A Radio Szvoboda/Szabad Európa Rádió és az ukrán Unian című lap is beszámol arról, hogy Magyarország megakadályozta az EU-nak a belarusz választási eredmények el nem ismerésére vonatkozó közös nyilatkozata kiadását. Ezért az uniós külügyi főképviselő, Kaja Callas és a bővítésért felelős Marta Kos külön nyilatkozatban ítélte el a belorusz elnökválasztás számukra elfogadhatatlan eredményét, mert a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. A cikk még az exit poll-okról (a szavazás után a fülkéből kilépők voksolásáról) számol be, amik szerint 87,6%-os eredménnyel ismét Alekszandr Lukasenka lett az elnök.

Szijjártó Péter Facebook bejegyzése alapján írta meg a Bloomberg budapesti tudósítója: az új amerikai külügyminiszter, Marco Rubio azt ígérte, hogy újraépítik a magyar–amerikai kapcsolatokat, amikbe beletartozik „az előző amerikai kormány kicsinyes bosszúja is”. Szijjártó feltehetően a Rogán Antalra kirótt szankció felülvizsgálatára értette ezt.

A TASZSZ orosz hírügynökség ebből a Szijjártó-féle FB-bejegyzésből azt emelte ki, hogy Marco Rubio megígérte a magyar külügyminiszternek is: Trump mielőbb véget vet a háborúnak.

A szerbiai Újvidéken a kínai vasútbaleset nyomán indult oknyomozó riportútra a Deutsche Welle és munkatársai videóban számoltak be a tapasztalataikról. Mint ismeretes, novemberben beomlott a kínaiak által épített állomás, s 15-en életüket vesztették. Ez épp elég botrányt keltett nemcsak Szerbiában, ahol el kellett halasztani a Belgrád–Budapest vasútvonal helyi szakaszának ünnepélyes átadást, sőt, még kormányellenes tüntetésekbe is torkollott az elégedetlenség. Az uniós újságírók a saját szemükkel akartak meggyőződni arról, milyen munkát végeznek a Balkánon a kínaiak. A kéthetes riport végső szakasza a BYD szegedi gyárához vezetett, s a Deutsche Welle munkatársai – az állapotokat érzékeltetve filmezték le, amint autójukkal nálunk is, Szerbiában is beragadtak a sárba a földes úton.

Jellemezve az évi 200 ezer elektromos autó kigördítését ígérő kínai projektet, az újságíró jelzi, hogy az EU-ban erősen bírálják a megavállalkozást, de a magyarok számára ez fontos politikai és stratégiai érdek. Kiskunhalasiakat szólítottak meg, akik örülnek a vasútépítésnek, illetve a felújításnak, mert szerintük 1880 óta alig nyúltak hozzá.

Elemzők beszélnek arról, hogy optimista megközelítésben mintegy 130 év múlva térül meg a magyar befektetés, de a pesszimisták szerint akár 2000 évbe (sic!) is telhet. A Deutsche Welle munkatársainak az útja nálunk egyelőre vége szakadt, de az építkezés folytatódik, ami a Balkán számára óriási lehetőség az uniós összeköttetés megteremtéséhez. A német újságírók a beszámoló folytatását ígérik a beruházásról.

Törökország diplomáciai erejét bevetve energiapolitikai tárgyalásokat kezdeményez az EU-val azok után, hogy „Magyarország és Szlovákia sírni kezdett”, mivel Ukrajna leállította az orosz gázszállításokat – számol be a legfrissebb fejleményekről a Politico. Törökország uniós nagykövete jelezte: Oroszország helyett a térség legnagyobb gázszállítója szeretne lenni, s ezzel egyidőben kereskedelmi tárgyalásokat is kezdene az érintett országokkal, tekintetbe véve a kelet-európai és közel-keleti háborús helyzetet. A tárgyalások még 2019-ben szakadtak meg, mert Ankara és az EU-tag Ciprus a földközi-tengeri fúrások ügyében nem tudott egyezségre jutni.

A nagykövet szerint most viszont kényszerhelyzetben van az EU is, és így kénytelen lesz tárgyalni.  Egyrészt Törökország szállítja az azeri gázt és – az oroszt is. Hazánk a Török Áramlaton keresztül jut továbbra is a törökök által a Fekete-tengeren át továbbított orosz gázhoz. A Kremlnek pedig most a Török Áramlat az egyetlen lehetősége az európai gázszállítások folytatására, illetve arra, hogy a tőlünk is kapott pénzekből továbbra is finanszírozhassa a háborúját Ukrajnával. – Ma az uniós külügyminiszterek az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról döntenek elvben, ám a gyakorlatban aligha. Mert a magyar kormány mind ez ideig zsarolt, mondván: amíg Ukrajna nem állítja vissza az orosz gázszállítást, addig nem ír alá semmit. Zelenszkij elnök is világossá tette, hogy hazája nem fog többé orosz gázt szállítani, viszont áthidaló megoldásként jelezte, azeri gázt viszont igen, ha Moszkva nem profitál belőle.

Az ukrán lapok is közölték Szijjártó Péter hétvégi közleményeit Donald Tusk kijelentésével kapcsolatban. A lengyel kormányfő köntörfalazás nélkül kijelentette: ha a magyar kormány nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását, akkor az azt jelenti, hogy Putyin csapatában játszik. Szijjártó visszavágott, hogy egy nyilvánvaló Soros-ügynöknek, mint amilyen Donald Tusk, nyilván nehéz megértenie mit jelent csapatban játszani, de a magyarok a magyar csapatban játszanak.

A magyar külügyminiszter jelezte, neki Magyarország az első, és nem hajlandó a kormány mások háborúját fizetni. Igen ám, de azt nem tette hozzá, hogy a magyar kormány az oroszok háborúját fizeti.

Az orosz külügyminisztérium viszont védelmébe vette Szijjártót a lengyel konfliktust értelmezve: Maria Zaharova azt írta ki a Telegram közösségi hálóra, az eset jól példázza, mit jelent a nyugati demokrácia – számolt be erről az orosz Radio1.