Mivel Orbán Viktor folyamatosan hadban áll az Európai Unióval, joggal feltételezték egyre többen, hogy követi a britek példáját, és távozik az unióból – írja a Reuters/Yahoo News azok után, hogy a magyar kormányfőt a Fidesz újraválasztotta elnökének és ennek apropóján elmondta, hogy Magyarország az unió tagja marad.
A kijelentésnek persze megvan a magyarázata – teszi hozzá a tudósítás: az európai közösség ugyanis bőkezűen osztja a pénzt Orbánék számára. Mindenesetre a jogállami normák meg nem tartása miatt őt kritizálókat ismét igyekezett helyre rakni Orbán Viktor, leszögezvén: a magyarokon kívül senki más nem dönthet az ország sorsáról.
A Reuters a beszédből még két dolgot emelt ki: a különbségek ellenére Európa keleti és nyugati felének ki kell egyeznie, kompromisszumot kell kötnie, de elsősorban a másik oldalnak fel kellene hagynia a volt kommunista országok jelenlegi kormányait ostorozó politikájával. Ha mi nem küldünk hozzájuk fizetett politikai aktivistákat, akkor ők se tegyék – szólított fel a kormányfő itt Sorosra és a civil szervezetekre utalva. Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki. Ha tényleg egyben akarják tartani az uniót, akkor fel kell hagyniuk az effajta gyakorlattal – figyelmeztetett Orbán.
Nos, épp az elhangzottakkal egy időben jött ki a soros uniós elnökséget betöltő Finnország kormányfői nyilatkozata, amelyben Antti Rinne ezúttal is megerősítette, hogy lefaragják az uniós normákat meg nem tartók támogatását. Mindezen túl úgy látszik – mondta el a finn közszolgálati tévében, hogy minden uniós ország osztja ezt az álláspontot, amiről pénteken egyeztetett Brüsszelben – számol be erről is a Reuters, meg a The Washington Times is.
Mondta mindezt a finn miniszterelnök azt megelőzően, hogy ma Budapestre és Prágába utazik. Az írás nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Orbán Viktor és Kovács Zoltán szóvivő már augusztusban támadást indított a finn kormány ellen, amikor a két magyar legfőképp alkotmányos ügyek visszáságaira hívta fel az uniós országok figyelmét. Antti Rinne nem csupán visszautasította az őket ért vádakat, elvégre a The Economist által mért demokrácia indexe alapján Finnország az élen jár. A finn kormányfő azt is hozzátette, hogy nem akar egyetlen országot sem pellengérre állítani, ellenben minden uniós állampolgárt meg akar védeni a despotáktól, akik fittyet hánynak a jogállamra.
Varga Judit magyar igazságügyi miniszter abban reménykedik, hogy az unió véget vet a rosszindulatú vitáknak még kellő időben, azaz az év végégig, mert amit Magyarországgal művel, az egyenesen abszurd és már mindenki kezd belefáradni – nyilatkozta a Financial Timesnak az miniszter asszony. Arra is figyelmeztetett, hogy szerinte a 7-es cikkely szerinti eljárás nem csupán boszorkányüldözés, de az unió el sem tudja képzelni, miként erősíti meg Orbán Viktor kormányát és rendezi egységbe az egész országot. Újólag azzal jött elő, amivel elődje, hogy a migrációs politikában tanúsított különutassága miatt bánik vele igaztalanul Brüsszel. Szerinte megosztja majd élesen a tagállamokat, és joghézagokat teremt, ha a felzárkóztatási alapok megvonásával bünteti például Magyarországot. Nem beszélve arról, hogy az Európai Bizottság kezébe olyan nagy hatalmat és önkényes jogértelmezési lehetőséget ad, amivel az unió alapokmánya nem ruházza fel. A kérdésre, hogy éheztetik a menekülteket, úgy válaszolt, hogy azok tudnak, lehetőségük van venni maguknak ennivalót.
Beperli Magyarországot, ha kell, elmegy a legfelső bíróságig, vagy akár az emberi jogok strasbourgi bíróságáig is – nyilatkozta a börtönből szabadult és pénteken Magyarországról kitoloncolt Ahmed Hamed már ciprusi otthonából. A férfit 2015-ben terrorcselekmény és egyéb bűncselekmény miatt ítéltek el – adta hírül a Delhi központú Siasat Daily. – Nevét, becsületét bemocskolták, ami miatt kártérítést követel Ahmed Hamed. Beismerte, hogy köveket dobált, de azt nem, hogy terrorista lenne. A hangosbeszélőre pedig épp azért volt szüksége, hogy csitítsa a felbőszült tömeget maga körül. Az eredetileg 10 évre szabott fogva tartását az amerikai külügyminisztérium, az Európai Parlament és jogvédő civil szervezetek közbenjárására mérsékelték. Úgy tekintenek Hamedre, mint a terrorizmus elleni drákói magyar törvény jelképes áldozatára.
Az ismert politikai elemző, Fareed Zakaria a The Washington Post véleményrovatában a Trump elleni impeachment kapcsán arról ír, és itt Magyarországot is példaként hozza fel, hogy globális trend lett a Trumpra is érvényes etikátlan vezetői viselkedés. Orbán Viktort úgy jellemzi, aki azért írt új alkotmányt, hogy ezzel egypártrendszert építhessen ki, pontosabban egy ember vezérelte rendszert.