Nem büntethető a nép a kormány cselekedetei miatt – vezetőit viszont maga választotta

„Itt az erős emberek korszaka” – állítja terjedelmes írásának címében a liberális felfogású amerikai Time magazin. A cikket olyan fotómontázs illusztrálja, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke, Recep Tayyin Erdogan török államfő, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja látható.

A szerző, áttekintve a kontinenseket és régiókat, a kiemelt négyek mellett említést tesz és rövid jellemzést ad még egy sor „erőskezű” vezetőről, így Kína, Thaiföld, Venezuela, Egyiptom irányítójáról, illetve közéjük sorolja Donald Trump amerikai elnököt is. 

Európa szívében – írja a Time – Orbán Viktor ez az erős ember, aki a félelmet ébresztő migránsválság nyomán éppen most nyert el egy újabb hivatali ciklust ahhoz az illiberális demokráciához, amely a szabad választások megléte ellenére kevéssé van tekintettel a polgári szabadságjogokra. Az erős ember – olvasható az amerikai magazin áttekintésében – mindenütt megvédi a „mieinket” „azoktól”. Orbán esetében az „azok” a muszlim migránsok és a nyugati liberális demokrácia hirdetői, a „nemzeti értékek” veszélyeztetői, mint például Soros György.

Ahol még mindig a liberális értékek imakönyvéből énekelnek – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán – a vezetők népszerűsége a Time értékelése szerint a mélypontra jutott, és ezeknek a vezetőknek az a dilemmájuk, hogy vajon ők maguk végrehajtsanak-e szélsőséges irányváltást, hatalmi pozíciójuk megőrzése végett.

A cikk hosszasan taglalja a technológia szerepét. Azt írja, korábban azt lehetett gondolni, hogy az infokommunikációs módszerek fejlődése fel fogja szabadítani az egyént az állam nyomása alól, és olyan demokratikus változásokat eredményez, mint például az Arab Tavasz. Kiderült azonban, hogy a világ autokratái sokkal inkább felfedezték önmaguk számára azt, mekkora hatalmi eszköz az információ elosztása, és ügyesen kihasználják az internet korlátozásának, az interneten elérhető hírek célirányos terelésének a lehetőségeit.

A Time szerint az erős emberek felemelkedésében a legzavaróbb az, hogy üzenetértékű. A hidegháború győzteseinek a rendszere ma sokkal kevésbé vonzó, mint amilyen egy nemzedékkel ezelőtt volt. A fékek és ellensúlyok rendszere csak akadályozza a leginkább eltökélt vezetőket abban, hogy hozzányúljanak a krónikus problémákhoz, és rövid úton megoldják azokat, nagyobb biztonságot teremtve és nemzeti büszkeséget nyújtva. Amíg ez hihetően hangzik, addig a legnagyobb veszélyt azok az erős emberek jelentik, akik még csak ezután jönnek – jósolja az amerikai magazin.

A liberális felfogású Vera Jourová, az Európai Bizottságba Csehország által delegált EU-biztos interjút adott a Die Presse konzervatív bécsi lapnak, és abban azt javasolja, hogy az unió kísérje figyelemmel, ellenőrizze az egyes tagállamok jogállamiságának a színvonalát. A kérdés azzal összefüggésben merült fel, hogy az Európai Bizottság szerdán a következő hétéves uniós költségvetési ciklusra tett indítványában a jogállamiság feltételéhez kötötte az uniós támogatási források folyósítását. A Die Presse által közölt interjúban kifejezetten Lengyelország és Magyarország példája kapcsán elemzi Jourová a kérdést. Lengyelország esetében – írja az osztrák lap – az merül fel, hogy pártpolitikai önkénynek vetik alá az igazságszolgáltatást, Magyarország esetében pedig az, hogy oligarchák politikai hálózatának – a miniszterelnök szűk baráti körének, illetve arra is akadt példa, hogy a vejének – juttatják a brüsszeli támogatási pénzeket, amelyek az európai adófizetőktől származnak.

Ugyancsak közli a konzervatív Die Presse Guy Verhofstadtnak, az európai parlamenti liberálisok vezetőjének a cikkét, amelyet a flamand politikus a Project Syndicate hálózat keretében több lapban jelentetett meg, és amelyben Verhofstadt azt követeli, hogy az EU hagyjon fel az illiberalizmus finanszírozásával. Szerinte Lengyelország és Magyarország csak a pénzt akarja felvenni az uniótól, az EU által vallott értékeket elutasítja.

A német Der Spiegel online változata a választói felelősségről közöl kommentárt annak kapcsán, hogy az uniós költségvetési támogatások esetleges visszatartása a lengyel, illetve a magyar vezetést, vagy pedig ezen országok lakosságát büntetné-e. A német kommentátor szembeszáll Corina Cretu román EU-biztosnak nemrégiben ugyancsak a Der Spiegel hasábjain kifejtett gondolatával, amely szerint nem szabad egy ország lakosságát büntetni a kormány cselekedetei miatt. A magazin álláspontja ezzel szemben az: senki nem állíthatja, hogy a lengyelek, illetve a magyarok nem tudták, kit választanak meg. A választói magatartásnak igenis vannak következményei.