorvoslat hiánya és a tisztességes eljárás követelményének a mellőzése.

Hiába nyújtottunk be alkotmányjogi panaszt, az Alkotmánybíróság elutasította, ezért hamarosan az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulunk.

Közbeszerzések és a közpénzek szétosztásának egyéb területei

A feltételességi eljárásban és Magyarország RRF (—> Helyreállítási és Ellenállóképességi)-tervében elfogadott vállalások jórésze a közbeszerzés integritásának a javítását célozza, a – 2024-ben a GDP 4,6 százalékát kitevő – közbeszerzési rendszer működésében mégsem történt szemléletváltás az utóbbi években. A feltételességi eljárásokban alkalmazott módszer irányult arra, hogy orvosolja az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. Az uniós forrásból megvalósított eljárások esetében teljesültek a célok (az egyajánlatos beszerzések aránya 5,5 százalékra mérséklődött), a hazai forrású pályázatok esetében nem sikerült betartani az erre az időszakra, a 2023-ra vállalt 24 százalékos küszöböt, és nagyon messze van a 2026-ra ígért 15 százalékos cél is.

Nem hoztak fordulatot a közbeszerzési verseny szintjének javítását célzó, nagyívűnek tervezett kormányzati intézkedéscsomagok sem, rendszerszintű problémák maradtak kezelés nélkül. A közbeszerzési piac magas fokú koncentrációja továbbra is a piaci verseny alacsony szintjéről árulkodik. A koncessziós szerződések és a keretmegállapodások túlzott alkalmazása szintén szélsőséges koncentrációhoz vezetett bizonyos ágazatokban. Az utóbbiak az úgynevezett központi közbeszerző szervek beszerzése esetében rendre ugyanazokat a szereplőket részesítik előnyben.

A közbeszerzési adatok átláthatóságát gyengítik a sokszintű eljárások és a központi rendszerektől eltérő közzétételi gyakorlat alkalmazása is. Az elmúlt időszakban a tulajdonosok kilétét elrejtő változatos társasági és befektetési formák nagy népszerűségre tettek szert Magyarországon a magántőke-alapoktól az osztalékelsőbbségi részvényeken át a vagyonkezelő alapítványokig. A magántőke-alapok a közpénzek kiszivattyúzásának a kiemelt eszközévé váltak azáltal, hogy az állami szereplők sok száz milliárd forintnyi állami forrást fektettek a privát tulajdonú alapkezelők alapjaiba.

A korrupció és a gazdasági romlás ördögi köre „A közeli múlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, hogy az Orbán-rendszernek a covid-járvány óta eltelt időszakában Magyarország ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt” – jelentette ki a CPI és TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény egyre csak romlott az elmúlt fél évtizedben. Az Európai Unióban 2024-ben – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős a gazdasági teljesítmény és a korrupció közötti összefüggés.

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama. Az Eurostat legfrissebb (2023-i) adatai borús képet festenek a magyar gazdaság helyzetéről. Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 77 százalékán áll holtversenyben.