Forrás: RTL, telex.hu, Hadházy Ákos Sok bírálat és támadás érte az elmúlt napokban az MVM-et azért mert nem hajtottak végre olyan beruházásokat Pakson, amelyek az atomerőmű biztonságis működését szolgálták volna. Ugyanakkor az állami tulajdonú MVM-csoport az elmúlt években jelentős összegeket fordított kommunikációra, reklámra, rendezvényekre és szponzorációkra. A nyilvánosan elérhető szerződések és sajtóban feltárt dokumentumok alapján már néhány kiemelt tétel is több tízmilliárd forintos nagyságrendet mutat.

Az egyik legnagyobb ismert tétel az MVM Dome névadó és szponzorációs konstrukciója: az RTL által megszerzett dokumentumok szerint az MVM tíz év alatt akár 34 millió eurót, vagyis mintegy 13 milliárd forintot fizethet a Ferencvárosi Torna Clubnak. Ugyanebben a 2021–2022-es időszakban az MVM több mint 130 sporttámogatási szerződést kötött, amelyek együttes értéke csaknem 2,8 milliárd forint volt.

A kommunikációs költések nagyságrendjét mutatja, hogy az MVM 2025-re egy komplex kommunikációs és rendezvényszervezési szerződést kötött, amelynek közzétett értéke 8,31 milliárd forint, majd a szerződés módosított értéke 9,91 milliárd forintra emelkedett. Ezt azonban fontos keretösszegként kezelni, nem automatikusan tényleges kifizetésként. Az MVM saját közzétételi rendszere szerint ezek a szerződések a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok alapján érhetők el.

Mindezek alapján a teljes, 2016 és 2025 közötti marketing-, kommunikációs és szponzorációs költés pontos összege csak az összes szerződés tételes feldolgozásával állapítható meg. Az azonban már most kijelenthető, hogy az MVM ilyen célú kiadásai nem néhány milliárdos, hanem több tízmilliárd forintos nagyságrendet képviselhetnek.

A kérdés különösen azért érdekes, mert az MVM meghatározó állami energetikai vállalat, amelynek számos tevékenysége nem klasszikus, versenyző fogyasztói piacon zajlik. Emiatt felvethető: mekkora reklám- és szponzorációs jelenlét indokolt egy olyan vállalatnál, amelynek szolgáltatásai és piaci pozíciója jelentős részben nem a hagyományos reklámverseny logikája szerint működik?

Ez a kérdés különösen élesen vethető fel a Paksi Atomerőmű esetében. Egy atomerőmű működésének biztonságát és a villamosenergia-termelést nyilvánvalóan nem az dönti el, hogy mennyire ismert a márkája. A sport- és kulturális szponzorációk ugyanakkor más célt is szolgálhatnak – például társadalmi szerepvállalást vagy intézményi kapcsolatépítést –, ezért ezeket nem lehet automatikusan egyszerű reklámkiadásként kezelni.

A valódi kérdés ezért nem pusztán az, hogy mennyi pénzt költött az MVM reklámra és szponzorációra, hanem az is, hogy egy állami energetikai vállalatnál hogyan áll arányban ez a költés a hálózatok, az energiabiztonság, a karbantartás és a kritikus infrastruktúra fejlesztésére fordított összegekkel.

A nyilvános adatok alapján tehát egyelőre a legóvatosabb megfogalmazás az, hogy az MVM elmúlt évtizedének kommunikációs és szponzorációs kiadásai biztosan tízmilliárdos nagyságrendűek, és a teljes összeg a jelenleg ismert szerződések alapján jóval magasabb lehet. A pontos végösszeghez a teljes 2016–2025-ös szerződésállományt kellene összegezni, a keretösszegeket és a tényleges kifizetéseket különválasztva.

Mai hír hogy feljelentést tesz a volt parlamenti képviselő, mert mint írja: százszoros áron vettek meg legelőket és erdőket a Paksi Erőmű bővítésére hivatkozva”. Keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos szerint közérdekű adatigénylésnek köszönhetően derült ki, hogy a Paks II.-t fejlesztő állami cég, a PIP Nonprofit Kft. sokszoros áron olyan rossz minőségű mezőgazdasági területeket is vásárolt, amelyekre semmi szükség nem volt, és azóta sem történt rajtuk semmi.

Példaként említ és a posztjában fotót is csatol egy szerződésről, amely szerint a cég 2020-ban 3,5 milliárd forintért vett meg egy, a blokkoktól egy kilométerre található 24 hektáros erdőt-legelőt a tulajdonosoktól – ez hektáronként 150 milliós árat jelent. „Akkor, amikor Tolna megyében egy hektár erdő piaci ára egy-másfél millió forint volt” – teszi hozzá Hadházy. Kiderült az is, hogy 2018 óta az állami cég összesen 32 milliárdért vett hasonló földeket, hasonló árakon.

Az összeállítás az AI segítségével készült.