Forrás: Káncz Csaba, Facebook Az amerikai vezető nyolc év utáni első látogatása a kínai fővárosban a pompa tekintetében rendkívüli volt, diplomáciai áttörések tekintetében pedig csekély. Stratégiai patthelyzet alakult ki: Hszi és Trump csúcstalálkozója a kontrollált verseny határait tesztelte. Megvitatták a globális gócpontokat, Trumpnak és Hszinek azonban nem sikerült lenyűgözniük a világot konkrét döntésekkel. Az igazán nagy kérdések – a ritkaföldfémekhez való korlátlan hozzáférés, a mesterséges intelligencia koordinációja vagy a Hormuzi-szoros újranyitása – egy másik alkalomra maradtak. A kínai nyomásgyakorlás eredményeképpen Trump elhalasztotta döntését a Tajvannak szánt 14 milliárd dolláros fegyver-csomagról.
https://tradersunion.com/…/2061418-trump-delays-decision
Az állami látogatást további találkozók követhetik idén. Trump meghívta Hszit Washingtonba szeptember 24-re – az nem volt világos, hogy a kínai vezető elfogadja-e a meghívást. Ha Trump részt vesz az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi találkozóján a dél-kínai Sencsenben, vagy ha Hszi részt vesz a G20-ak csúcstalálkozóján egy hónappal később Miamiban, további találkozókra is sor kerülhet.
Jellemző a bizalmi szintre, hogy mielőtt pár órája felszálltak volna a pekingi indulású Air Force One gépre, a teljes amerikai küldöttség a kínai házigazdáktól kapott összes tárgyat – ajándékokat, emléktárgyakat – a helyszíni szemetesbe dobta. Semmi kínai eredetű nem kerülhetett föl az elnöki gépre.
https://www.aol.com/…/trump-team-dump-everything-given…
EURÓPAI SAJTÓVISSZHANG
A látogatás semmit sem tett az USA csökkenő befolyása ellen a globális színtéren, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung: „Trump talán úgy gondolja, hogy Kína erejének fénye visszatükröződik rajta, de nem ismeri fel, hogy Kína ezt az utat saját hatalmának növelésére használta fel.
Hszi konkrétan a tajvani kérdésre tért ki, és figyelmeztetett, hogy az amerikai támogatás a szigetországnak konfliktushoz vezethet Kínával. A Fehér Ház ezzel szemben nem tett említést Tajvanról. …
Peking türelmesen és tudatosan pozicionálja magát, hogy a globális rend középpontjába kerüljön – egy olyan pozícióba, amelyet jogosan magának követel. Első hivatali ciklusa alatt Trump már Kínát azonosította az Egyesült Államok fő fenyegetéseként, de ahelyett, hogy erre összpontosítana, elterelődik a figyelme.”
https://www.faz.net/…/donald-trump-koennte-es-peking…
A kínai gazdaságról kommentálva a svéd Dagens Nyheter megjegyzi: „Kína gazdasági csodáját öt évvel ezelőtt hirtelen megállította egy ingatlanpiaci válság. Azóta a defláció megviselte az országot. Bár az erős export fenntartja a növekedést, az az alacsony árakon és béreken alapul, ami csökkenti a fogyasztást és a keresletet, és ezáltal súlyosbítja a deflációt. Kína nehéz helyzetben van.
Ha a probléma okait nézzük, azok nemcsak a lakásépítésekbe történő hatalmas és nem megfelelő színvonalú beruházásokban rejlenek, hanem Hszi Csin-ping kontroll utáni vágyában is. … Mind a belföldi, mind a külföldi magánbefektetők és a fogyasztók nyugtalanok.”
https://www.dn.se/…/trumps-spektakel-skymmer-att-ocksa…
Támogatás: https://www.donably.com/kancz-csaba-geopolitikai-jegyzetei
