Ki volt az a titokzatos „Magyar” bomba-(robbanóanyag) szakértő, aki a koreaiak függetlenségi harcát is segítette? – erről ír a The Korea Times, miután a róla készült 2016-i filmmel neve bekerült a köztudatba. Csoma Mózes, volt szöuli nagykövet is a nyomába eredt néhány éve és kiderítette: a „Magyarként” ismert és elismert szakértőről sokáig azt tartották, hogy magyar származása miatt hívták magyarnak…

Csoma Mózes azonban kikutatta, hogy Magyar Gábor volt a neve, 1896-ban született Selmecbányán, az első világháborúban orosz fogságba esett és Szibériába vitték. Onnan szökhetett meg kalandos úton, és jutott el Mongóliába, majd Pekingbe és Sanghajba, végül Koreában kötött ki.

A függetlenségi harcok évfordulóján most rendezett ünnepségen is megemlékeztek Magyar Gáborról, akinek életét egy helybéli, Yang professzor is kutatja nagy lelkesedéssel.

Carstein Breuer német hadseregtábornok azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy nem véletlenül gyárt évente több mint 1500 tankot Oroszország. Szerinte négy éven belül, sőt pontosította is, 2029 elején minden bizonnyal Oroszország a NATO-n belül is támadást indít: a Baltikumot jelölte meg, mint számára ismert célpontot. Erre az esetre viszont minden eddiginél nagyobb arányú együttműködésre, egyetértésre és összhangra lenne szükség a NATO-n belül, nem olyanra, mint napjainkban.

Kiemelte az interjúban Magyarországot és Szlovákiát, amik különvéleményükkel számos folyamatot megakasztanak Ukrajna ügyében, bár azt nem állította, hogy nagy baj lenne. Egyelőre „egészséges”, azaz normális állapotok uralkodnak.

A MOL 50 milliárd forinttal többségi részesedést szerez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemben, mint leendő, államiból privatizálandó fenntartó – adta hírül a németországi központú, nemzetközi gazdasági portál a BNE Intellinews.

Hankó Balázs miniszter ennek kapcsán beszélt a modellről, ami szerinte nem olyan lesz, mint az eddigiek, ugyanakkor az írás az eddigi gyakorlat alapján felidézi, hogy a kuratóriumi összeférhetetlenségek miatt szűntek meg nálunk az Erasmus- és Horizont-programok. Az egyetem teljes átvételt 2030-ra ígérik, akárcsak a szellemi megújítást.

A Berliner Zeitung is beszámol Alice Weidelnek, a szélsőséges Alternatíva Németországért/AfD elnökének budapesti, a CPAC-en (Konzervatív Politikai Akció Konferencián) elhangzott beszédéről, amelyben a patrióták európai összefogásának fontosságáról szólt, de állítólag – ha hinni lehet a tudósításnak – könnyeket is csalt a jelenlévők szemébe, amikor az ukrajnai béketeremtést sürgette, sőt, felajánlotta, hogy ők maguk is harcolnak majd. A jelenlegi német kormányt autoriternek, antidemokratikusnak nevezte, miután az alkotmányvédelmi hatóság betiltotta a pártját. Szerinte Németországban is feltámadt a faji előítéletekkel és diszkriminációval szembeni éberség (baloldali) Woke-ideológiája. Alice Weidel megígérte: nem adja fel, Európát ismét naggyá teszi szövetségeseivel együtt.

Keresztény konzervatív Disneylandnek nevezik bizonyos körökben Magyarországot, miután számos orbáni intézkedés követendő modellé vált Trump és kormánya számára – erről írt hosszú elemzést a The Guardian. Mások úgy fogalmaznak, Amerika orbanizálódása kezdődött meg, lásd a kisebbségek elleni gyűlöletkeltést vagy éppen az egyetemek átalakítását. Igaz, Trump megvonja tőlük a támogatást, ha nem azt teszik, amit ő elképzelt, Orbán viszont pénzt adott nekik, hogy behódoljanak.

A cikk megírta azt is, hogy ifjabb Donald Trump legutóbbi, budapesti útján Orbán vejének állítólagos szállodájában, a Dorottyában szerveztek neki találkozókat. Felvetődik a kérdés: vajon adófizetői pénzekből finanszírozták-e ezeket a találkozókat?

A legtöbb tudósítás a vasárnapi, az A Hang által szervezett, először betiltott majd engedélyezett, az ún. átláthatósági törvénytervezet elleni tüntetésről szólt. A Der Spiegel, a Der Standard, a Deutschlandfunk  képekkel illusztrálta, hogy leragasztott szájjal, csendben vonultak fel, majd felolvasták annak a 115 parlamenti képviselőnek a nevét, aki támogatta a jogszabály-javaslatot.