A The New York Times ismerteti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség beszámolóját arról, hogy Ukrajna és a NATO közös nyilatkozatban hangoztatta a kisebbségi jogok ukrajnai tiszteletben tartásának a szükségességét.
A lépést üdvözölték a magyar hatóságok, amelyek előzőleg Kijev NATO-csatlakozásának a blokkolásával fenyegetőztek. A közös nyilatkozat korábbi tervezetét, amely nem tartalmazta az ukrajnai magyar kisebbség jogaira való utalást, a magyar diplomácia megvétózta – olvasható a tudósításban, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevbe látogatott ugyanazon a héten, amikor Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnököt látták vendégül.
A Reuters arra is kitér – és ennek nem találtam nyomát a magyar állami médiában –, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Stoltenberggel közös sajtótájékoztatóján közölte: „Ami a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illeti, biztosítottuk szövetségeseinket, hogy Ukrajna eleget tesz a Velencei Bizottság összes ajánlásának az oktatási törvénnyel kapcsolatban.” A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete.
A Nyugat-Ukrajnában, Kárpátalján élő magyarság körében népszerű lap, a Kárpáti Igaz Szó internetes oldalán megjelent cikk – azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő jelezte, szeretne mihamarabb találkozni Volodimir Zelenszkij új ukrán államfővel – azt az értesülését osztja meg olvasóival, hogy „a közeli múltban már érett egy ilyen találkozó, ami az utolsó pillanatban hiúsult meg az ukrán fél hibájából”.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka a menekültkvótával kapcsolatos tegnapi állásfoglalásában elmarasztalta Magyar-, Lengyel- és Csehországot. Az erről szóló Reuters-jelentést szintén a The New York Times, az amerikai AP hírügynökség tudósítását pedig a The Washington Post vette át. Eleanor Sharpston főtanácsnok szerint az említett három ország jogsértően járt el, amikor elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását. „A jogi kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság által vezérelt társadalom lebontása felé” – fogalmazott a főtanácsnok, akinek az állásfoglalása – ezt fontos hangsúlyozni – nem köti az Európai Bíróságot a későbbi ítélethozatalkor, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bírák többnyire figyelembe veszik az ilyen előzetes szakvéleményt.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség úgy vélekedik, hogy a főtanácsnoki ajánlás ösztönözheti az unió közös menekültpolitikájának a kidolgozását.
A Reuters tudósítása viszont azt hangsúlyozza, hogy az uniós országok a 2015-i migrációs válsághelyzet idején hozott kvótadöntés óta sem tudtak közös álláspontra jutni abban, miként enyhítsék azoknak a tagállamoknak a terheit, amelyek területére különösen sok menedékkérő érkezik Afrikából, illetve Ázsiából.
Az AP tudósítása közben kitér arra is, hogy Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ötnapos látogatást tett görög szigeteken, és drámai – mint fogalmazott: robbanás közeli – helyzetet, embertelen körülményeket tapasztalt az ottani, túlzsúfolt menekülttáborokban.
A kvótaügyben közzétett főtanácsnoki állásfoglalás híre egyébként gyakorlatilag az egész európai média által kiemelt fontosságúként kezelt hír lett, az ismert és kevéssé ismert lapokban sorra visszaköszönnek azok a tudósításcímek, amelyek szerint a magyar, a lengyel és a cseh kormány szembehelyezkedik az európai joggal és – ami ennél is fontosabb – a szolidaritás eszméjével.
A tekintélyes svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung ennél valamivel mélyebbre ás, és megállapítja: ha a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság bírái az ítélethozatalkor a főtanácsnoki álláspontot követik, akkor az tovább mélyíti majd a kelet- és a nyugat-európaiak közötti szakadékot – különösen abban az esetben, ha a hosszadalmas jogi procedúra végállomásaként az unió legfőbb igazságosztó fóruma olyan bírság megfizetési kötelezettségét írja majd elő, ami érzékenyen érinti a perbe vont országokat.
A lap a kelet–nyugati megosztottság hangsúlyozásának alátámasztásaként emlékeztet arra, hogy a 2017. szeptemberi kvótadöntés ellen Szlovákia, Magyarország, Románia és Csehország szavazott.