Forrás: youtube, index, MTI Magyar Péter ismertette a jövő évi költségvetés főbb intézkedéseit. A minimálnyugdíj 28 500-ról 120 ezer forintra emelkedhet, a családi pótlékot megduplázzák, a minimálbér személyi jövedelemadója pedig 9 százalékra csökken. A kormányfő szerint a változások több százmilliárd forinttal javítják a családok, a munkavállalók és a nyugdíjasok helyzetét. A nagy kérdés: miként finanszírozhatók a jelentős kiadások az államháztartási hiány csökkentése mellett?
Magyar Péter hétfőn, az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb tervezett intézkedéseit. A miniszterelnök a bemutatót az előző kormány gazdasági örökségének bírálatával kezdte, majd jelentős adócsökkentéseket, családtámogatási és nyugdíjintézkedéseket jelentett be.
A kormányfő állítása szerint az Orbán-kormány 8,3 százalékos tényleges költségvetési hiányt hagyott hátra, miközben a magyar gazdaság négy év alatt mindössze 1,2 százalékkal növekedett. Összehasonlításként a lengyel gazdaság 9,5 százalékos bővülését említette. „Repülőrajtot ígértek, de csak a magángépek szálltak fel” – fogalmazott.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy 2020 és 2025 között Magyarország 9200 milliárd forinttal többet fizetett kamatokra annál, mint amennyit az euróövezeti országok kamatszintje mellett kellett volna. A miniszterelnök szerint az örökölt helyzet egyszerre teszi szükségessé az állami gazdálkodás rendbetételét és a korábbi társadalmi igazságtalanságok orvoslását.
Kilencszázalékos szja a minimálbérre
A tervezett adóváltozások egyik központi eleme, hogy 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Magyar Péter közlése szerint a minimálbért keresők havi nettó jövedelme ezzel mintegy 20 ezer forinttal, éves szinten 240 ezer forinttal emelkedhet.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az adócsökkentés összesen mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. Egymillió embernek egy számjegyű lesz az szja-ja, további egymillió munkavállaló pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig részesül adócsökkentésben. A kormányfő hangsúlyozta: a munkából származó jövedelmek adóterhe senkinél sem emelkedik.
A tervek szerint az intézkedés 250 milliárd forintot hagy az adófizetőknél.
Megduplázzák a családi pótlékot
A családokat érintő legnagyobb bejelentés a családi pótlék megduplázása. A változás 2027. január 1-jétől lépne életbe, és több mint egymillió családnak jelentene magasabb havi támogatást. A kormány erre a célra 300 milliárd forinttal többet fordítana a jövő évi költségvetésben.
Magyar Péter példákkal is érzékeltette a változás nagyságát:
- Egygyermekes család: évente 146 ezer forinttal kaphat többet.
- Kétgyermekes család: a jelenlegi havi 26 ezer forint helyett 53 ezer forintot kaphat, ami évi 319 ezer forintos többlet.
- Háromgyermekes család: az éves többlet 576 ezer forint lehet.
- Négygyermekes család: évente több mint 700 ezer forinttal juthat több támogatáshoz.
A kormány megtartaná a fiatalok szja-mentességét az átlagkeresetig, valamint a különböző korcsoportokba tartozó, illetve több gyermeket nevelő anyák adókedvezményeit is. Ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelmi határt vezetnének be az anyák adómentességénél: az e fölötti jövedelemrész után ismét személyi jövedelemadót kellene fizetni.
A családi adókedvezmény szintén megmaradna. Magyar Péter szerint a családi pótlék emelése és a munkát terhelő adók csökkentése szélesebb társadalmi rétegekhez juttatna el támogatást, mint a korábbi rendszer.
A kormányfő összesítése szerint a családokat és a munkából élőket érintő három fő változás az ideihez képest 500 milliárd forinttal javíthatja az érintettek anyagi helyzetét.
A minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelkedhet
Jelentős változást ígért a kormány a nyugdíjrendszerben is. A minimálnyugdíj összege 2027. január 1-jétől a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne. Emellett sávosan növelnék az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is.
