Egy újság, amely 2016-ban egy szombat reggelen eltűnt a magyar sajtóból, 2026 október 8-án ismét megjelenik. Nem ugyanúgy, nem ugyanabban a médiavilágban – de ugyanazzal a névvel. A Népszabadság története ezzel különös fejezethez érkezik: a lap egyszer már túlélte saját politikai múltját, most pedig megpróbálja túlélni saját halálát is.

Tíz éve, október 8-án még megjelent a szombati szám, a címlapon Rogán Antal helikopterezős esküvői sztorijával. Aznap reggel azonban a szerkesztőség munkatársai már olyan levelet kaptak, amelyben arról értesítették őket, hogy a kiadó felfüggeszti a lap nyomtatott és internetes kiadását, és felmenti őket a munkavégzés alól. A munkahelyi e-mail-fiókokhoz való hozzáférés is megszűnt.

A hétfői újság már nem készült el. Az egyik legismertebb magyar napilap egyik napról a másikra eltűnt.

A lap, amely második életet kapott

A Népszabadság története 1956. november 2-án kezdődött, a lap a Szabad Nép utódja volt. A gimnáziumban a hetvenes évek elején a történelem tanárnőnk behozta az első számot, amelynek címlapján ott szerepelt, hogy Magyarország semleges, mondta Kádár János… Mint tudjuk, nem az lett. A Népszabadság a Kádár-rendszerben az MSZMP központi napilapja volt – vagyis annak a politikai rendszernek a része, amelyhez későbbi története miatt is sokáig kötötték.

1989 októberétől már „szocialista napilapként” jelent meg, 1990-ben létrejött a Népszabadság Rt., fő tulajdonosa pedig a német Bertelsmann cég lett. A lap fokozatosan átalakult: a korábbi pártlapból modern, piaci alapon működő országos közéleti újság lett. 1996-ban már az interneten is jelen volt.

Esterházy Péter a kilencvenes évek közepén valahogy úgy fogalmazott, hogy már „csak” a lap nevét nem szereti, mert a lap közben átalakult, és ő is publikált benne…

2003-ban a svájci Ringier vált meghatározó tulajdonossá. 2014-ben, a Ringier és az Axel Springer magyarországi érdekeltségeinek összeolvadását követő versenyhatósági eljárás eredményeként a Népszabadságot kiadó cég többségi részesedése a Vienna Capital Partnershez, Heinrich Pecina érdekeltségéhez került.

Közben azonban megváltozott a piac. A Népszabadság 2016-ra már messze nem volt az a nagy példányszámú újság, mint egy évtizeddel korábban.

A Mediaworks hivatalos indoklása szerint a lap értékesített példányszáma tíz év alatt 74 százalékkal esett, és 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt. A kiadó azt állította, hogy emiatt a lap teljes üzleti modelljét át kell alakítani, De az „átalakítás” a megszüntetést jelentette.

A megszüntetés azonnal azt a reakciót váltotta ki, ami logikusan várható volt: a döntés politikai, mert az üzleti veszteség ugyan probléma, de a döntés időzítése, módja és a lap korábbi oknyomozó munkája miatt politikai szempontok játszottak szerepet.

A kiadó azt állította: nem végleges megszüntetésről, hanem felfüggesztésről van szó, amíg elkészül az új üzleti modell. A lap azonban nem tért vissza. 2016 október 25-én, alig több mint két héttel a felfüggesztés után, a Vienna Capital Partners eladta a Mediaworks Hungary Zrt.-t az Opimus Pressnek.

    A korábbi tulajdonos akkor azt közölte: az új tulajdonos hajlandó komolyan megvizsgálni a Népszabadság újraindítását. És persze, nem indult újra, a„felfüggesztett” lapból így lett megszűntett lap. Legalábbis tíz évre.

    A név nem halt meg. Megmaradt a név, a márka és az a szellemi örökség, amelyet a lap egykori munkatársai és meghatározó személyiségei képviseltek, most pedig éppen ez teszi lehetővé a visszatérést.

    Az újraindításhoz szükséges védjegyhasználati engedélyt a Népszabadság Egyesület adta meg; a szervezet az újkori Népszabadság jelentős személyiségeit tömöríti, és a közlemény szerint egyhangúlag járult hozzá az újraindításhoz. Ez több egyszerű jogi formalitásnál.

    2026: másik újság, másik világ

    Október 8-án az új Népszabadság online közéleti hírlapként és nyomtatott hetilapként indul. A digitális kiadás magyar és nemzetközi közélettel, társadalmi és gazdasági kérdésekkel, háttéranyagokkal, elemzésekkel, riportokkal és interjúkkal foglalkozik. A nyomtatott változat hetente jelenik meg.

    A főszerkesztő Tóth Ákos, a lap mottója pedig: „A világgal változik.” A szerkesztőség négy helyettes főszerkesztővel indul: Lakner Zoltán, Szabó Brigitta, Varga Dóra és Horváth Gábor.

    A kiadó a Liberty Press Kft., amelyhez a Jelen és a Népszava kiadói jogai is tartoznak. A társaság 90 százaléka a bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt.-hez kerül, 10 százalék pedig Tóth Ákos tulajdona lesz. A 4Sight a közlés szerint az induláskor két év működéséhez elegendő finanszírozást biztosít.

    A történetben így van még egy fontos csavar: a Népszabadság és a Népszava ezúttal nem konkurensként, hanem egy médiacsoporton belül dolgozik majd együtt. A Népszava tartalmai a Népszabadság hetilapjában is megjelennek.

    A Népszabadság 2016-ban egy olyan korszakban szűnt meg, amikor még sokan napilapokban gondolkodtak. A reggeli újságot megvették az újságárusnál, hazavitték, elolvasták a kávé mellett, aztán délután már az interneten keresték a friss híreket. 2026-ban ez a világ már nem létezik.

    A hír előbb jelenik meg online, mint ahogy az újság nyomdába kerülhetne. Az olvasó nem feltétlenül egyetlen laphoz kötődik. Hírlevelekből, hírportálokról, közösségi médiából, podcastokból, videókból és híraggregátorokból rakja össze a világot.

    A nyomtatott lapnak ezért ma már nem az a dolga, hogy gyorsabb legyen, hanem az, hogy érdekesebb legyen. Háttérrel, összefüggésekkel, riporttal, elemzéssel – és mindenekelőtt olyan újságírással, amelyhez érdemes visszatérni. Ez lesz az új Népszabadság egyik nagy próbája. Nem az, hogy képes-e ugyanazt csinálni, amit tíz éve csinált. Hanem az, hogy képes-e valami újat csinálni úgy, hogy közben a név ne csak emlék legyen. A választ az olvasók adják meg, hamarosan.