A lerobbant magyar egészségügyet a luxus-stadionokkal összehasonlító cikknél is részletesebb elemzést közölt a New York Times Csákvárról keltezett, többszerzős oknyomozó írásában a mezőgazdaságnak juttatott uniós pénzekből meghízott oligarchákról, a politika kegyeltjeiről, a földbárókról. A cikkből kiviláglik, a The New York Times az utóbbi időben alaposan a kormány körmére néz.
Ukrajna a Velencei Bizottság 7 ajánlásából 6-ot beépített az oktatási törvény új, módosított tervezetébe – jelentette be Vadym Prystaiko ukrán külügyminiszter, aki a bejelentéskor reményét fejezte ki, hogy a parlament el tudja fogadni a szövegezést ebben a formában – tudtuk meg 112 .international ukrán tv portáljáról illetve az orosz liga.novosty portálról. Ahonnan az is kiderült, hogy erről értesülve a magyar kormány visszavonta a Szijjártó Péter által hibásan vétónak nevezett ellenkezést, amely nem hagyta jóvá a NATO-nagykövetek Ukrajnára vonatkozó partnerségi nyilatkozatát. Egyébként is, jegyzi meg a cikk, a magyar vétó amúgy is határidő után érkezett a testülethez.
Putyin budapesti látogatása még mindig téma a nemzetközi sajtóban, így a The Middle East Media Research Institute, a Közel-keleti Médiakutató Központ is beszámolt részletesen Putyin múlt heti látogatásainak állomásairól. Mindebből kiderül, sűrű hete volt az orosz elnöknek, mert kezdte a Szocsiban rendezett Oroszország–Afrika csúcstalálkozóval, folytatta a kubai elnökkel való hivatalos tárgyalásaival, amelynek célja – legalábbis az elemzés szerint – az amerikai dominancia megtörése. A Kreml hivatalos honlapjának a nyersanyagát alapul véve a budapesti találkozóról szó szerinti idézetetekkel operál, mind Orbán Viktor, mind Vlagyimir Putyin szavait visszaadva: Orbán kész szoros gazdasági és akár politikai kapcsolatot is fenntartani a Kremllel, annak ellenére, hogy az Európai Unió és a NATO tagja, mindaddig, amíg ez az orosz kapcsolat Magyarország érdekeit szolgálja.
Brexit-ellenes kampányt „Jobb a briteknek” szlogennel indított George Soros, amiről a The Guardian és a Sunday Express is beszámolt, mert Soros kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy nem politikai célzattal, hanem kifejezetten okító szándékkal indította akcióját. Szerinte az embereket fel kell világosítani a brexit következményeiről. Daniel Kawczynski, lengyel származású brit törvényhozó csúnyán megtámadta ezért a magyar származású üzletembert, filantrópot, mert szerinte ezzel csak kárt okoz az Egyesült Királyságnak. Sorost nemcsak azért tartják számon a britek, mert 1992-ben az úgynevezett fekete szerdán bedöntötte a fontot, de ebben a cikkben is megemlítik, hogy mielőtt végleg az Egyesült Államokba emigrált, előtte Nagy-Britanniában élt 1947-től 1956-ig.