Forrás: MTI A kormány azonnali beavatkozásról döntött a Duna rekordalacsony vízállása miatt: már csütörtökön megkezdik egy fenékküszöb építését a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek között – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A tervek szerint első ütemben 35 ezer, később összesen 110 ezer köbméter követ használnak fel. A műtárgy néhány héten belül olyan mértékben emelheti meg a Duna vízszintjét, hogy az erőmű hűtőcsatornájánál az ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá. A kész fenékküszöb akár egy méteres vízszintemelésre is alkalmas lehet.

A kormány egy ideiglenes vészmegoldást is előkészít. Két, egyenként 80 méter hosszú bárkát vezényelnek Pakshoz, amelyeket szükség esetén keresztbe állítanának és irányítottan elsüllyesztenének. Ezzel a számítások szerint rövid távon mintegy 20 centiméterrel lehetne megemelni a vízszintet. A bárkák alkalmazásáról várhatóan pénteken születik végleges döntés.

Magyar Péter elmondta: a gyors beavatkozásra azért van szükség, mert a Duna vízszintje néhány napon belül ismét mínusz 136–137 centiméterre, külső beavatkozás nélkül pedig a jövő héten akár mínusz 140 centiméter alá süllyedhet. Ez ismét felvethetné a paksi atomerőmű teljes leállításának veszélyét. A miniszterelnök közlése szerint Paks teljes kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos terhet jelentene, miközben a most elrendelt beavatkozások költségét hatmilliárd forintra becsülik.

A munkálatok éjjel-nappal zajlanak majd. A vízügyi szakemberek és a honvédség már megkezdték az előkészítést, a munkába mintegy száz katonát is bevonnak. A fenékküszöb tervezésében a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei is részt vesznek, a kivitelezés koordinálásával Kádár Pál tábornokot, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetőjét bízták meg.

A műtárgy építése során először széles kőpaplant terítenek a Duna medrére, majd erre többtonnás kövekből, rétegenként építik fel a fenékküszöböt. A kormány szerint a beruházást úgy tervezték meg, hogy a nukleáris biztonsági követelményekből ne kelljen engedni, és a műtárgy egy későbbi árvíz esetén se jelentsen veszélyt.

Magyar Péter élesen bírálta az előző kormányt, amelyet azzal vádolt, hogy az évek óta ismert alacsony vízállási kockázatok ellenére nem készített megfelelő vészforgatókönyvet, és nem valósította meg a szükséges paksi fejlesztéseket.

A beruházást és a bárkák esetleges felhasználását kiemelt beruházássá nyilvánítják, az engedélyezési eljárások pedig a kivitelezéssel párhuzamosan zajlanak. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a tartósan alacsony vízállás akár hónapokig fennmaradhat, miközben a következő időszakban sem várható jelentős csapadék a Duna vízgyűjtő területén. A kormány célja, hogy az ideiglenes és a tartós műszaki megoldással egyaránt biztosítsa a paksi atomerőmű folyamatos, teljes kapacitású működését.