Forrás: MTI Az országgyűlési képviselői mandátumok időbeli korlátozását, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az Alkotmánybíróság és a bírói önigazgatás megerősítését, valamint egy új vagyonvédelmi hivatal létrehozását is tartalmazza az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslat, amelyet Magyar Péter ismertetése szerint a kormány nevében nyújtottak be az Országgyűlésnek.  A parlament mai ülésén Vizézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az uniós források hazahozataláról beszélt. Az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezártuk, a helyreállítási terv szövege végleges. A mérföldkövek véglegesek. A végleges döntés az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsában pénteken várható., mondta a miniszter.

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A csomag tizenkét pontban érintené az államszervezet, az igazságszolgáltatás, a közpénzek védelme és a közjogi intézményrendszer több fontos elemét.

A javaslat egyik leginkább figyelemre méltó pontja az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása. A megfogalmazás szerint a képviselők legfeljebb 12 évig, vagy három parlamenti cikluson át tölthetnék be tisztségüket. Ez a magyar parlamenti rendszerben jelentős változás lenne, mert jelenleg nincs ilyen alkotmányos időkorlát.

A csomag tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését is, ez a pont különösen érzékeny közjogi vitákhoz vezetett és vezethet továbbra is.

Az Alkotmánybíróságot érintő változtatások között szerepel a testület függetlenségének erősítése, a 70 éves életkori határ bevezetése, valamint az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaadása. A javaslat ezzel az alkotmányos kontroll szerepét erősítené, de a részletszabályok ismerete nélkül nem ítélhető meg pontosan, milyen mértékben változna a testület tényleges mozgástere.

Az igazságszolgáltatást érintő pontok között szerepel az erősebb bírói önigazgatás. A tervezet szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását bírák is kezdeményezhetnék. Ez a bírói szervezetrendszeren belüli ellenőrzés erősítését célozhatja, ugyanakkor várhatóan vita tárgya lesz, milyen garanciák mellett működne ez az eljárás.

A közpénzek és a vagyonvédelem területén a javaslat létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és külön pontként említi a közpénz védelmének erősítését. A forrásból nem derül ki, hogy az új hivatal milyen jogosítványokat kapna, milyen ügyekben járhatna el, és hogyan illeszkedne a már meglévő hatóságok rendszerébe.

A csomag egyik intézményi jelentőségű eleme a sarkalatos törvények számának csökkentése. Ez a mindenkori parlamenti többség mozgásterét növelheti, mivel kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados döntésre. Ugyanakkor éppen emiatt politikai vita várható arról, mely területek kerüljenek ki a sarkalatos szabályozás köréből, és melyek maradjanak alkotmányosan erősebben védett helyzetben.

A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése szintén fontos közjogi változás lenne. Ez a költségvetési folyamatokban csökkentené a testület alkotmányos súlyát, de a hatás megítéléséhez szükség lenne a pontos normaszövegre és az indokolásra.

A javaslat szimbolikus és közigazgatási elemeket is tartalmaz. Ilyen a vármegyék visszanevezése megyékre, valamint az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata. A csomag megszüntetné az önálló Országgyűlési Őrséget is, és egységes rendészeti igazgatást irányozna elő.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament ülésén arra tett javaslatot, hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden vitázzanak a képviselők az Alaptörvény 17. A módosítás körüli viták várhatóan több irányból bontakoznak ki. Közjogi szempontból a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, az Alkotmánybíróság átalakítása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése lehet a legérzékenyebb kérdés. Politikai szempontból a képviselői időkorlát, a sarkalatos törvények számának csökkentése és az új vagyonvédelmi hivatal hatásköre válhat a vita középpontjává. A megadott ismertetés alapján a javaslat átfogó intézményi átrendezést céloz. A tényleges következmények azonban csak a benyújtott normaszöveg, az átmeneti rendelkezések és a részletes indokolás ismeretében ítélhetők meg.