Forrás: MTI, Tisza Párt, index.hu Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választották a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az Országgyűlés munkája kedd reggel kilenc órakor a roma holokausztról megemlékező elnöki beszéddel kezdődött, majd napirend előtti felszólalásokkal, illetve módosító javaslatokról valamint bizottsági jelentésekről szóló határozathozatalokkal folytatódott.

Az Országgyűlésben 14 órakor kezdődött meg az új köztársasági elnök megválasztásáról szóló titkos szavazás. Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök hiordette ki az eredményt, amely szerint 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében a parlament köztársasági elnökké választotta Baka Andrást

A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét szombaton jelölte köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója. A frakció közleményében kifejtették, hogy Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről – teszi hozzá a frakció, amelynek tagjainak meggyőződése, hogy Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni.

Megválasztása után tartott beszédében az új köztársasági elnök elmondta, hogy azért vállalta a felkérést, mert úgy gondolta, hogy Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség.

Hozzátette: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Az új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egygenerációnyi időt vesztegetett a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a gazdaság, a társadalom, az államháztartás, az energiaháztartás, a vízgazdálkodás és a közlekedés területét egyaránt érinti. Tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem.”

Baka András szerint a közös javak jelentős része magánérdekbe került. „A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak” – húzta alá a megválasztott államfő, aki szerint Budapestet és a vidéket, a fiatalt és az időset, a hívőt és a nem hívőt, a jobboldalit és a baloldalit, a konzervatívot és a liberálist, a kisebbséget és a többséget, a gazdagot és a szegényt egymással szembe állították. Egyszerre követel ez igazságtételt és önmérsékletet – rögzítette Baka András, világossá téve: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán.”

Baka András hangsúlyozta, tévedés lenne azt hinni, hogy a választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.

A történelemben nincs visszaút, megváltozott a világ, „a változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk. Nem egy régi Magyarországot kell visszakapnunk. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahogy egy tanár vagy ápoló munkája megbecsülést jelent.” Baka András beszédét azzal zárta, hogy az állam nem önmagáért, hanem az emberért van.

Fotó: MTI