Magyar Péter szerint összesen 455 ezer nyugdíjas részesülne magasabb ellátásban. A miniszterelnök bírálta az egymást követő korábbi kormányokat, amiért közel két évtizeden át változatlanul hagyták a nyugdíjminimumot, miközben az idősek megélhetési költségei, különösen az élelmiszerek és a gyógyszerek árai jelentősen emelkedtek.
A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Emellett 2030-ig fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely a tervek szerint 2,2 millió embert érinthet. Az első részletet már 2027-ben megkapnák a jogosultak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelnék, az érintettek ellátása pedig legalább havi 120 ezer forint lenne. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak 50 százalékkal emelkednének.
A miniszterelnök közlése szerint a nyugdíjellátásokra 123 milliárd forintot, a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre összesen 449 milliárd forintot fordítanának. A tervezett intézkedések között szerepel a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése is.
Szociális fordulatot ígér a kormány
Magyar Péter az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer helyzetét is bírálta. Hosszú várólistákról, rossz állapotú kórházakról, túlterhelt és alulfizetett egészségügyi dolgozókról beszélt. A gyermekvédelemben szerinte válság alakult ki, miközben az időseket otthon ápoló hozzátartozók és a szociális ágazat dolgozói sem kaptak megfelelő segítséget.
A tanárok bérezését szintén elégtelennek nevezte. A kormányfő azt ígérte, hogy a választási vállalások egy részét már a kormányzati ciklus első évében teljesítik.
A bejelentések alapján a 2027-es költségvetésben a háztartások közvetlen támogatása kiemelt szerepet kapna: a családi pótlék emelése, az szja-csökkentés és a nyugdíjasok támogatása egyszerre növelné a lakosságnál maradó jövedelmet.
A számok döntik el, mennyire tarthatók az ígéretek
A költségvetés megítélésének kulcskérdése nemcsak az, hogy mekkora támogatást kapnak a családok és a nyugdíjasok, hanem az is, miből finanszírozza mindezt az állam, miközben csökkentenie kell a hiányt és stabilizálnia az államadósságot.
A Telex hétfői háttércikke szerint a 2027-es büdzsé a Tisza-kormány első olyan költségvetése, amely teljes egészében a kabinet saját gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözi. A befektetők számára különösen fontos lesz a tervezett hiány, a gazdasági növekedés és a költségvetési konszolidáció hitelessége. https://telex.hu/gazdasag/2026/10/19/koltsegvetes-hiany-elemzo-befekteto-hedge-fund-magyar-peter-london
A kormány korábbi költségvetési helyzetértékelése szerint a 2026-os hiány a korrekciós intézkedések ellenére is magas maradhat. A kabinet a 2026-os költségvetés módosításakor 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelölt meg, és a 2027-es évre további egyenlegjavulást helyezett kilátásba. https://kormany.hu/hirek/takarekos-allam-atlathato-mukodes-igy-modositja-a-koltsegvetest
A Világgazdaság hétfői összefoglalója szerint az elemzői várakozásokban is a hiány mérséklése az egyik legfontosabb kérdés: a Reuters által megkérdezett közgazdászok 2027-re 5,3 százalékos GDP-arányos deficittel számoltak, míg a Fitch Ratings 5,8 százalékos előrejelzést tett közzé. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/10/koltsegvetes-alapkamat-foglalkoztatottsag-alrendszer
A most bejelentett intézkedések költségvetési hatását, a fedezetük részletes bemutatását és a hiánycél teljesíthetőségét ezért a teljes költségvetési dokumentum alapján lehet majd megítélni. A politikai vállalások és a költségvetési realitások közötti egyensúly lesz a Tisza-kormány első teljes költségvetésének egyik legfontosabb próbája.
Szerkesztői megjegyzés: A cikkben szereplő összegek és jogosulti létszámok a miniszterelnöki bejelentésekből származnak. A számok a tervezetben szerepelnek. A családi pótlék emelésének előkészítéséről a 24.hu, a költségvetési egyensúly kérdéseiről pedig a Telex és a Világgazdaság is közölt háttéranyagokat.

