Megjárta a nemzetközi sajtót Varga Mihály bejelentése, hogy felére csökkenti a kormány a kriptovaluta-nyereség utáni adót. Eddig 30%-os volt az adómérték, és a piac nem volt átláthatatlan, a kormány ettől a tetemes adócsökkentéstől a kriptovaluták piacának kifehérítését reméli, illetve több millió forintos adóbevételt is – írja a Yahoo Finance, Magyarországon egyelőre semmilyen törvény nem szabályozza ennek a viszonylag új valutának a kereskedelmét, de ez a világ számos országában így van, kivéve, ahol nem szívesen látják ezt a digitális értékforgalmat. 

A másik probléma, hogy egyre több szélhámosságot, bűncselekményt követnek el e területen, ami szintén szabályozásért kiált. Kína, Dél-Korea szigorított, Törökország és Nigéria például teljesen betiltotta a kriptovaluták kereskedelmét. Thaiföldön egy év alatt megnégyszereződött a kereskedők-befektetők száma, és jelenleg 700 ezren próbálnak szerencsét ezen a piacon, így ebben a délkelet-ázsiai országban elkezdték körültekintőbben rendszabályozni a kereskedelmét.

Egyre több területen bővíti a magyar kormány gazdasági, tudományos, oktatási kapcsolatait a Fülöp-szigetekkel – írja a helyi Business Mirror. Legutóbb Tóth Titanilla magyar nagykövettel az egyetemek közti csereprogramról, illetve közös befektetésekről egyeztettek. Tegyük hozzá: azzal az országgal, amelynek elnöke, Rodrigo Duterte diktátor hírében áll. Most éppen magyar kutatók egy csoportját fogadták Manilában. Az együttműködés tovább bővült vízgazdálkodási és űripari technológiai fejlesztésekkel.

A Bloomberg szorosan figyelemmel követi a Fudan Egyetemmel kapcsolatos friss híreket, most azt írta meg a Der Standard osztrák lappal egyetemben, hogy a parlamentnek szerdán benyújtott fideszes törvény értelmében a kormány odaadományozza a kínai egyetemnek a kiszemelt területet annak ellenére, hogy tiltakozik az egyetem megépítése és Budapest-Ferencvárosba telepítése ellen Karácsony Gergely főpolgármester. Nem beszélve arról, hogy

az Európai Unió folyamatosan bírálja Orbán Viktort, hogy a pekingi kommunista vezetéssel egyre szorosabb kapcsolatot épít ki. 

A cikk azt látja, hogy a CEU elűzését követően a kínai egyetem létrehozásának tervét különösen fontos, szimbolikus jelentéssel ruházta fel Orbán. Amit aláhúz az is, hogy a 450  000 millió forintos terv úgy valósul meg kínai hitelből, hogy magasabb hitelmutatója lesz, mintha ezt az összeget – mondjuk – az uniós segélycsomagból igényelhető hitelből fedezték volna.  A cikk felemlegeti, hogy az uniós covid-oltási programmal szembe menve Orbánék az unió által nem engedélyezett vakcinát rendeltek nagy tételben.  Emellett a napokban megvétózta Orbán kormánya a Hongkong politikája miatt Kínára kivetendő szankciókat.

A bolgár származású, de európai szakértelme miatt nemzetközi szaktekintélyre szert tett Ivan Krastev véleménycikkét jelentette meg vendégoldalán a The New York Times. Joe Biden amerikai elnök széles nemzetközi koalíciót akar létrehozni és mobilizálni egy olyan szövetséget egy közeli nemzetközi csúcstalálkozón, amelyik képes feltartóztatni a kínai és orosz terjeszkedést. Azonban úgy tűnik föl, Biden hezitál, mert maga sem tudja, mit nevezhetünk manapság demokráciának, milyen országokat vonjon be ebbe a szövetségbe.

A svéd V Dem elnevezésű kutatócsoport legfrissebb kutatása ebben ad útmutatást, egyebek között azzal, hogy új típusú, a hidegháborús időszakétól különböző autokrata rendszerek épültek ki az utóbbi időben, s erre három példával szolgál: a török, a magyar és az indiai autokrácia bemutatásával.

Közös vonásuk, hogy egykor demokráciák voltak, azonban a jobb élet reményében állampolgáraik hittek a populista politikusok lózungjainak. Igen ám, de a Pew Research közvélemény-kutató cég szerint most már az amerikaiak és a franciák többsége sem biztos abban, lehet-e még beszélni liberális demokráciáról, csalódtak a demokratikus berendezkedésben és kétlik, hogy a jövőjüket a demokráciában fogják leélni a későbbiekben. Ráadásul a pandémia erre rátett egy jó lapáttal. Kína a sikeres járványkezeléssel még példát is mutat e tekintetben, ahol jobbára elégedettek az emberek az állam intézkedéseivel.

Washingtonnak tehát döntenie kell, hogy például demokráciának tartja-e Indiát és Törökországot, hogy megállítsa az orosz és kínai terjeszkedést. Vagy: válassza ketté a problémát, amikor meg akarja fékezni a két ellenséget, s közben ettől függetlenül élessze újra globálisan a demokráciákat.

Ez utóbbit javasolja Bidennek a bécsi egyetemen oktató, Amerikában igencsak népszerű Ivan Krastev. Aki szerint demokratikus kormánynak az tekinthető, amelyik igazat mond a hatalomról.