A PISA 2025 eredményei szerint a magyar 15 évesek szövegértésből és matematikából a mérések történetének legrosszabb hazai eredményét érték el. Természettudományból legalább sikerült az OECD-átlag közelében maradni. A magyar diákok szövegértésből 452, matematikából 459, természettudományból 480 pontot szereztek. Az OECD-átlag rendre 461, 463 és 482 pont.

A 2022-es méréshez képest szövegértésből 21, matematikából 13 ponttal romlott a teljesítmény. Természettudományból lényegében stagnálás látható.

Ez azért is figyelemre méltó, mert nagyjából húsz PISA-pontot szokás egy tanévnyi tanulási előrehaladással összefüggésbe hozni. Vagyis szövegértésből három év alatt körülbelül egy tanévnyi teljesítmény tűnt el.

Nem csak nálunk rossz a helyzet. Az OECD-országok többségében romlottak az eredmények, különösen matematikából és olvasásból. Ez azonban legfeljebb magyarázat. Felmentésnek kevés.

Vannak ugyanis országok, amelyek ugyanebben a világban továbbra is jól teljesítenek. Európában Észtország és Írország tartozik az élmezőnyhöz, globálisan pedig továbbra is a kelet-ázsiai oktatási rendszerek dominálnak.

A magyar adatok egyik legsúlyosabb eleme, hogy a 15 évesek 32,3 százaléka nem éri el szövegértésből a PISA 2. képességszintjét. Ezt gyakran úgy fordítják le, hogy minden harmadik diák funkcionális analfabéta, ami túlzó leegyszerűsítés. A biztos állítás az, hogy ezek a tanulók már nehezen boldogulnak olyan szövegekkel, amelyeknél információkat kell összekapcsolni, következtetni vagy értelmezni.

Az internet, az álhírek és a mesterséges intelligencia korában ez nem különösebben megnyugtató fejlemény.

A másik súlyos probléma az iskolák közötti szakadék. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai nemzetközi szinten is kiválóan teljesítenek, miközben az általános iskolában maradó és a szakképzésben tanuló 15 évesek jelentős része az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el.

Magyarországon különösen erős a kapcsolat a családi háttér és az iskolai teljesítmény között. A természettudományos eredmények különbségeinek 46 százaléka az iskolák közötti eltérésekből fakad, miközben az OECD-átlag 31 százalék. Vagyis nálunk feltűnően sokat számít, melyik iskola kapuján lép be reggel a gyerek.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az eredmények után gyökeres változásokat és a Nemzeti alaptanterv másfél éven belüli átalakítását ígérte. A tervek között szerepel a koragyermekkori fejlesztés erősítése, az olvasás ösztönzése, a tehetséggondozás átalakítása és a mesterséges intelligencia tudatosabb oktatási használata. A PISA 2025 alapján ugyanis a magyar közoktatás problémája nem egyetlen rossz tantárgy vagy néhány gyenge évfolyam. Egyszerre gond a szövegértés, a társadalmi szelekció, a felzárkóztatás, a korai kiválogatás és a kiemelkedő teljesítményű diákok alacsony aránya.