Inognak a schengeni határok, ahogy Magyarország lezárja határait azzal, hogy megtiltja az Olaszországból érkezők bejövetelét illetve szigorítást vezet be az Ausztriából utazókra is – értelmezi a kialakult helyzetet a brit Daily Express.
Persze hasonló intézkedést vezetett be Bécs is egy nappal előtte. Gulyás Gergely miniszter mindezt még azelőtt jelentette be, hogy az Egészségügyi Világszervezet igazgatója világjárvánnyá minősítette volna a Covid-19 okozta fertőzést. Csak jelzi, hogy Magyarország nem határos egyébként Olaszországgal, de az igaz, hogy az olasz turisták kedvenc célpontja hazánk, és a magyarok is szívesen ugranak át Észak-Olaszországba. A cikk kiemeli, hogy aki álhíreket terjeszt vagy megszegi a karantén szabályait, azt szankciókkal sújtják. Fontos: eddig egyetlen halálesetet sem regisztráltak nálunk. Viszont ezekkel az óvintézkedésekkel, miként Ausztria, akként Magyarország is megszegi az 1985-i schengeni határegyezményt. Egyébként valószínűtlen, hogy erre Brüsszel reagáljon. A WHO összesítése szerint 118 000 fertőzésről vannak információk 114 ország adatai alapján, hozzátéve, hogy 4291 ember vesztette életét. Egyelőre arra kell számítani, hogy ezek a számok mind növekedni fognak.
Ismét előállt a magyar külügyminiszter a már nyugvópontra került, illetve annak feltüntetett témával, mert Szijjártó Péter újra kijelentette, hogy Magyarország mindaddig blokkolja az Ukrajna–NATO közös tanács munkáját, a találkozóit, amíg nem állítja vissza Kijev a magyarok kisebbségi jogait, tekintettel a vitatott, még 2017-ben elfogadott oktatási törvény passzusaira, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát és oktatását – írják médiumok, így az Ukrinform is. Abszurdnak nevezte, hogy Magyarországot úgy állítják be, mint amely oroszbarát-politikát folytat, és a 150 ezer kárpátaljai magyar minden geopolitikai ügynél fontosabb a számára. Ez persze csak amolyan előzetes – úgymond diplomatikus figyelmeztetés lehet, merthogy bejelentette Szijjártó azt is, hogy március 26-án érkezik Budapestre az ukrán külügyminiszter és javaslatokat tesz le elé az asztalra. A cikk azonban megjegyzi, hogy az idén januárban olyan módosításokat iktattak be a törvényhozók, amelyek következményeként az ukrán vezetés bízott abban, hogy ezentúl Budapest nem fog beleszólni az ukrán–NATO-kapcsolatokba.
Függetlenül attól, miben tud segíteni az Európai Unió, nekünk küzdenünk kell az igazságos Magyarországért – erről írt véleménycikket Donáth Anna uniós képviselő a londoni székhelyű Emerging Europe régiós portálra. Egyrészt azt írja, hogy az Unió fekete báránya lett hazánk, mert ahonnan indultunk, az orosz befolyást értve ezen, oda is tért vissza az Orbán-kormány. Egyre jobban távolodunk a Nyugattól, miként egyre több adófizetői és uniós pénzt juttat a kormány a miniszterelnök családja és barátai zsebébe. Megállapítja: a Judit Sargentini nevéhez fűződő jelentés elfogadása óta egy jottányit sem haladt előre a 7-es cikkely alkalmazása, mintha Brüsszel cselekvésképtelen lenne. Holott a helyzet azóta csak romlik, értve ezen az ügyészségek függőségét, a jogállam, a CEU és az MTA felszámolását, illetve a legfrissebb bírósági döntést a romák és a börtönviseltek kompenzálásáról. Donáth leírja: a magyar kormány hazudik Európának a jogállami kérdésekben. És van az országnak egy olyan Fidesz-hű legfőbb ügyésze, akinek esze ágában sincs nyomozást indítani a kormánytagok ellen. Működik ugyan az alkotmánybíróság, ám tagjai jobbára Fidesz-szavazógéphez hasonlítanak. Donáth szerint az Európai Tanács nem fog megszavazni semmi olyat, ami például elvenné hazánk szavazati jogát. Ráadásul egymást is segítik a tanács tagjai szavazatukkal, nehogy elbukjanak. Még ha a következő pénzügyi ciklusban elvileg megvalósulna is az, hogy a jogállamiságot sértők nem kapnak támogatást, ellenben annyi egyéb lehetőség adódik, ami a gyakorlatban ezt ellehetetleníti.
Első alkalommal mutatnak be Enyedi Ildikó-filmeket a török közönségnek a Modern Filmgyártás Isztambulban program keretében, amit a Magyar Kulturális Központ szervezett – számol be a filmek ismertetésén túl a vetítések időpontját is megadva a Daily Sabah. Kilenc filmmel prezentálják a rendező életpályáját, kezdve a „Testről és lélekről” művel, visszamenve egészen „Az én XX. századom”-ig.